Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Őszi Tamásné

Üléselnök: Őszi Tamásné

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A KEM Óvodája, Általános Iskolája Speciális Szakiskolája Készségfejlesztő Szakiskolája Diákotthona és Gyermekotthona bemutatása - az iskolán belüli autista csoportok bemutatása

Előadó neve: Ertl Dóra, Kovács Marianna, Takács Tünde

Delegáló intézmény, munkahely: A KEM Óvodája, Általános Iskolája Speciális Szakiskolája Készségfejlesztő Szakiskolája Diákotthona és Gyermekotthona, Tata

Összefoglalás: Iskolánk ebben a tanévben ünnepelte 25. évfordulóját, a megye területéről fogadunk diákokat, akiket enyhe, néhány esetben középsúlyos értelmi fogyatékossággal diagnosztizálnak. Igény merült föl autista gyermekek ellátására, melyet a vezetőség örömmel támogatott. Szinte a kezdetektől beindult az autista csoportunk, öt éven át az Autizmus Kutatócsoport szakmai támogatásával. Kollégiumi ellátást is tudunk biztosítani a speciális igényű gyermekeknek, ez óriási vonzerő a szülők számára.
Az iskolai csoportok száma bővült, két általános iskolai és egy szakiskolai (9-10.-es) csoport működik jelenleg, 14 tanulóval. Hárman, akik autizmus diagnózissal rendelkeznek, életkoruknak megfelelő iskolai osztályokban tanulnak. Az iskola vezetősége mindig gondot fordított a megfelelő fejlesztő ellátásokra. Kiemelkedik a gyógyúszás, tervezett szenzomotoros tréning, gyógylovaglás, amit a kezdetektől biztosítottak tanulóinknak.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Autista csoportok részvétele az iskolai életben  -  Egy ünnepély története

Előadó neve: Ertl Dóra, Kovács Marianna, Takács Tünde

Delegáló intézmény, munkahely: A KEM Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona, Tata

Összefoglalás: Iskolánkban 195 tanuló kezdte meg az idei tanévet, köztük 19 autizmussal élő diák. Ebből az adatból is látható, hogy milyen hatalmas intézményben kell tanulóinknak beilleszkedni, helyt állni. Törekszünk az ésszerű kapcsolatteremtésre, sem az elkülönítésnek, sem az erőszakosan végrehajtott közös programoknak nem vagyunk hívei. Igyekszünk az iskola tanulóit és dolgozóit meggyőzni arról, hogy vannak közös pontok, együttműködési lehetőségek.
Az előadásban egy ünnepély kapcsán mutatjuk be ezen a téren elért sikereinket.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: "Nyolc-pont" az autizmussal élő személyek életminőségének javításáért - a TÁMOP 5.4.11. autizmus projekt bemutatása I.

Előadó neve: Mahlerné Köfner Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest

Összefoglalás: Támogatást biztosított az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP 5.4.11-12/1 azonosító számú projekt, az autizmussal élő emberek ellátó rendszerének országos hatókörű szakmai fejlesztéséhez.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (továbbiakban: FSZK) az Országos Autizmus Stratégia 2010. évi elfogadása óta számos szakemberrel és természetesen az Autisták Országos Szövetségével együttműködésben dolgozott a stratégiában megfogalmazott célok minél hatékonyabb és fenntarthatóbb megvalósításáért. Az elmúlt három év a szakmai alapokon nyugvó tervezés, jövőkép kialakításával és a megvalósítással kapcsolatos lehetőségek, kihívások feltérképezésével megfelelő alapot teremtett a kiemelt projekt megvalósításához.
A projekt céljai: A 2013. február 1-jén indult, 27 hónap idejű projekt stratégiai célja, az autizmussal élő emberek társadalmi befogadásának elősegítése az ellátó rendszer felkészültségének javításán keresztül. Ugyanis a szolgáltató - és ellátórendszer minőségének és hozzáférhetőségének jelenlegi egyenetlenségei gátolják, hogy az autizmussal élő emberek kortársaikkal együtt nevelkedjenek, játszanak, tanuljanak és dolgozzanak a megfelelő intézményi vagy azon kívüli közösségekben.
Átfogó cél, a humán közszolgáltatások autizmus specifikus szolgáltatásainak fejlesztési támogatása, ezek minőségének és hozzáférhetőségének javítása. Továbbá, hogy az érintett szülők váljanak felkészültté és az ellátórendszer partnereivé gyermekük életviteli és foglalkoztatásra való felkészítésében, valamint cél a családtagok társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése.
A projektgazda szerepe: Az FSZK a projekt gazdája, előkészítője és megvalósítója. Feladata, hogy összehangolt formában szakmai fejlesztési támogatást nyújtson szülőknek, szakembereknek, autizmussal élő felnőtteknek és az életívet átfogó ellátás területein működő intézményeknek. A fejlesztések lényege, az autizmussal élő emberek és a családtagok szakszerű támogatási gyakorlatának fejlesztése oly módon, hogy a projekt végére felkészült szakember, intézményhálózat és Országos Autizmus Koordinációs Központ alakuljon ki. Az FSZK vállalta, hogy a projekt eredményeként létrejövő Koordinációs Központot működtetni fogja, amely teljes mértékben illeszkedik szakmai profiljához és az állami felelősségvállaláshoz.
Az FSZK korábban pályázatok útján támogatta szervezetek autizmus specifikus fejlesztéseinek megvalósítását. Ennek ellenére a kiemelt projektben ilyen önálló intézményi programok támogatása nem valósul meg.
Mit várhatunk a projekttől? Azt, hogy egységes módszertani alapok és követelményrendszer mentén kialakul egy intézményi és szakemberhálózat az ország különböző térségeiben. Arra törekszünk, hogy az autizmus specifikus segítséget igénylő emberek azt érezzék, nincsenek egyedül a problémájukkal, és elérhető a szakmai támogatás Magyarországon, legyen szó akár a mindennapi családi nevelési helyzetek megoldásáról, akár szakemberképzésről vagy az intézményes ellátás legfrissebb információiról.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: "Nyolc- pont" az autizmussal élő személyek életminőségének javításáért - a TÁMOP 5.4.11. autizmus projekt bemutatása II.

