Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Muraközy Andrea

Üléselnök: Farkasné Kovács Beáta

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Gondolatok a bilingvális oktatásról

Előadó neve: Szabó Zsuzsánna

Delegáló intézmény, munkahely: Hallássérültek Tanintézete, Budapest

Összefoglalás: A siketek oktatásában több módszert is használnak, illetve használtak.
A manuális módszert a siketoktatás kezdetén használták. Jelnyelven, és írás-olvasáson alapult, az önálló életre való képességre nevelést és egy mesterség elsajátítását tűzte ki célul.
Az auditív-verbális módszer: nemcsak szájról olvasást és beszédet tanítanak, hanem hallani is, a hallásmaradvány minél jobb kihasználása végett.
Az orális-auditív módszert alkalmazva nagyon fontos a hangok tudatos felépítése. Alapja a megfelelő légzés, a megfelelő artikuláció és a beszédhez szükséges izmok tudatos, intenzív fejlesztése.
Az évtizedek során mindig nyitottak voltak a gyógypedagógusok, ha egy új módszert kellett kipróbálni. Ez történt az 1990-es évék végén, amikor Morag Clark asszony a saját élményen alapuló társalgást hirdette. Módszerének lényege, hogy olyan témában beszélgessen vagy tevékenykedjen a tanár a gyerekkel, amely a gyermek számára érdekes, illetve ő maga is átélte...

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Hangalapozás kisbabáknak - CI műtét utáni hangalapozás terápiás programjának bemutatása

Előadó neve: Lukács Szandra

Delegáló intézmény, munkahely: Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Diákotthon, Budapest

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Jövőképünk a törvényi változások tükrében a Nagyothallók Általános Iskolájában

Előadó neve: Kovács Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Diákotthon, Budapest

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: A sajátos nevelési igényű tanulók szakképzésének jövője

Előadó neve: Farkasné Kovács Beáta

Delegáló intézmény, munkahely: Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Diákotthon, Budapest

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a soproni intézményekben

Előadó neve: Schikerna Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Tóth Antal Nevelési - Oktatási és Módszertani Központ, Sopron

Összefoglalás: Iskolánk 4 másik soproni intézménnyel együttműködésben támogatáshoz jutott a TÁMOP-3.4.2.A-11/2 – 2012-0015 pályázaton keresztül. A pályázat teljesítésének kritériumai között szerepelt a diákok szemléletének alakítására szolgáló attitűdformáló programok megvalósítása
Célok: - Gyermekek érzékenyítése a különböző fogyatékkal élő emberek iránt
  - Az iskola fő profiljának megfelelően a gyermekek tapasztalathoz segítése hangsúlyozottan
    jelenjen meg a hallássérüléssel, és a beszédfogyatékossággal kapcsolatban
Megvalósítás lehetőségei: - A tanulók befogadó képességéhez alkalmazkodó, rövid
    terjedelmű előadások
  - Tevékenykedtető, élményszerű programok
Programok: - Frissítő torna : alapozó terápiás elemek bemutatása a vállalkozó kedvű résztvevőknek
Előadások: - Mit hallhat egy hallássérült ember? – interaktív előadás a hallókészülékekről
  - Diszlexia – szemléltető filmek, illetve diszlexiás hírességek arcképcsarnoka
  - Autizmus – Marika utazásának magyar adaptációja hanggal, és felirattal
  - Kutyás bemutató a szabadban
  - Élménybeszámoló: ígéretes pályát betöltő öregdiákjaink mesélték el tanulmányaik fontos állomásait,
    a nehézségeket, és kapaszkodókat, amik elvezették őket jelenlegi önmagukhoz
  - Dalrészlet tanulása – jelbeszéddel
  - Drámajáték az érzékek kikapcsolásával
  - A segítségnyújtás módjai
Visszajelzések

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: A 210 éves váci intézmény válaszai az újabb kihívásokra

Előadó neve: Mikesy György

Delegáló intézmény, munkahely: Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény, Vác

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Az integráció sajátos gyakorlata a Duráczky Módszertani Központban

Előadó neve: Gyurina Éva

Delegáló intézmény, munkahely: Duráczky József Módszertani Központ, Kaposvár

 

 

11.40 - 12.00

Reagálás az elhangzottakra; szakmai konzultációk

 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Fótiné Hoffmann Éva

Üléselnök: Benczúr Miklósné, Fótiné Hoffmann Éva

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Új hangsúlyok a szomatopedagógusok képzésében

Előadó neve: Fótiné Hoffmann Éva

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A szomatopedagógia a gyógypedagógus képzés egyik legfiatalabb szakiránya. A szomatopedagógus képzés az elmúlt közel másfél évtizedben a felsőoktatás változásaival együtt folyamatosan átalakult. A képzés tartalmi módosulását azonban nem kizárólag a felsőoktatásban végbement átalakulás hívta életre. A képzésnek ugyanis időről-időre válaszokat kellett keresni és találni a korai ellátásban, a közoktatásban, az egészségügyi és felnőtt ellátásban végbement új folyamatokra és ezáltal a megváltozott munkaerőpiaci igényekre. 

