Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

 

Az alábbi oldalakon a 42. Országos Szakmai Konferencia (Szeged, 2014. június 19-20-21.) programjait láthatják. A szakosztályi programok június 20-án (pénteken) voltak megtartva.

Kerettéma: „Fogyatékosságügy - rehabilitáció - szociális megsegítés” - mely Bárczi Gusztáv halálának 50. és Göllesz Viktor halálának 15. évfordulójához kapcsolódik, lefedve az életkorokon átívelő köznevelési és szociális kérdéseket.

 

 

 

Időpont: 2014. június 19. csütörtök

Üléselnök: Kajáry Ildikó, a MAGYE főtitkára és Mosányi Emőke a MFFLT főtitkára

 

 

13.00 - 13.20   GYERMEKMŰSOR

 

 

13.20 - 14.20

KÖSZÖNTŐK

dr. Botka László - Szeged város polgármestere

dr. Szabó Gábor - a Szegedi Tudományegyetem rektora

 

MEGNYITÓ

Gereben Ferencné dr. - MAGYE elnöke

Mogony Klára és Grábics László - ÉFOÉSZ Kommunikációs munkacsoport

Loványi Eszter - gyógypedagógus

dr. Juhász Ágnes - a MFFLT elnöke

 

Kitüntetések átadása

Előterjesztő: Kajáry Ildikó főtitkár,  Átadja: Gereben Ferencné dr. a MAGYE elnöke

 

 

14.20 - 14.40   SZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: A rehabilitáció a gyógypedagógiában vagy a gyógypedagógia a rehabilitációban?

Előadó neve: Zászkaliczky Péter PhD, főiskolai tanár, dékán

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás

A gyógypedagógia illetékességi körét a hagyományos értelmezés és a hétköznapi nyelvhasználat általában a gyermekekkel való bánásmódhoz, a közoktatás/köznevelés rendszeréhez köti, miközben a magyar gyógypedagógiai tradícióban már nagyon korán, Tóth Zoltánnál karakteresen is megjelenik az igény a felnőtt korú népesség ellátásba történő bevonására. Ezt a tendenciát Bárczi Gusztáv és Göllesz Viktor munkássága, a rehabilitáció fogalmának és rendszerének szisztematikus kimunkálása és kialakítása követi. Mára a nemzetközi tendenciák hatására a két fogalom és a két terület kapcsolata, rész--egész-viszonya szinte megfordulni látszik, aminek komoly és gyors következményekkel kell járnia a gyógypedagógus-képzés átalakulásának vonatkozásában is."

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Párhuzamok és ellenpontok a magyar gyógypedagógus-képzés

Előadó neve: Pukánszky Béla DSc. egyetemi tanár, intézetvezető

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet

Összefoglalás

A hazai gyógypedagógus-képzés története olyan sajátos folyamat, amely sokat árul el azokról az iskolatörténeti és felsőoktatás-történeti korszakokról is, amelyeken átível. Ezt a jellegzetes processzust alaposabban vizsgálva új ismereteket nyerhetünk a gyógypedagógus szakma professzionalizációjának történetéről is. A magyar gyógypedagógus képzés történetének tendenciáit és egyes jellegzetes állomásait éppen ezért érdemes tágabb összefüggésrendszerbe helyezve vizsgálni. Előadásunkban arra vállalkozunk, hogy – erőteljesen támaszkodva Gordosné Szabó Anna ezirányú kiterjedt kutatásainak eredményeire is – bemutassuk azokat a legjellegzetesebb párhuzamokat és ellenpontokat, amelyek a magyarországi gyógypedagógus képzés és a többi pedagógus professzióra való intézményes felkészítés között mutathatók ki a hazai pedagógusképzés történetében. Előadásunk háttérkutatása során képzéstörténeti jellegű primer és szekunder forrásokat dolgoztunk fel. Ennek a kutatómunkának az eddigi eredményiről kívánunk számot adni.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Fogyatékos emberek foglalkoztatásának hazai gyakorlata és perspektívái

Előadó neve: Kovács Gábor szociológus, ügyvezető

Delegáló intézmény, munkahely: Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft.