Előadó neve: Mahlerné Köfner Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest

Összefoglalás: lsd. feljebb ...

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Részvétel-e a részvétel, támogatás-e a támogatás? kérdőíves vizsgálat pedagógusok körében a kommunikáció AAK eszközökkel való támogatásáról

Előadó neve: Havasi Ágnes, Stefanik Krisztina

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Budapest

Összefoglalás:  Autizmus Spektrum Zavarok, Augmentatív és Alternatív Kommunikáció, pedagógusvizsgálat, participáció
Az AAK-s eszközök és módszerek alkalmazása az autizmus pedagógiájában szakmailag egyértelműen támogatott, azonban még csak kevés megerősítő kutatási adat áll rendelkezésünkre, így kérdés, evidencia-alapú beavatkozási technikáról van-e szó. A témában folytatott nemzetközi vizsgálatok többségének eredményei is csak igen óvatosan értelmezhetőek. 
Az előadásban bemutatásra kerülő kutatás stratégiája leíró-feltáró jellegű. Célja, hogy megismerje (1) a hazai szakemberek elméleti és gyakorlati, módszertani felkészültségét az autizmussal élő gyermekek AAK-val támogatott kommunikáció-fejlesztésében; (2) az AAK eszközök alkalmazásának pontosabb céljait, (3) eszközeit, (4) funkcióit és (5) kontextusait.
A kutatás módszere -elsősorban zárt kérdésekből álló on-line- kérdőíves felmérés, mintája (n=378) olyan szakemberekből áll, akik a kutatás időpontjában rendszeresen foglalkoztak autizmussal élő személyekkel. 
Kvantitatív elemzéseink eredményei azt mutatják, az AAK használata viszonylag elterjedt autizmussal élő személyek fejlesztésében és támogatásában. Ugyanakkor az AAK-ról, az eszközök egyénre szabott, rugalmas, változatos használatáról elérhető és megszerzett tudás igen egyenetlen eloszlást mutat. Mindemellett úgy tűnik, hogy az autizmussal élő, AAK használó személyek számára valódi participációt a használat módja (funkción, partnereken, kontextuson keresztül vizsgálva) még nem tesz lehetővé. Az AAK-t alkalmazó pedagógusok jelentős része ugyanakkor eredményesnek tartja ezt a támogatást.
Eredményeink azt sugallják, hogy az AAK megfelelő hazai alkalmazása autizmussal élő személyek körében kívánatos, de ennek szakmai-képzési feltételei elmaradnak az optimálistól, metodológiájának részletes kidolgozása és pontos hatékonyságának objektív mérése elengedhetetlenül fontos.
A kutatás első eredményei mellett bemutatásra kerülnek az erre épülő tervezett kutatási irányok is.

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: "ASD-KVÍZ" multimédiás deficit-specifikus fejlesztő rendszer ASD-vel élőknek I.