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Új szempontok a mozgáskorlátozott gyermekek / tanulók komplex vizsgálataiban

Előadó neve: Mlinkó Renáta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az előadás a sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos, a mozgáskorlátozott tanulónépességet érintő komplex diagnosztikai folyamat aktuális kérdéseit tárgyalja. Bemutatja az elmúlt évek újabb pszichodiagnosztikai eredményeit, a jelenlegi kutatás irányait, főbb kérdésköreit. Ismertet egy új, hazánkban először mozgáskorlátozott tanulók körében kipróbált önértékelési eljárást, valamint a szomatopedagógus hallgatók képzésébe beépült komplex diagnosztikai protokollkulcskérdéseit. Tárgyalja a pszichodiagnosztika és pedagógiai diagnosztika közös kutatási kérdéseit, egy jelenleg folyó projekt kapcsolódó témaköreit.
A tudományos trendeknek megfelelő gyakorlati tevékenységfolyamatos megújításának kizárólagos feltétele a kutatói team és a gyakorlatban dolgozó szakemberek együttműködése, ezért az elmúlt évek főbb eredményeinek ismertetésén túl a kutatási team-munka jó gyakorlatát, a Mozgásjavító Gyermekközpont és az ELTE-BGGYK Szomatopedagógiai Tanszékének együttműködési modelljét mutatjuk be.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Innováció a szomatopedagógiában: Mozgástanulás stroke után variábilis gyakorlással

Szerzők: Vámos Tibor, Berencsi Andrea, Fazekas Gábor, Kuniyasu Imanaka, Horváth Mónika, Stefanik Györgyi

Előadó neve: Vámos Tibor

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Hemiparetikus stroke betegek mozgástanulási vizsgálata az Alladin Diagnostic Device (ADD) mérőeszközzel, amely az OORI orvos-mérnöki rehabilitációs kutatási programja és az EU 6-os számú keretprogram Alladin-projektje keretében lett kifejlesztve. A kutatás célja olyan mozgástanulási módszer alkalmazása, amely segítségével a betegek könnyebben tudják elsajátítani a terápiás feladatokat a rehabilitációjuk során. A kutatás az OORI orvos-mérnöki rehabilitációs kutatási programja keretében folyik.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Ritka, mint a fehér holló? Ritka betegek a szomatopedagógiai ellátásban

Előadó neve: Berencsi Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Össszefoglalás: Az előadásban szó lesz a ritka betegségek jellemzőiről, és a ritka betegek ellátásának sajátosságairól a pedagógiai gyakorlatban. Megpróbálunk választ adni azokra a kérdésekre is, hogy hová fordulhatunk, ha nincs információ egy betegségről és hogyan értelmezhetjük, ha van?

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A felső végtagi funkciók vizsgálatának lehetőségei cerebralis pareticus személyeknél

Előadó neve: Lénárt Zoltán

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A nemzetközi szakirodalomból ismert kutatások, az ezek során alkalmazott módszerek és eszközök bemutatása után ismertetem saját tervezett kutatásomat, melynek célja, hogy az ismételt mozgások stabilitásának illetve varianciájának felhasználásával adjon mérhető információkat a felső végtagi mozgások koordinációjáról, minőségéről. Ezzel lehetőséget teremtve a központi idegrendszer korai károsodása miatt mozgáskorlátozottá vált személyek illetve ép mozgású kortársaik mozgásfejlődésének összehasonlítására. Másfelől pedig a rehabilitációs tevékenység eredményességének vagy eredménytelenségének bizonyítására.

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Hagyomány és megújulás

Előadó neve: Locsmándi Alajos

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Diákotthon, Budapest

Összefoglalás: Nagyon sokszor elhangzott már, hogy a Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy 1903. december 24-én alapította az intézményt. A Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium történelmi múltja 110 éve gazdag, a korát minden időszakban meghaladó tevékenységével, modernségével formálja mind a mai napig jelenét és alakítja jövőképét. Innovációs tevékenysége már az alapításának kezdetekor fontos szerepet töltött be. Az intézmény komplexitása, valamint az országban egyedüli intézményként való jelenléte miatt ez másképp nem is működhetett volna, s a jövőben sem működhet innovációs törekvések nélkül. Az intézmény nevelő-oktatói, mozgásfejlesztői, gondozói és egészségügyi tevékenységei egymástól elválaszthatatlan tartalmi elemek. Mind a belső és szakmai igényességének, mind pedig a társadalmi elvárások alapján folyamatos fejlesztésnek és fejlődésnek kell jelen lenni a mindennapokban, a mában és jövőben egyaránt. A hagyomány az innováció terméke.

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Új eszközök a láthatáron

Előadó neve: Bartos Adél

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Diákotthon, Budapest

Összefoglalás: A Mozgásjavító Általános Iskola Szakközépiskola EGYMI és Kollégium diákjai által használt újszerű segédeszközök bemutatása. Új lehetőségek a járássegítő eszközök, a kerekesszékek területén, melyek az ellátási rendszer, valamint a segédeszköz fejlesztések során elérhetővé váltak Intézményünkben az elmúlt 5 évben.
Az eszköz ellátásban részt vevő szakemberek feladatvállalásai, vizsgálattól- az ötletig, ötlettől - az eszköz kézhezvételéig, kézhezvételtől - a használatig.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Munkaerő-piaci kompetenciák

Előadó neve: Galambos Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Diákotthon, Budapest

Összefoglalás: Kapcsolódva a pályázati feladatainkhoz és ismerve a statisztikai eredményeket, miszerint, Magyarországon a megváltozott munkaképességű személyek (mely tartalmazza a fogyatékossággal élő személyeket is) a munkaerőpiacon erősen alulreprezentáltak azt gondolom, hogy egy olyan aktuális és valós problémával állunk szemben, ahol a gyógypedagógia kompetenciáját kiterjesztve képes beavatkozni. 
Előadásom a kompetenciák munka-erőpiaci megközelítésére és a területen lehetséges fejlesztési, beavatkozási lehetőségekre fókuszál.
A kompetencia, mint fogalom a köznevelési rendszer számára napjainkra ismerté vált. A munkaerőpiacra való belépéshez is kompetenciákra van szükség. Szakmai és személyes (bio-pszicho-szociális képességek) kompetenciákra, melyek aránya munkakörök szerint más és más. Egyre több vállalat esetében fogalmazódik meg az igény a munkakörök kompetencia alapú megközelítésére. Továbbá a humánerőforrás menedzsment által végzett kiválasztás folyamatában mind a szakmai, mind a személyes kompetenciák feltérképezésére.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Az együttnevelés különféle aspektusai a Csillagház gyakorlatában