Összefoglalás

A munkaképes korú fogyatékos emberek foglalkoztatásának sajátos gyakorlata alakult ki Magyarországon. Ez jelentősen eltér az Európai Unióban több évtizede kialakult modellektől.
A hazai foglalkoztatás még magán hordozza a rendszerváltoztatás előtti időszak egyes jegyeit, ugyanakkor – főleg a kétezres évek elejétől – egyre inkább integrálódnak az európai jó gyakorlatok egyes elemei is.
A foglalkoztatásban lévő fogyatékos emberek jelentős része védett körülmények közt dolgozik, egy része bentlakásos vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézményben, míg mások erre a célra kialakított, az állam által akkreditált foglalkoztatónál. A nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás aránya ehhez képest elenyésző. Az elmúlt években jelentős jogszabályi változások történtek a nyílt munkaerőpiaci, nem támogatott foglalkoztatás arányának növelése érdekében. Az 1990-es évek közepén megjelent munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaközvetítést nyújtó non-profit szervezetek jelentősége egyre inkább növekszik, jelenlétük egyre erősebb, munkájukkal az állam és a munkáltatók is egyre komolyabban számolnak. Szerepük elsősorban a nyílt munkaerőpiaci integráció szempontjából jelentős.

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: Logopédiai rehabilitáció a gyógypedagógiában és a klinikumban

Előadó neve: Fehérné Kovács Zsuzsanna PhDs, főiskolai docens

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék / Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság

Összefoglalás

A logopédiai rehabilitáció megvalósulásának lehetőségei és korlátai az állandóan változó jogszabályi környezetben. A fogalom értelmezése a képzési kimenetek és az elvárt szakmai kompetenciák tükrében. A köznevelésben és a klinikumban zajló logopédiai rehabilitációs célok, feladatok és tartalmak azonosságai és különbségei. A kiépült köznevelési ellátási rendszer mellett miért nem tud bővülni a klinikai logopédiai rehabilitációs tevékenység? Okok keresése, adatok elemzése. Elmélet és valóság: a logopédiai kompetenciák különbségei a teammunkában - egy kutatás eredményei.

 

 

19.00 -           TÁRSAS VACSORA

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Sum Ferenc

Üléselnök: dr. Szekeres Ágota

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Köszöntő, a szakosztályi ülés megnyitása

Előadó neve: Sum Ferenc

Delegáló intézmény: MAGYE szakosztályvezető

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Bárczi Gusztáv tanulmányi felügyelői tevékenysége az 1940-es években a gyulai Gyógypedagógiai Intézetben

Előadó neve: Gál Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Összefoglalás: A magyar gyógypedagógiai iskolák és intézetek munkájának, szervezésének irányítása a vizsgált időszakban (1940-es évek) a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanácsadó szervezeteként 1898-ban felállított „Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa” hatáskörébe tartozott. A Szaktanács egyik feladata volt, hogy az intézetek és iskolák belső működéséről és a testületek nevelő-oktató munkájáról behatóan tájékozott legyen a szaktanács elnöksége egyik tagjának szakfelügyelői látogatása útján.

„A szellemi fogyatékosok tanításánál alkalmazandó módszerek kérdése szintén igen alapos tanácskozásnak volt a tárgya” – írják az 1935-ös jelentésben (Klug-Simon 1935:8.). Az volt a vélemény, hogy a tanárok ezeket a módszereket igen alaposan tanulmányozzák és ismerjék meg. Ezért küldték ki szakfelügyelőként Bárczi Gusztávot, a budai gyógypedagógiai nevelőintézet igazgatóját – aki az új módszerek egyik kezdeményezője és kísérletének irányítója – a gyulai gyógypedagógiai nevelőintézetbe.

Az előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy Bárczi Gusztáv a nevelőtestület számára az órai látogatásai alapján milyen fontos és előremutató szakmai észrevételeket és javaslatokat fogalmazott meg az értelmi fogyatékos tanulók oktatási színvonalának hatékonyabbá tétele érdekében.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Szucsák Elemér (1908-2004) élete és gyógypedagógiai munkássága

Előadó neve: Kótabé Tünde

Delegáló intézmény, munkahely: Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Összefoglalás: Szeretném megismertetni a gyógypedagógusokkal egy méltatlanul feledésbe merült, kivételes életutat megélt gyógypedagógus, családapa, a 2. világháborút túlélt férfi élettörténetét és szakmai munkásságát.
Végigkövetheti velem, miként vált az embert próbáló körülmények között az egyházi népiskolai pályakezdő tanítóból foglalkoztató iskolát alapító igazgatója, miközben a családját hátrahagyva kényszerült sorkatonai szolgálatot teljesíteni, majd  bevonulni a 2. világháborúba a hazát védeni. Csodával határos módon élte túl a doni katasztrófát.
Megismerjük a hivatásának élő pedagógust, aki Dr. Bárczi Gusztáv elismerését vívta ki a színvonalas intézményében folyó oktató-nevelő munkával, azzal, hogy eredményesen hozzájárult az értelmileg akadályozott személyek életminőségének javításához.
Halálának 10. évfordulója alkalmából szeretettel őrizzük emlékét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Mogyi étterme (számolási zavarok diagnosztikája kicsit másképp)