Előadó neve: Farkas János

Összefoglalás: Az  ASD-vel élők tanulási, kommunikációs, szociális és viselkedési problémáinak hátterében álló sérült mentális készségek deficit-specifikus fejlesztésére szolgáló multimédiás eszközrendszer, melynek folyamatos és intenzív használata segítheti a sérült készségek fejlődést és stabilizálódását, ezáltal enyhítheti a fenti problémák jelentkezését.
Az ASD KVÍZ  számítógépen végezhető, multimédiás gyakorlatok rendszere, melynek  használatához sem az ASD-vel élő, sem az esetleg közreműködő segítő részéről semmiféle számítógépes előképzettség nem szükséges. A gyakorlat-sorozatok  személyre szabhatóak a kor és a sérülés mértéke szerint, és az ASD-vel élők személyes dokumentumai is beépíthetőek a gyakorlatokba.
Valamennyi gyakorlat egységes, un. kvíz formátumban készült.  Ez azt jelenti, hogy a  multimédiás jellegű feladatokra  (szöveg, hang, kép video és ezek kombinációja) kvízekben, tesztekben használatos kérdéstípusok vonatkoznak (feleletválasztós, többválaszos, párosításos, szeriális, igaz/hamis stb). A kérdésekre  adandó válaszokat is tartalmazzák a gyakorlatok.
A folyamatos és intenzív alkalmazás a deficit-specifikus  gyakorlatok révén a sérült készségek fejlődését és stabilizálódását eredményezheti. Mivel éppen ezek a sérült készségek állnak az ASD-vel élők kognitív, kommunikációs és szociális problémáinak hátterében, így javulás várható ezen területeken is. 
(Megj.: Az ASD Kvíz tudományos hatásvizsgálata jelenleg előkészítés alatt áll az ELTE/Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Autizmus Szakirány kutatóinak bevonásával.)
A rendszer fejlesztője és jogtulajdonosa: Training Média Kft. - Farkas János ügyvezető igazgató,  e-mail: trainingmedia@t-online.hu

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: "ASD-KVÍZ" multimédiás deficit-specifikus fejlesztő rendszer ASD-vel élőknek II.

Előadó neve: Farkas János

Összefoglalás: lsd. feljebb ...

 

 

11.40-12.00

Előadás címe: Az Autism Europe 10. nemzetközi konferenciája - Budapest 2013. szeptember

Előadó neve: Szilvásy Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: Autisták Országos Szövetsége, Budapest

Összefoglalás: Az Autism Europe (AE), mely az autizmussal érintett személyek, családjaik és az őket képviselő szervezeteket tömörítő európai szervezet, háromévente rendezi meg a valamennyi érdekeltet mozgósító Nemzetközi Autizmus Kongresszust. A fórum fő célja a szerteágazó autizmus kutatás legfrissebb nemzetközi eredményeinek bemutatása, szakemberek számára a fejlesztések, szociális ellátás legjobb gyakorlatának kialakítása. Az autizmus témakörében ez a világon a legnagyobb résztvevő számmal (előre láthatólag 1200 fő több, mit 70 országból) és a legszélesebb körű tematikával megrendezett konferencia. Az Autism Europe fennállásának történetében először rendezi meg ezt az eseményt a kelet – európai térségben. 
Az előadáson szó lesz többek közt az alábbi kérdésekről is. Miért jó ez a magyar autizmus szakembereknek? Akkreditált – e a rendezvény? Mik a részvétel feltételei? Kik lesznek az előadók? Mik az előadások és workshopok fő témakörei? (Honlap: www.autismcongress2013.eu)

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Tendenciák és változások az autizmus spektrum zavar diagnosztikájában - Tapasztalatok az Autizmus Alapítvány Ambulanciáján

Előadó neve: Janoch Lászlóné

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Alapítvány Ambulanciája, Budapest

Összefoglalás: Az Autizmus Alapítvány több mint 20 éve foglalkozik az autizmus spektrum zavarok diagnosztizálásával, az autizmussal élő gyermekek és felnőttek, valamint családjaik gondozásával. A nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan ambulanciánkon is egyre korábbra tolódik a kivizsgálandó gyermekek életkora, illetve egyre több a felnőttkorban kivizsgálandó pácienseink száma. Jelen előadásban adatbázisunk elemzésével az elmúlt évtized ezzel kapcsolatos tendenciáit foglaljuk össze. Elemezzük, hogy milyen életkorú kliensek kivizsgálását kérik ambulanciánktól, melyek a vizsgálatra jelentkezés legfontosabb okai, milyen panaszai voltak a szülőknek a jelentkezés időszakában, kinek a javaslatára kezdeményezik a kivizsgálást. Ezek mellett azt is elemezzük, hogy a kivizsgálásra jelentkező felnőttek milyen problémákat jeleznek, korábban milyen diagnózissal/diagnózisokkal gondozták őket, illetve milyen kezelést, terápiát kaptak. Röviden bemutatjuk ambulanciánk diagnosztikus protokollját, az ellátás további lépéseivel kapcsolatos tapasztalatainkat. Előadásunkban rálátást kívánunk adni arra, hogy a változó igények és az elmúlt évtized markáns szakmai fejlődése hogyan jelennek meg az Autizmus Alapítvány Ambulanciájának munkájában.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Az SNI kerettantervek autizmus-specifikus adaptációjának lehetősége