Előadó neve: Esztergomi Anna

Delegáló intézmény, munkahely: Csillagház Általános Iskola, Budapest

Összefoglalás: A Csillagház Általános Iskola halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek fővárosi beiskolázású napi bejárásos speciális intézménye. A halmozott fogyatékosság hátterében meghúzódó eltérő kórokok következtében nagyon heterogén a tanulói összetétel mozgásállapot, értelmi képességek, beszéd és kommunikáció, valamint más társuló fogyatékosságok tekintetében egyaránt. Az intézmény lehetőséget biztosít az eltérő képességű gyermekek együtt, azonos csoportban történő nevelésére. Az egyéni eltérések eredményesebb kezelését segíti a tanórai differenciáláson túl a különböző egyéni megsegítő stratégiák, terápiák, tanulásszervezési eljárások beépítése a nevelés-oktatás napi gyakorlatába. 

 

 

12.20 - 12.40

Fiatalok fóruma

Előadás címe: A sportterápia hatása a spasticus cerebralis pareticus gyermekek járása szempontjából

Előadó neve: Krausz Kornélia

Összefoglalás: Kutatásomban spasticus cerebralis pareticus gyermekek kéthónapos izomerősítő tréningjének hatását vizsgáltam a járás szempontjából (nemzetközi protokollok alapján). A terápia előtt és utáni vizsgálatok: fizikális vizsgálat (ROM, izomerő, spaszticitás, GMFCS), 3D járásanalízis, módosított TUG-teszt, FIM skála. A terápiát követően valamennyi vizsgálati módszerrel változó eredményt kaptam. A tapasztalatok azonban jó kiinduló alapot nyújtanak további vizsgálatok tervezéséhez

 

Előadás címe: A vertikális függesztő technika bemutatása, valamint hatásainak elemzése egy esettanulmányon keresztül

Előadó neve: Somogyi Borbála

Összefoglalás: Az előadás egy új rehabilitációs eszközt, a vertikális függesztőt mutatja be, mely része lehet a szomatopedagógiai rehabilitáció eszköztárának. A szerkezet magyar innovációként született, melynek elméleti alapjait valamint gyakorlati, széleskörű felhasználhatóságát és hatásait mozgáskorlátozott személy esetében egy esettanulmány vázolásával ismerteti.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Sósné Pintye Mária

Üléselnök: Fábián Zsuzsanna, Sósné Pintye Mária

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: "Zűrzavarok a nyelvi zavar körül"

Előadó neve: Gereben Ferencné

Munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: A nyelvi zavar fogalma egyre nagyobb gyakorisággal van jelen a gyógypedagógia szótárában, egyrészt a logopédiai szakterületen egyre hangsúlyosabban megjelenő problémára utalva, másrészt pszicholingvisztikai és kognitív fejlődésneuropszichológiai irányultságú kutatások eredményei nyomán, a nyelvi zavar specifikus tüneti sajátosságait, diagnosztikus kérdéseit tárgyalva. A kérdés különösen jelentőssé válik, ha korai időszak nyelvelsajátítási problémáinak későbbi következményeit vizsgáljuk. Az SNI/b tanulói populáció 2011/12 évi országos felülvizsgálatának dokumentumelemzései felhívják a figyelmet arra, hogy az anamnesztikus adatok 0-4 éves kor között nagy gyakorisággal jelzik azokat a problémákat, amelyeket az ellátórendszer nem tud „kezelni”. Az  iskoláskorban – alsó és felső tagozatban egyaránt – e gyermekek, tanulók a verbális tanulás (szókincs szövegértés, fonológiai tudatosság hiányosságai, olvasás,- helyesírástanulás) súlyos zavarai miatt nagyfokú alulteljesítést mutatnak.  Úgy kell átgondolni ennek a problémakörnek a diagnosztikus vonatkozásait, hogy a nyelvi zavar élő diagnosztikus kategóriaként legyen jelen a szakmai terminológiában, hozzárendelve természetesen a megsegítés speciális formáit. Az előadás ebben a kérdésben tartalmilag gondolatébresztő kíván lenni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ helye, feladata, az új pedagógiai szakszolgálati struktúrában

Előadó neve: Erősné Brunner Katalin

Munkahely: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Összefoglalás: Néhány gondolat a pedagógiai szakszolgálati intézményhálózat átalakításának előzményeiről, célkitűzéseiről. Az új struktúra egyes területei, különös tekintettel a Beszédvizsgáló időszerű, korszerű "szerepvállalására", a társintézményekkel (járási/megyei szakértői bizottságokkal, szakszolgálati intézményekkel) történő feladatmegosztás lehetőségeire. Közös gondolkodás a beszédfogyatékosok és az alapellátásra szorulók, azaz az SNI- és a szakszolgálati ellátás különválasztásáról, ennek a napi gyakorlatba történő alkalmazásáról.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe:  A DPV. A Dékány-Juhász féle Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat sztenderdizált változata

