Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

EMBERI ERŐFORRÁSOK
MINISZTÉRIUMA
KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
 
Iktatószám: 46677-1/2012/KOFEJL
 
Forgó Hajnalka részére
igazgató
 
Bajai Közoktatási Intézmény és Gyermekotthon Speciális Szakiskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája
Tárgy: „Köznevelési törvény értelmezése” tárgyú kérdésre adott válasz
 
 
Tisztelt Igazgató Asszony!
 
Köszönjük levelét, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási szakterületéhez fordult szakmai iránymutatásért.
 
Levelében feltett kérdésekre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján adom meg a választ.
 
A kérdések az Nkt. 13. § (6) bekezdésére vonatkoznak, amely szerint
 
„Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik; ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.”
 
A fenntartó azon véleményére, amely szerint kizárólag speciális általános iskola indíthat előkészítő szakiskolaként 9-10. évfolyamot, az alábbiakban fogalmaztam meg válaszomat.
 
Az Nkt. 7. § (1) bekezdése mutatja be a köznevelési rendszer intézményeit:
 
„ a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)-d) pont alattiak együtt: középiskola),
e) szakiskola (a továbbiakban a d)-e) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középfokú iskola),
f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)-f) pont alattiak együtt: iskola),
g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
h) kollégium (a továbbiakban: az a)-h) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),
j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban: az a)-j) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény)”
 
Az intézményrendszer felépítéséből is jól látszik, hogy az általános iskola nem tartozik a szakképző intézmények közé, így előkészítő szakiskolaként az általános iskola nem indíthat 9 - 10 évfolyamot, annál is inkább, mivel az Nkt. 10. §-a szerint
 
„Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.”
 
Az Nkt. 13. § (5) bekezdése szerint
 
„A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola
 
a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott,
 
b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez valófelkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a, speciális kerettanterv szerint meghatározott.”
 
Jelenleg az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható jegyzékben (http://www.oh.gov.hu/oh-altal-nyilvantartott) szereplő kerettantervek hatályosak, így véleményem szerint a gyógypedagógiai módszertani intézmény indíthat 9-10. évfolyamot.
 
Felhívom továbbá figyelmét az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatára, amelyben kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Budapest, 2012. október 18.
 
 
Üdvözlettel:
 
Szakál Ferenc Pál
főosztályvezető
 
 

 

________________________________________

 

 

 

EMBERI ERŐFORRÁSOK
MINISZTÉRIUMA
KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
 
Iktatószám: 42700-1/2012/KOFEJL
 
Batyik István részére
speciális szakiskola intézményegység vezető
 
Montágh Imre EGYMI, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
 
Tárgy: „Köznevelési törvény értelmezése” tárgyú kérdésre adott válasz
 
 
Tisztelt Intézményegység Vezető Úr!
 
Köszönjük levelét, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási szakterületéhez fordult szakmai iránymutatásért.
 
Levelében feltett kérdésekre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján adom meg a választ.
 
A levelében idézett Nkt. 13. § (1) bekezdése alapján valóban a szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van, azonban a szabályozásban a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételként szerepel.
 
Az Nkt. 13. § (5) bekezdése szerint:
 
„A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola
 
a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális, kerettanterv szerint meghatározott,
 
b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.”
 
Jelenleg az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható jegyzékben (http://www.oh.gov.hu/oh-altal-nyilvantartott) szereplő kerettantervek hatályosak, így véleményem szerint a speciális és készségfejlesztő szakiskolák 9-10. évfolyamán ezek továbbra is használhatóak.
 
Ehhez kapcsolódik az Nkt. 13. § (6) bekezdése is „Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra." valamint az Nkt.45. § (3) bekezdése is, amely rendelkezik arról, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévüket betöltik, tehát biztosítva van a hosszabb tanulási folyamat, ha a szakértői bizottság véleménye ezt alátámasztja, s erről az iskola igazgatója meghozza döntését.
 
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.) rendelkezései alapján megjelent az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új OKJ), amelynek 1. számú mellékletének 2. táblája tartalmazza a részszakképesítéseket, amelyre az Szt. 25. § (5) bekezdése szerint iskolai rendszerben csak speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában kerülhet sor:
 
„A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.”
 
A fenti törvényhelyeket figyelembe véve tehát a speciális szakiskolák 9-10. évfolyamára meghatározott kerettantervek hatályosak, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolák a „2+2” képzési rendszerrel működhetnek a továbbiakban is, még akkor is ha részszakképesítés oktatását végzik.
 
Ugyanez vonatkozik, - tehát továbbra is használhatóak, mivel még új nem készült - a tanulásban akadályozott, illetve értelmileg akadályozott gyermekek részére adaptált speciális képzési programokra, valamint a részszakképesítések szakmai programmoduljaira, ha az új szakmai és vizsgakövetelmény nem került kiadásra.
 
Felhívom továbbá figyelmét az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatára, amelyben kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Budapest, 2012. október 19.
 
 
Üdvözlettel:
 
Szakál Ferenc Pál
főosztályvezető