Előadó neve: Őszi Tamásné

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Alapítvány EGYMI, Budapest

Összefoglalás: 2013. őszétől Magyarországon megkezdődik az új kerettantervek bevezetése, ezzel párhuzamosan pedig megszűnik az autizmus-specifikus kerettanterv alkalmazásának lehetősége, mely a közelmúltig a speciális csoportok szakmai munkájának alapjául szolgált.
A KnT 47§. –a szerint a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:
„A gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet.”
Mivel autizmus-specifikus tantervi adaptáció az új kerettantervekhez nem készült, szükségessé vált, hogy a jövőben minden kolléga, bármely iskolatípusban is lát el autizmussal élő tanulót, specifikálja az érintett gyermekek számára a tantervet. Bár alapjaiban nem változott meg az autizmus-specifikus nevelés-oktatás tartalma és módszertana és eszközrendszere, az új jogi-szakmai körülményekhez a szakterületnek alkalmazkodnia kell. Ehhez kíván szakmai szempontokat nyújtani az előadás.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Melegné Steiner Ildikó

Üléselnök: Melegné Steiner Ildikó és Meszéna Tamásné

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Korai fejlesztés és gondozás, szakszolgálati feladatellátás megvalósítása Tatabányán

Előadó neve: Imréné Horváth Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tatabánya

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A légzés- és a nyelészavarok kialakulásának okai, felismerésük, terápiás lehetőségeik

Előadó neve: Volomné Varga Mariann

Delegáló intézmény, munkahely: Volomdental

Összefoglalás: Az egészséges csecsemő obligát módon orrlégző. Percenként 30-35 levegőt vesz, ami a kor előrehaladtával csökken. Felnőtt korban már csak kb. 16-szor lélegzünk percenként. A csecsemő légzése hasi típusú és periodicitás jellemzi.
A szájlégzés kialakulásának számos oka lehet. Elsőként a születéskori oxigénhiányt említeném, ami izomtónus gyengeséget eredményezhet megnehezítve például a száj összezárását. A Down-kór vagy a hyperthyreosis okozta nagy nyelv szintén szájlégzéshez vezethet. Fejlődési rendellenességként kialakuló szűk orrjárat ugyancsak megnehezíti, időnként lehetetlenné teszi az orrlégzést. A gyakori léguti infekciók, a nagy garat- és orrmandulák, a napjainkban egyre gyakoribb allergia pedig valódi melegágyai a szájlégzés létrejöttének és habituálissá válásának.
Rendkívül fontos a szájlégzés korai felismerése, az okok tisztázása és az időben megkezdett kezelés, hisz a probléma fennmaradása újabbakat generál. A szájlégzéssel gyermekkorban kapcsolatba hozható a figyelemzavar, a hyperaktivitás, az éjszakai ágybavizelés, a fáradtság, az asztma, a fogszuvasodás, a nyitott harapás, a fogtorlódás, a nem megfelelő arcfejlődés, valamint evési- és hangképzési nehézségek.
Fontos az időben elkezdett kezelés. A helyes légzés elsajátításában segíthetnek a myofunkcionális trénerek és a Buteyko-féle légzéstherápia.
Egyre több a rendellenesen nyelő gyermek is, ami az esetek többségében nyelvlökést jelent. Okokként a perinatális idegrendszeri sérüléseket, a mesterséges táplálást, a cumit, az ujjszopást és a rövid nyelvféket említhetjük, hisz ez utóbbiak fizikai gátját képezik a nyelv felemelkedésének nyelés közben. Gyakran a nyelvlökéses nyeléshez interdentális szigmatizmus is társul. Időben diagnosztizálva és kezelve a problémát, elkerülhető a fogazati rendellenességek kialakulása. A logopédiai therápia mellett a myofunkcionális trénerek jelenthetik a megoldást, melyek mintegy “újratanítják” az izmok működését, így pl.: a helyes nyelvpozíciót és nyelést.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Családközpontú korai intervenció a pedagógiai szakszolgálatok új intézményrendszerében