Előadó neve: Ternai Gabriella - Dékány Judit - Csonkáné Polgárdi Veronika - Vastag Jánosné

Delegáló intézmény, munkahely: Budapest II. kerület Pedagógiai Szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó; ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézet

Összefoglalás: A diszkalkulia az utóbbi évtized alatt a gyógypedagógiai kutatásban és a gyakorlatban egyaránt a figyelem középpontjába került. A számolási zavar pedagógiai vizsgálatának kidolgozása a ’80-as évek elejétől a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Beszédjavító Intézetében kezdődött el. Ezt a vizsgáló eljárást a szakma azóta is széles körben használja. Az utóbbi években felmerült az igény a meglévő diszkalkulia vizsgálat diagnosztikai szempontjainak és kritériumainak egyértelművé tételére, valamint az új kognitív modellekhez és kutatásokhoz igazodó megújítására. A sztenderdizálási munkát a diszkalkulia munkacsoport végzi Dékány Judit vezetésével – szakmai együttműködésben az ELTE GYOSZI és az ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékével. A Dékány-Juhász féle Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat sztenderd változata, a DPV, mérhetően elkülöníti a diszkalkuliát és a matematikatanulási nehézséget, az oktatási hiba és a környezeti hátrány okozta matematikai alulteljesítést, de szélesebb körben is alkalmazható az alapvető aritmetikai képességek felmérésére. Az előadás röviden bemutatja a DPV koncepcióját, majd a hallgatók lehetőséget kapnak egy szubteszt közös kipróbálására.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Zalaegerszeg környéki települések nyelv- és beszédfejlettségi vizsgálatának tapasztalatai

Előadó neve: Farkasné Kovács Éva

Munkahely: Nyitott Ház Módszertani Intézet, Logopédiai Szakszolgálat, Zalaegerszeg

Összefoglalás: A zalaegerszegi Nyitott ház Módszertani Intézetben működő logopédiai szakszolgálat feladatellátási körzeteinek, helyszíneinek alakulása az elmúlt években. A Nyitott ház Módszertani Intézet felépítése, együttműködési kapcsolatai. (röviden) A Nyitott ház logopédiai munkaközössége által végzett logopédiai tevékenység az egyes ellátóhelyeken gyereklétszámok bemutatásával. A Zalaegerszeg környéki településeken élő ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatának, szűrésére használt lapok ismertetése. A vizsgálat összesítésének eredményei, tapasztalatai az elmúlt 2 évben.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Írott nyelvi zavarral küzdő gyermekek nehézségei a szolfézs és zenetanulásban

Előadó neve: Pozsár Eszter

Munkahely: Teleki-Wattay Művészeti Iskola, Pomáz

Összefoglalás: A zeneiskolai tanulmányokat folytató, írott nyelvi zavarokkal küzdő gyerekeknek, bár a zenei inprovizációban tehetségesek, a kottaolvasás és bizonyos zenei fogalmak megértése során nehézségei adódnak, amelyek gátolják a zenei tanulmányokban való előrehaladásukat. Ezek a problémák jellegzetesek, nem csak a kottaolvasásra, mint dekódolási tevékenységre korlátozódnak, hanem különböző zenei alapelemek, pl.: hangmagasság, ritmus megértésére is. Az előadás ezeket a zavarokat mutatja be a zenetanár „szemüvegén keresztül”.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Mesehelyzet-videók a beszédindító korai intervenció szolgálatában

Előadó neve: Udvarnoky Zsófia

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Videó-elemzési technikán alapuló megfigyelési módszer segítségével 2,5 – 3 éves megkésett nyelvi fejlődésű gyermekek és édesanyáik interakciós sajátosságait kutattam. Összesen öt gyermeket és édesanyját vettem videóra, félig strukturált megfigyelési helyzetben, a mesehelyzetben. A mesehelyzetekben rendkívül intenzív és komplex tanulásra van alkalma a gyermekeknek. Rövid idő alatt képesek az anyanyelvükről alapvető információkat elsajátítani, új szavakat megtanulni, szavakat kontextusban elhelyezni, a mozgás-beszéd összekapcsolásával nehéz kifejezéseket megérteni, nyelvtani szabályokat sok-sok ismétlés segítségével értelmezni, a társalgási normákat gyakorolni. Mindemellett a szülő-gyermek kapcsolatban rejlő gyógyulásra való képességet is meg lehet élni a mesehelyzetben – magas érzelmi hőfokon, tanulásra motiváltan. A videóelemzés eredményei a kapcsolatban bontakozó nyelvi fejlődésre hívják fel a figyelmet, amelyben az édesanya figyelmében gazdagabbá válik a szándékolvasás képessége. A mesehelyzet-videók elemzéseiből származó tapasztalatok az intervenciós szemlélet fontosságát hangsúlyozzák a korai logopédiai ellátásban.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A zenei hallási képességek összefüggései óvodáskori nyelvi képességekkel

Előadó neve: Benke Zoltánné Ispány Mónika

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Az óvodáskori zenetanulás nyelvi képességekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Az óvodáskori nyelvi képességek rendkívüli jelentőségűek, mert leginkább a nyelvi jelek árulkodnak a várható írott nyelvi zavarokról. Ezek a nyelvi jelek az olvasáskészültség mutatói: a fonológiai feldolgozás, a fonológiai tudatosság és a gyors időbeli feldolgozó képesség. A zenetanulás hatással van a kreativitásra, motoros készségekre, memóriára, emellett – egyre több kutatási eredmény alapján – az olvasástanulás sikeréhez is hozzájárulhat. Az eredmények hátterében a zene és a nyelv agyi hálózatának közös területei állnak, amelyek pontos feltérképezésével még adós a tudomány. Vizsgálatom fő kérdése az volt, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a zenei hallási képességek fejlettsége és a nyelvi képességek között 5–6;6 éves kor között. 30 zenei tagozatos óvodás és 30 általános pedagógiai programú óvodába járó óvodás nyelvi és zenei képességeinek összehasonlítása után elmondható, hogy a zenét tanuló gyerekek jobb és kiegyenlítettebb teljesítményt nyújtottak, szemmel látható csoportkülönbségek adódtak az emlékezeti, az olvasáskészültség és a ritmus feladatokban. A vizsgálat legfőbb nehézségét az jelenti, hogy nehéz kizárólag a zenei fejlesztés hatását mérni. A távlatokra nézve: egy alternatív fejlesztő bázist jelenthet a zenetanulás az olvasáskészültséghez.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A fonológiai tudatosság spontán fejlődése nagyóvodás korban

Előadó neve: Huszár Karina

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: A nyelv elemekre bontásának képességét és az ezekkel való műveletvégzést fonológiai tudatosságnak nevezzük. A szakma előtt nem ismeretlen, hogy a fonológiai tudatosság a későbbi olvasási képesség előfutára, a feltétele annak. További szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a nagycsoportos óvodások fonológiai tudatossági szintje előrejelzi a jövőbeni olvasástanulás sikerességét is. Az ép értelmű, nagycsoportos óvodás gyermekek fonológiai tudatosságának szintjét egy erre a célra összeállított feladatsorral mértük. A vizsgálati feladatsort két alkalommal vettük fel, a kontroll vizsgálatra kb. 4,5 hónap elteltével került sor. A gyermekek között nagy teljesítménybeli különbségeket találtunk, és a kapott adatokból kiderül, hogy a vizsgált időszakban, nagycsoportos óvodások körében a fonológiai tudatosság igen nagymértékben, rohamosan fejlődik. Ám ennek ellenére sajnos a jobban és kevésbé jól teljesítő gyermekek közötti különbség a legtöbb feladatban nőtt. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy kiemelt fontosságú volna egy nagycsoportos óvodás gyermekek számára kialakított, fonológiai tudatosságot fejlesztő program összeállítása, amely ebben a szenzitív időszakban nyújtana támogatást a gyengébb fonológiai tudatossággal rendelkező gyermekek számára – csökkentve ezzel az iskolába kerülve olvasási nehézségekkel szembe kerülő diákok számát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A többnyelvűség hatása a korai gyermeknyelv fejlődésére

Előadó neve: Sipos Csenge Ágnes

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: „A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használatát jelenti...” írja Gorsjean (1992). Vajon mi történik akkor, ha ez a használat zavarba ütközik, valamilyen probléma, károsodás (pl. SLI) lép fel? Hogyan fogadja a magyar logopédus a kétnyelvű gyermeket? A magyar logopédia számára is egyre aktuálisabbá válik a többnyelvűség témaköre, kérdésköre. Célom, elsősorban német szakirodalomra támaszkodva, a többnyelvűség és a gyermek nyelvfejlődése közötti összefüggések feltárása (a teljesség igénye nélkül), illetve a többnyelvű gyermekek logopédiai diagnózisának, terápiájának és a prevenció lehetőségeinek és jelentőségének felvillantása.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Afázia vagy járulékos diszfunkció? - Az afázia és a cerebrális parézis összehasonlítása egy esettanulmány tükrében

Előadó neve: Láng Csenge

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Előadásomban egy fiatalember esetének bemutatásán keresztül dolgoztam fel az afázia és a cerebrális parézis vonatkozásában fellépő nyelvi zavarokat. A dolgozatom két alapvető kérdésre keresi a választ: 1) Milyen hasonlóságok és különbözőségek jelennek meg az afázia és a cerebrális parézis között? 2) Az esetben beszélhetünk-e afáziáról vagy a cerebrális parézis okozta járulékos diszfunkciókat látjuk? Az afázia és a cerebrális parézis szakirodalmának feldolgozása alapján arra jutottam, hogy az afázia és a cerebrális parézis között hasonlóságok (organikus eredetű zavar, nem tiszta zavar, sok járulékos diszfunkció, befolyásolja az egyén szociális participációját) és eltérések (más köré összpontosulnak a tünetek – nyelv vs. mozgás, szerzett vs. fejlődési zavar) egyaránt mutatkoznak. Az esettanulmány eredményeként azt látom, hogy a fiatalember tüneteinek egy részét a cerebrális parézis okozza, ugyanakkor észlelési zavar is fennáll nála, további jelentkeznek olyan tünetek, amik a nyelvet érintik, és nem a cerebrális parézis következményei.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

Ebéd után: Műhelymunka

Moderátor: Gárdonyiné Kocsi Ilona

Pszichológus és logopédus együttműködése a dadogás komplex kezelésében

Székesfehérvár és Eger Logopédiai Szakszolgálatának kollégái mutatják be az együttműködés különböző lehetőségeit, formáit 40-40 percben.