Előadó neve: Meszéna Tamásné

Delegáló intézmény, munkahely: Apáczai Csere János Nevelési Központ Korai Fejlesztő Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet, Pécs

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: "Hallok, járok, beszélek" - Belsőfül rendellenességgel született kisgyermek komplex korai megsegítése Pécsett (esettanulmány)

Előadó neve: Dettre Imola

Delegáló intézmény, munkahely:Apáczai Csere János Nevelési Központ Korai Fejlesztő Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet , Pécs

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: "Mondjam vagy mutassam?" 

Előadó neve: Szűcs Sándor

Delegáló intézmény, munkahely: Budapesti Korai Fejlesztő Központ

Összefoglalás: Azokat a tapasztalataimat szeretném megosztani az érdeklődőkkel, melyek elvezettek ahhoz a mély felismeréshez, hogy a kommunikáció- és mozgásfejlesztés mennyire bonyolult és egymást feltételező egységet alkot. Mégis sok esetben aránytalanul nagy figyelmet fordítunk a korai életszakaszban a mozgásfejlesztésre, miközben a többi terület – kiemelten a kommunikáció – megfelelő fejlődése legalább akkora jelentőséggel bír. A túlzottan előtérbe kerülő, agyonforszírozott mozgásfejlesztés könnyen sodorja a gyermeket olyan kötelező helyzetekbe, melyben nem csupán mozgásos, de később minden fajta motivációját elveszítheti.
Előadásomban szeretném bemutatni annak jelentőségét, hogy a mozgás és a kommunikáció fejlődése, fejlődésének támogatása szétválaszthatatlan egységet alkot. A változatos nagymozgásos helyzetek, és a közben bátran alkalmazott kommunikációs stratégiák, megóvják a gyermek motivációját, feltárják előtte a játék valódi örömét. A bizalmat sok esetben éppen az alapozza meg, hogy az elfordulni, odébb mászni, elszaladni képtelen gyermek felismeri, hogy mondhat „nem”-et is egy mozgásfejlesztő helyzetben, vagy éppen kifejezheti örömét, azaz kedve és kíváncsisága szerint szabadon játszhat.
Néhány éve gyűjtögetett szakmai tapasztalataim arra a következtetésre vezettek, hogy bár a korai életszakaszban nagy jelentősége van a mozgásfejlesztésnek is, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy minden mozgásunk közül éppen azok a legkifinomultabbak, melyek által alapvető emberi jogunk a kommunikáció is megvalósul. Minden mozdulat kommunikációs tartalmat hordozhat, legyen szó akár testtartásról, mimikáról, gesztusról, vagy a legbonyolultabb mozgásunkról, a beszédről. A mozgásfejlesztő feladata, az egyre finomodó mozgásfejlődés támogató kísérése, segítése és a mozgásos motiváltság megőrzése. Ennek pedig egyetlen útja, ha az első pillanattól kezdve kommunikálunk a gyermekkel, hagyjuk, hogy ő vezessen a számára megfelelő úton.

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Logopédiai tanácsadás a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban

Előadó neve: Melegné Steiner Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Összefoglalás:
  1. Miért indítottuk be a logopédiai tanácsadást intézményünkben? Milyen a segítő szakember?
        Mi a tanácsadás célja?
  2. Kik jönnek tanácsadásra?
  3. Milyen panasszal, kéréssel jöttek tanácsadásra?
  4. Mit lehet megállapítani egy óra alatt?
  5. Milyen konkrét javaslatokat tettünk a tanév során?
  6. Indokolt volt-e a tanács kérése?
  7. Mi volt a tanácsadás eredménye? Miért van szükség logopédiai tanácsadásra?

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A klasszikus gyógypedagógia módszertana és eszközei napjainkban a korai fejlesztés gyakorlatában

Előadó neve: Komáromy Julianna

Delegáló intézmény, munkahely: Nyitott ház Módszertani Intézet, Zalaegerszeg

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A Longitudinális Komplex Vizsgálat bemutatása, felvételének céljai, eszközei, vizsgálati profiljai, értékelési módja

Előadó neve: Madács Anita

Delegáló intézmény, munkahely: Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány

Összefoglalás: A vizsgálat az eltérő fejlődés korai kiszűrésére, organikus érési zavar, éretlenség, sérülés, ill. neurokognitív fejlődési zavarok korai kimutatására alkalmas.
A LongiKid  neuromotoros, szenzoros-szenzomotoros szemléletű; egységes nyelvezete egészségügyi, pedagógiai, gyógypedagógiai és gyermekpszichológiai területen való alkalmazásra teszi alkalmassá.
Az eredeti elképzelések szerint a LongiKid felvétele két szinten történhet meg:
I. szintű /primer/ "durva" szűrés a  LongiKid-I: célja az organikus érési zavar, éretlen/sérült működés kiszűrése. Eredménye további célirányos vizsgálatok elvégzéséhez ad javaslatot a tünetek alapján.
Felveheti: az erre kiképzett pszichológus, gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, gyógytornász, védőnő, gyermekgyógyász, gyermekneurológus.
Szűrési időpontok: 3 hó, 6 hó, 9 hó, 12 hó, 18 hó, 24 hó, 36 hó, 48 hó, 60 hó.
II. szintű szűrés a LongiKid II: a LongiKid- I-nél részletesebb, átfogóbb képet  ad az eltérő működés területeiről, súlyosságáról, kiterjedtségéről, összefüggéseiről, s releváns információkat csoportosít a  szenzoros, szenzomotoros terápiák  (Tervezett SzenzoMotoros Tréningek /TSMT/ I-II , Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika /HRG/) szakszerű beállításához.
12 életkorban lehet alaposabb szűrésre és indokolt esetben szenzoros-szenzomotoros terápiák beállítása előtti állapotfelmérésre, majd folyamatosan kontrollvizsgálati célra alkalmazni. 
Felveheti: TSMT-I, TSMT-II, HRG-terapeuta.
Szűrési időpontok: 3 hó, 6 hó, 9 hó, 12 hó, 18 hó, 24 hó, 30 hó, 36 hó, 42 hó, 48 hó, 54 hó, 60 hó.
A LongiKid egyaránt alkalmas keresztmetszeti (egyszeri státuszvizsgálatra) és longitudinális (többszöri, ill. terápia esetén kontroll) vizsgálatra, mivel 3 hónapos kortól 5 éves korig a következő 10 funkció mindig feltérképezésre kerül: STNR, ATNR, posztrotációs nystagmus, befogadó nyelvi készség, kifejező nyelvi készség, vizuális funkciók, auditív funkciók, finommotorika, ontogenetikus fejlődésmenet lépcsői, poszturális szabályozás.
E funkciók érési és/vagy működési zavarainak tünetei viszonylag fiatal korban jelentkeznek, s objektíven mérhetőek, ami speciális szakirányú vizsgálatokra történő továbbküldést indokol, ill. a koragyermekkori intervenció különböző terápiáinak egyértelmű alkalmazását veti fel.
A sikeres iskolai beválás rizikóját, ill. tanulási, magatartási zavarokat mutató 7 évnél idősebb gyermekeknél e 10 vizsgálati területen jelentős eltérés mutatkozik a neurotipikus (normál funkciókat mutató) gyermekekhez képest,-  ezért korai tünetészlelés esetén a LongiKid-I és a LongiKid-II prediktív értéke jelentős.  
A LongiKid vizsgálati feladatai  “egyetemesek”, hiszen a neurotipikus idegrendszeri érési folyamatokat  mutató kéreg alatti szabályozások (reflexintegráció, az ontogenetikus fejlődésmenetben bekövetkező, egyben elvárt változások, az auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris, proprioceptiv  ingerészlelés és feldolgozás) érése és egy  feltételezett optimális ingerkörnyezet együttes hatása olyan szociális tanulási képességeket  (spontán felfedezés, auditív és vizuális szinkronok megléte, megfigyelés, utánzás, problémafelismerés, problémamegoldás) manifesztál, melyek segítségével a LongiKid feladatait  (nagymozgások, finommotorikát igénylő konstruktív feladatok) az adott életkorban egy organikusan érett gyermeknek meg kell  tudni oldania.
A LongiKid  specifikusságát komplexitása, az egyes vizsgálatok analítikus értékelése, a vizsgálat felvételéhez szorosan kapcsolódó  informatikai rendszer a és saját vizsgálati eszközei adják.
A LKV-ban értékelt tevékenységek vizsgálatát 86 változóval lehet jellemezni.
 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A kora gyermekkori intervenció problématerületei és fejlesztési területei