Előadók: Fülöp Erzsébet logopédus és Koncz Eszter pszichológus

Munkahely: Székesfehérvári Pedagógiai Szakszolgálat Logopédiai Intézete

Összefoglalás: Előadásunk célja, hogy a dadogás diagnosztikus és terápiás folyamatát a maga komplexitásban (a kompetenciahatárok ismertetése mellett) mutassuk be. A dadogó gyermekek ellátása során logopédus és pszichológus egymás munkáját segítve és kiegészítve végzi mind a diagnosztikus munkát, mind pedig a terápiás folyamatot. A logopédiai vizsgálatot pszichológiai vizsgálat egészíti ki, melynek keretein belül a kognitív funkciók felmérése mellett személyiségvizsgálatot is elvégzünk. A terápiás folyamat során a gyermekek ellátása kiscsoportos formában történik. Az órák állandó eleme a beszédtechnikai gyakorlatok, a ritmussal és légzéssel kapcsolatos feladatok, továbbá a személyiségfejlesztő, szorongásoldó játékok. Mindezek részletes szóbeli ismertetése mellett egy rövid videofelvételen szeretnénk bemutatni a gyakorlati megvalósítást.

-  Az előadás prezentációja  -

 

Előadók: Víghné Pogány Rózsa logopédus és Pacza Beáta pszichológus

Munkahely: Egri Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet

Összefoglalás: Az egri Logopédiai Tagozaton 2012. szeptembertől indítottunk kisiskolás dadogók számára csoportos foglalkozást. A gyerekek korábban a helyi Nevelési Tanácsadóban szülőcsoportos terápiára jártak. Szülői kérésre más keretek között Ifjúság úti ambulanciánkon történt a kezelés logopédus és pszichológus páros óravezetésével. A gyermekek bemutatása, a foglalkozások tervezése, a módszerek ismertetése után rövid (15 perc) film vetítésével adunk ízelítőt a résztvevőknek közös munkánkról.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Eigner Bernadett

Üléselnök: Eigner Bernadett, Vargáné Molnár Márta

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései

Előadó neve: Eigner Bernadett

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A pszichopedagógiai képzés negyven éves múltra tekint vissza, de gyökereit ennél régebbi korokban találjuk. Mi a pszichopedagógia történeti öröksége, szemléleti kiindulópontja? Mi az, amit a képzés létrehozásakor célul tűztek ki a képzés indításának kezdeményezői? Mennyire érvényesek ezek a célkitűzések még ma is? Hogyan változott időközben a pszichopedagógia fogalma, alakultak tartalmai, koncepciói, célcsoportjai, területei, tevékenységi körei és kompetenciái? Mi a helye és a szerepe a szakmai palettán? Hogyan tudja érvényesíteni szakmai és létérdekeit? Milyen válaszokat tud adni a mai társadalmi helyzetben a kor kihívásaira? Milyen szerepet játszik a többi szakmával való együttműködésben? Melyek a hiányok, a kritikus pontok, a megoldatlan kérdések? Milyen teendői lehetnek a mai pszichopedagógusoknak mint egyéneknek és mint szakmai közösségnek? Hogyan indulhatnánk el egy szilárd jelen-, és egy biztató jövőkép irányába? Az előadás mindezekről a kérdésekről egy további gondolkodást, együtt dolgozást indító felvetésekkel igyekszik képet adni. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A pszichopedagógia helye a jelenlegi köznevelés rendszerében

Előadó neve: Kiss László

Delegáló intézmény, munkahely: EMMI Oktatási Államtitkárság Közoktatás Irányítási Főosztály

Összefoglalás: - Jogtörténeti áttekintés
                        - Képzési, kimeneti követelmények
                        - Betölthető munkakörök a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján
                        - Kitekintés más ágazati szabályokra

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A pszichopedagógusok helye és kompetenciái a közoktatás rendszerében. Az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok…

Előadó neve: Herr Nikoletta

Delegáló intézmény, munkahely: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A közoktatási rendszer megújulása és az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok sok kérdést vetnek fel azokban, akik eddig a közoktatás intézményeiben dolgoztak, mint pszichopedagógusok. Milyen munkakörbe kerülhetünk, kikkel foglalkozhatunk, milyen keretek közt végezhetjük a munkánkat, kikkel kell szoros együttműködést kialakítanunk, mi lesz az iskolai gyermekvédelemmel?
A szakmai megújulás csak a törvény által előírt keretek között történhet meg, és sajnos lehetőségeink korlátozottak. Rövid összefoglalómban szeretném rendszerezni és esetleg tisztázni az új terminológiai változásokat, és áttekinteni a szakmánk törvény adta lehetőségeit (Különleges bánásmódot igénylő népességcsoport/ok; szakmai kompetenciák; munkakörök; átfedések más munkakörökkel; gyermekvédelem). Szeretném a hallgatóság és a szakma figyelmét felhívni a törvényi előírások értelmezési nehézségeire, amik akár  lehetőséget is adhatnak arra, hogy minél inkább kiaknázzuk a pszichopedagógus  hivatás és tudástartalom sokszínűségét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: A pszichopedagógus szerepe a gyermek-egészségügyi ellátásban

Előadó neve: Kereki Judit, Vargáné Molnár Márta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az egészségügyi alapellátás hatékonyabb működése érdekében szükséges annak átszervezése, modellprogram készíti elő a rendszerszintű átalakítást. Az egészségügyben induló fejlesztéspolitikai törekvésekben az egészséges életkezdet támogatása érdekében előtérbe került a más ágazati irányítás alá tartozó intézményes szereplőkkel való összekapcsolódás, a speciális ellátásokhoz való hozzáférés megkönnyítése is. Egyre fontosabbá válik az interdiszciplináris team munka, az ellátásban olyan új kompetenciával rendelkező szakemberek megjelenése válhat szükségessé, akik a gyermekek és családjaik ellátásba kerülését és annak folyamatát követik nyomon. Milyen szerepe lehet ebben az átalakuló rendszerben a pszichopedagógusnak?
S milyen szerepe van jelenleg az egészségügyben gondozott gyermekek esetében? Jelentős és ismert tevékenységeket a pszichopedagógusok a szakellátásban jórészt gyermek- és ifjúságpszichiátriai, neurológiai osztályokon végeznek. A krónikus beteg gyermekek komplex gondozásában betöltött szerepük azonban 40 éve, a szakalapítástól fogva várat magára. A nemzetközi gyakorlatban és kutatási eredményekben fellelhető modellek, ismeretek, innovációk mára már kérlelhetetlenül megkívánják a magyar egészségügy rendszerének e betegcsoportokra kiterjedő korszerű reflexióit is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tanszéki képzésfejlesztési munkálatai is törekednek e populáció gyógypedagógiai ellátására felkészítő korszerű, evidencia alapú ismereteken nyugvó szakemberképzés kialakítására, melyhez a szakma szoros együttműködése is szükséges.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Kórházpedagógusi munkám a Budai Gyermekkórházban

Előadó neve: Viz Krisztina

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola

Összefoglalás: - a kórházpedagógus feladata
                        - segítő tevékenység, fejlesztő tevékenység
                        - munkám a pszichiátriai osztályon
                        - munkám a mozgásterápia osztályon
                        - egyéb tevékenységek
 
Napjainkban egyre többször halljuk, hogy van, akinek tanulási nehézséggel, van, akinek tanulási zavarral küzd a gyermeke. Vajon ezek közül valamelyik igaz az én gyermekemre? Vajon ezek a kifejezések csak szinonimák egymással, vagy valójában különböző diagnózisok? Mást-mást takarnak? És vajon ki segíthet? Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus vagy a pszichiáter? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkozunk nap, mint nap a Budai Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályán, hiszen a legtöbb pszichiátriai betegség tanulási nehézséggel is társul. Mit tehet ekkor a kórházpedagógus?

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Agresszió a zárt intézmények falai között

Előadó neve: Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Illyés Sándor Kutatólaboratórium, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Gyógypedagógiai program

ÖsszefoglalásCél: A pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok vizsgálata céljából olyan zárt intézményben tartózkodó fiatalok vizsgálatára került sor, akik bűnelkövetéssel kapcsolatos magatartásproblémáik okán kerültek javító – nevelő intézménybe, vagy börtönkörnyezetbe. Fontos ezen célcsoportban is a terrorizálás, agresszivitás okainak, típusainak, megnyilvánulásainak pontos feltérképezése. Mivel az agresszió hátterében gyakran a szenvedélyszerek használata áll, vizsgáljuk ezen rizikótényezők és az agresszivitás összekapcsolódásának korrelációját.
Minta: A keresztmetszeti vizsgálatban 9. évfolyamon tanuló vagy 9. évfolyamos tanulónak megfelelő életkorú zárt intézményekben élő fiatalok vettek részt.
Mérőeszköz: A kutatáshoz használt kérdőíves felmérés a következő mérőeszközöket tartalmazta: Revidiált Olweus Bullying/Viktimizációs Kérdőív, Buss – Perry Agresszió Kérdőív – Fizikai Agresszió Alskála, Agresszió és Viktimizáció Skála (Rövidített Változat), Rosenberg-féle Önértékelési Skála, Junior Temperamentum és Karakter Kérdőív Újdonságkeresési Skála (J-TCI), Hiperkinetikus Zavar Kérdőív, Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ), Pozitív Viselkedési Skálák, A Verekedés Szülői Támogatása Skála és az EuroADAD interjú iskolai problémákra, dohányzásra és alkoholfogyasztásra irányuló kérdései.
Eredmények, megbeszélés: Az eddig feldolgozott eredmények alapján a zárt intézményi környezetben élő fiatalok azok, akik a legnagyobb mértékű agressziót voltak kénytelenek átélni a mindennapokban, esetükben volt a legmagasabb az iskolai problémák aránya, illetve az iskolakerülés. Ahhoz, hogy problémájukat kezelni tudják, gyakrabban használtak szenvedélyszereket (cigarettát, alkoholt, illegális szereket), mint a többi fogyatékossági csoportba tartozó fiatal.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Agressziókezelési technikák a büntetés-végrehajtás intézményeiben

Előadó neve: Földes Fanni

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, BA hallgató 

ÖsszefoglalásCél: A kidolgozott készségfejlesztő tréning elsődleges célja az agresszió kezelése és fejlesztése a szabadságvesztés büntetés ideje alatt. A - pszichológiai terápiás szaktudást nem igénylő, de terápiás jellegű hatást elérő - tréning alatt pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichopedagógiai és drámapedagógiai módszereket, illetve eszközöket alkalmaztam.
Háttér: A kutatás tárgyát egy - általam összeállított - agressziókezelő tréning képezi, amelynek helyszínét a Budapesti Fegyház és Börtön biztosította tíz fogvatartott részvételével. Munkám során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy egy nyolc alkalomból álló készségfejlesztő tréning pozitív hatással bír-e a fogvatartottak személyiségfejlődésére és reszocializációjára.
Minta: A kutatásban összesen 20 fő (N=20) vett részt. 10 fő a Budapesti Fegyház és Börtönben tölti szabadságvesztés-büntetésének idejét; ők képezték a fókuszcsoport tagjait. A kutatásban résztvevő referenciacsoport tagjai büntetlen előéletű, önként jelentkező felnőtt korú személyek.
Mérőeszköz: A kutatás saját vizsgálaton alapuló empirikus jellegű munka, mely pedagógiai illetve pszichológiai méréseket tartalmaz. Az eredmények elemzéséhez az értékelő kutatás és a kérdőíves eljárás módszereit alkalmaztam. A kérdőíves eljárás mérőeszközeként a Buss-Perry Agresszió Kérdőívet alkalmaztam.
Eredmények: A Buss-Perry Agresszió Kérdőív szignifikáns különbséget nem mutatott a fókuszcsoport pontszámait illetően az elő- illetve utómérés során. Ily módon a feltételezés, miszerint a nyolc csoportfoglalkozásból álló tréning csökkenti a résztvevők agresszióját, nem nyert bizonyítást. Bár a résztvevők agresszivitása a mérőszámok alapján nem csökkent, a körlet pszichológusa és a nevelők beszámolói, illetve az egyes foglalkozások következtetései alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak kommunikációja, önismerete, problémamegoldó képessége, együttműködési készsége, empátiája, illetve énképe fejlődésen ment keresztül. További cél a tréning során ismertetett konfliktuskezelési, illetve indulatkezelési technikák hosszú távú fejlesztése, illetve gyakoroltatása.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: "MEGCSÓVÁLT TESTEM, LELKEM DARABJAI" - Pszichopedagógia: Művészet...?!"