Előadó neve: Kereki Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

Összefoglalás: A korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós beavatkozások sikere sokkal inkább garantált és a hosszú távú megtérülése magasabb, mint a későbbi beavatkozásoké. A gyermekek azonban egyenlőtlenül kapják meg az egészséges életkezdéshez és az optimális fejlődéshez szükséges releváns és adekvát támogatást. A speciális ellátásra szoruló gyerekek legalább egyharmada nem jut be az ellátórendszerbe és nem kapja meg a szükségleteinek megfelelő ellátást. A rendszerszintű problémák mellett kedvezőtlen strukturális tényezők akadályozzák az ellátáshoz való hozzáférést. Fontos fejlemény, hogy a kormányzati fejlesztések között megjelentek olyan programok, amelyek a gyermekek egészséges fejlődését támogatják, illetve a korai ellátórendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférést javítják. Az egészségügy területén zajló „Koragyermekkori (0-7 év)” (TÁMOP 6.1.4.) kiemelt projekt átfogó célja a 0-7 éves korú gyermekek egészséges életkezdetének támogatása, családjuk segítése, különös tekintettel a speciális támogatást igénylő gyermekekre és családjaikra. A projekt elsősorban az egészségügyi alapellátás szakembereinek (védőnők, házi gyermekorvosok, vegyes praxist ellátó házi orvosok) eredményesebb munkavégzését kívánja elősegíteni, ezzel is javítva a korai ellátórendszer működésének hatékonyságát. A korai felismerés érdekében törekszik a fejlődési rizikó- és védőtényezők pontos beazonosítására, valamint új, a szülői megfigyelésen alapuló szűrőeljárás kidolgozására. Támogatást nyújt a szülőknek a tudatosabb, kompetensebb szülői szerep felvállalásához. A szakmaközi és ágazatközi együttműködések erősítésével és a „gyermekút” algoritmus kidolgozásával segíti az intézményrendszerben való eligazodást, a gyermeknek és a családjának a mielőbbi ellátásba jutását. 

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: "Kezdeti lépések" - bemutatkozik a Veresegyházi Korai Fejlesztő Központ

Előadó neve: Stadler Judit - Szakmáry Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Veresegyház Többcélú Kistérségi Önkormányzatainak Társulása  Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Korai Fejlesztő és Gondozó Központ

 

 

 

 

Megbízott szakosztályvezető: Cserti-Szauer Csilla

Üléselnök: Horváth Péter

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A Komplex rehabilitáció jogszabályi és intézményi háttere

Előadó neve: Kovács Ibolya

Delegáló intézmény, munkahely: Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv

Összefoglalás: 2012. január 1-től átalakult a megváltozott munkaképességű személyek (fogyatékossággal élők és egészségkárosodottak) ellátásainak rendszere. Ez érinti az ellátások megállapítását, az egészségi állapot komplex minősítését, és a foglalkoztathatóságot is. Létrejöttek a rehabilitációs szakigazgatási szervek, akik az érintett célcsoporthoz kapcsolódó hatósági ügyeket, az orvosi bizottságok működtetését, és a foglalkozási rehabilitációs feladatokat látják el. Így az ügyfelek egy szervezetnél kapnak többirányú segítséget.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Rehabilitáció – Érték – Változás: Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram

Előadó neve: Fehér Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., RÉV Programiroda

Összefoglalás: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. novemberében jelentette meg az Új Széchenyi Terv keretében a TÁMOP-5.3.8-11/A1 kódszámú, "A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása" című kiemelt konstrukciót, melyre a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. vezetésével egy öttagú konzorcium nyújtotta be pályázatát. A "Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram" (TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001) című kiemelt projekt támogatásban részesült, így 2012. május elsején megkezdődött a szakmai megvalósítás.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Innovatív foglalkoztatási megoldások - az Esőemberekért Egyesület tevékenysége

Előadó neve: Schenk Lászlóné

Delegáló intézmény, munkahely: Esőemberekért Egyesület

Összefoglalás: Az Esőemberekért Egyesület célcsoportja, a célcsoporti szükségletek bemutatása. Autista felnőttek ellátásának lakhatási, felnőttképzési és foglalkoztatási keretei. A foglalkoztatás fejlesztése az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszerrel. A társadalmi vállalkozás működtetése - piac, szervezet, szakember, munkavállaló, támogató környezet, társadalmi attitűd.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók a munkaerő-piaci befogadásért - a Munkaesély Szövetség tevékenysége

Előadó neve: Füzessy Józsefné

Delegáló intézmény, munkahely: Munkaesély Szövetség

Összefoglalás: A 2008-ban alakult, jelenleg 27 tagszervezetből álló Munkaesély - Munkaerőpiaci Szolgáltatók Országos Szövetség alapvető célkitűzése, hogy növelje a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási szintjét. A Szövetség tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltatók reális képet alkossanak a célcsoport foglalkoztatásának társadalmi fontosságáról és előnyeiről.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségei értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára című nemzetközi projekt hazai tapasztalatai

Előadó neve: Olach Csilla

Delegáló intézmény, munkahely: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Összefoglalás: A Pathways II- Az egész életen át tartó tanulás lehetőségei értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára" elnevezésű projekt Európa 9 országában zajlik, az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik európai ernyőszervezete, az Inclusion Europe koordinálásával. A Pathways II projekt legfőbb célja, hogy ösztönözze az értelmi fogyatékossággal élő emberek egész életen át tartó tanulásban való aktív részvételét, a Pathways I projekt eredményeinek széleskörű disszeminációjával, a szakemberek képzésével, és a különböző szakterületek együttműködésének kezdeményezésével.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: A mi életünk program – könnyen érthető információk értelmi fogyatékossággal élő személyek számára az egész életen át tartó tanulás jegyében

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Összefoglalás: Az ENSZ Egyezmény 19. és 21. cikke alapján a megértési nehézséggel élő személyek életviteli- és társadalmi részvételét támogatóan az ÉFOÉSZ participatív módon kidolgozta "A mi életünk" programját, mely a mindennapokhoz nyújt általános és speciális ismereteket. A program keretében a könnyen érthető kommunikációval online adunk hírt a mindennapi eseményekről, bulvár témákról, képzéseket szervezünk a közoktatás által hiányosan lefedett életviteli területekre, közösségi tevékenységeket generálunk. A program elérhetősége: www.amieletunk.efoesz.hu

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Play decide módszer az értelmi fogyatékos emberek döntéshozatalának támogatására

Előadó neve: Heiszer Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola

Összefoglalás: A Paly decide nevű deliberatív módszert az ECSITE (Tudományos Múzeumok Európai Hálózata) dolgozta ki abból a célból, hogy egy alapos és sokoldalú felkészítés után megismerjék a lakosság véleményét az emberiséget érintő komplex témakörökkel kapcsolatban, valamint elősegítsék a kérdésekkel kapcsolatos megalapozott demokratikus döntéshozatalt. A módszer több témakörben, többféle módon került adaptálásra. Mi intellektuális fogyatékossággal élő emberek számára készítettünk DVD formában audiovizuális adaptációt az ő életüket érintő és az érdeklődésüknek megfelelő témakörökben. A módszer segédeszközként szolgálhat a célcsoport önérvényesítésre való felkészítésében. Eddig három DVD készült el, melyeknek kidolgozásában intellektuális fogyatékossággal élő emberek is részt vettek egy participatív kutatás keretében.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Felnőtt értelmi fogyatékos emberek életútjának elemzése

Előadó neve: Katona Vanda

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Az értelmi fogyatékos felnőttek gyakran kiesnek a társadalom fő látóköréből, a társadalmi integrációjuk tekintetében számos hiányosság figyelhető meg. Kvalitatív, interjús kutatásunkban arra kerestünk a választ, hogy milyen életutakat jártak be megkérdezettjeink különösen a fennálló intézményrendszer keretein belül. Huszonegy értelmi fogyatékos személy életútjának a feltérképezésére került sor olyan módon, hogy az életútjukban kulcsszerepet betöltő hozzátartozókat, szakembereket és természetesen saját magukat is megkérdeztük, bizonyos esetekben könnyített kommunikációs módszerek beiktatásával. Így összesen száznégy interjúval több szeletből kaptunk egy rendkívül színes képet az érintettek igényeiről, lehetőségeiről, életükről.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A TÁMOP 1.1.1. program foglalkoztatási hatásának vizsgálata

Előadó neve: Adamecz Anna

Delegáló intézmény, munkahely: Budapest Szakpolitikai Intézet

Összefoglalás: A Budapest Intézet 2012-2013-ban az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az Open Society Institute (OSI) megbízásából öt aktív foglalkoztatáspolitikai program célzás- és hatásvizsgálatát végezte el. Ezen programok egyike, a TÁMOP 1.1.1 megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzetének javítását célozta. Az előadás a TÁMOP 1.1.1 program hatásvizsgálatának tanulságait összegzi, azaz megmutatja, hogy személyre szabott eszközök segítségével a programban részt vevő megváltozott munkaképességű és iskolázatlan személyek jóval nagyobb arányban tudtak elhelyezkedni, mint a párosítással választott kontrollcsoport tagjai. Az előadás másik üzenete a hatásvizsgálati módszertan intuitív, közérthető bemutatása, ami számos más terület szakértői számára is hasznos lehet.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Összegzés