Előadó neve: Major Zsolt Balázs

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, Bokréta Lakásotthonok

Összefoglalás: Előadásomban – Dr. Volentics Annára, munkásságára, szellemiségére emlékezve – a pedagógia és pszichológia sajátos és szükségszerű „házasságából” születő gyakorlati módszertani lehetőségeket mutatom be elsősorban a gyermekvédelmi szakellátás terén ellátandó pszichopedagógiai feladatokra fókuszálva. A téma aktualitását a gyermekvédelmi szakterület méltánytalan mellőzöttsége, az ott dolgozó kollégák, vagy oda készülő hallgatók „magára hagyatottsága” adja, amelyet több mint tíz éves gyermekvédő pszichológusi tapasztalataim az évek során egyre erősödő mértékben támasztanak alá. Oktatói munkám tartalmát a mindennapi munkatapasztalataimból merítem, és az ott élő és lüktető szükségletekre igyekezve reagálni, kézzel fogható, akár azonnal használható, alacsony eszköz-igényű, de a szakmai hétköznapokban magas hatásfokkal alkalmazható megközelítések, kommunikációs technikák képezik a gerincét. Az előadás során ezekből „nyújtok közre egy csokorra valót”. Bízva benne, hogy ezzel is sikerül hozzájárulnom a gyermekvédő szakemberek önérték-, vagyis kompetencia érzéséhez, hogy – első lépésként minimum saját magunk – a feladat súlyához méltó szakmai elismertséget élhessünk meg. Hiszen egy társadalmat rendkívül jól jellemzi, minősíti az a mutató, hogy az elesettjeire, az elesettjeivel foglalkozókra mekkora figyelmet, anyagi és erkölcsi erőforrást fordít…

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Gyermekotthonban élő, értelmileg akadályozott gyermekek zenés terápiája dr. Kokas Klára útmutatásai alapján

Előadó neve: Csányi Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Győr

Összefoglalás„S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” (Kodály Z.)
Előadásomban vázolom dr. Kokas Klára pedagógiáját, mely elsősorban a zenével foglalkozó óvodások és iskolások zenefigyelmét hivatott felkelteni, de mára terápiás céllal is alkalmazzák a különböző prevenciós, habilitációs és rehabilitációs szakemberek.
A Kokas módszert gyógypedagógus-pszichopedagógusként sajátos nevelési igényű gyermekekkel való zenés terápiás foglalkozásaimon alkalmazom több területen (értelmileg akadályozott gyermekek, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, diszlexiás, diszgráfiás gyermekek, baba-mama csoportok).
Ebben az előadásban az értelmileg akadályozott gyermekek csoportjában végzett munkámról fogok beszélni, megfogalmazom a zenés terápiára való szocializálódás folyamatát, kiemelem a módszer jelentőségét a mentális képességek fejlesztésében, a szociális viselkedés alakításában és a pszichés megnyilvánulások értelmezésében, s reményeim szerint néhány filmkockával illusztrálom is a terápiás folyamatot.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia használatának relevanciája sajátos nevelési igényű csoportoknál – Egy PhD kutatás kezdetei (nehézségek, kutatási keretek és módszerek)

Előadó neve: Horváth Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógia Program

ÖsszefoglalásA kutatás célja: A doktori kutatásom célja, hogy különböző diagnosztikus módszerek segítségével feltérképezzem a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás módszer hatékonyságát különböző sajátos nevelési igényű csoportok esetében.
Bevezetés: A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia kialakulásának rövid története.
A terápiás módszer neopszichoanalitikus elméleti háttérének vázlatszintű bemutatása: tárgykapcsolat-elméleti, szelfpszichológiai gyökerek; kötődés- és memóriakutatások.
Kutatás: A terápia során használt munkamódok rövid bemutatása: verbális, testtudati, kapcsolati és alkotási munka. Sajátos nevelési igényű csoportok esetén használt elsődleges munkamódok: testtudati és kapcsolati munka. A kutatás alapjai: tapasztalatok. Kutatási kérdések és hipotézisek bemutatása.
A kutatási keretek
 - résztvevő csoportok
 - kritériumok (életkor; egyéb mozgásra épülő terápiák; a terápia hatásvizsgálati
    problémái - kontrollcsoportok)
A kutatáshoz használt mérőeszközök bemutatása, aktuális megfigyelésen alapuló eredmények
Lezárás

-  Az előadás prezentációja  -