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE NDI, Phd hallgató

Összefoglalás: A Dyscalculiaport által több éve folyó online szakmai tájékoztatás és a terápiás szakmai munka indukálta egy modern szemléletű diagnosztikus eljárás feltárását a részképességek zavarainak területén. A jelen előadás témája a matematikai képességek területén a Dyscalculiaport munkacsoport aktuálisan folyó kutatásának részeredmény bemutatása, mely kiterjed a témát feltáró szakirodalmak útmutatására, illetve a kutatómunka fázisainak elemzésére, a kutatás gyakorlati hatásaira és a további lehetőségekre. Az előadás Mogyi éttermén keresztül történik, mert a mese a gyermek valódi közege.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Kutyás terápia sokoldalú megközelítésének tapasztalatai a Kiskőrösi EGYMI-ben

Előadó neve: Dr. Juharos Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány

Összefoglalás: A Kiskőrösi EGYMI-ben a TÁMOP 3.1.6-11/4-2011-0013 Nyitott kapu 2. című projekt keretében elkezdtük a kutyaterápiát a gyógypedagógiai óvodában és általános iskolában. Pszichológusok, etológusok megfigyelték és tanulmányozták, hogy a kutya és más házi állatok hozzásegíthetik az embereket életminőségük javításához, egészségük helyreállításához. A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hat a gyermekek érzelmi fejlődésére. A kutya segítségével könnyebben alakítható ki személyes kapcsolat olyan emberekkel is, akik bizonyos betegségek miatt nehezebben lépnek kapcsolatba embertársaikkal vagy akár a terápiás szakemberrel. Az állatasszisztált terápiát, mint módszert B. Levinson, amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években, először érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyítására. A módszert később kiterjesztette súlyos, gyógyíthatatlan betegek segítésére (enyhítette a depressziót), illetve idősekre, akiknél az egyedüllét és magány miatti szellemi és fizikai leépülést tudta gátolni illetve lassítani az állatterápia segítségével. A kutyának jó az alkalmazkodó képessége, így szoros ember-kutya kapcsolat alakítható ki, könnyen taníthatóak, és igényük van a foglalkozásra. A kutya gyorsan megtanulja az emberi testbeszédet, képes felvenni a szemkontaktust.  Jó a nem-verbális kommunikációjuk, tudják olvasni a viselkedést. Könnyen szocializálható, mivel igénye van a „valakihez tartozáshoz” és ezért alkalmazkodik a szociális szabályokhoz. A tanulásban akadályozott gyermekek/diákok fejlesztésében is eredményes fejlesztést könyvelhetünk el a kutyás terápia alkalmazásával, melyben a kiskőrösi gyógypedagógusok közreműködtek. Az előadás során filmfelvétel segítségével mutatjuk be a sikereket, az elért eredményeket.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A beszédértés fejlesztésének egy vetülete: a verbális szeriális munkamemória

Előadó neve: Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (SZTE-GYPI) - dr. Papp Gabriella (ELTE-BGGYK)

Delegáló intézmény, munkahely:  SZTE-GYPI,   ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Tanulásban akadályozott tanulóink jellemző elmaradása a beszédértés. Ha a képesség összetevőit elemezzük, tudjuk, hogy ennek egyik oka a beszédben szereplő fogalmak sorozatának együttes tárolása a munkamemóriában mindaddig, amíg a feldolgozás és a válaszreakció létre nem jön. Az expresszív és receptív szókincs mennyiségi gyarapítása ügyében a gyógypedagógiai tervezés gazdag elméleti és tervezési gyűjteménnyel rendelkezik. De ha az adott képesség összetevőire fókuszálunk, keresnünk kell további olyan tényezőket, amelyek szintén meghatározóak lehetnek a beszéd szenzitív és expresszív folyamatában. Kutatási témánk alapja, hogy milyen - kevésbé ismert és feltárt - feltételek határozzák meg még tanulóink megértését. Ez az egyik összetevő a verbális szeriális munkamemória. Egy instrukció rögzítése, egy olvasott szöveg tartalmának  megértése párhuzamos kognitív folyamatot igényel: szimultán kell rögzíteni a verbális sorozat elemeit és azok sorrendjét. Ezért a verbális szeriális memória alapfeltétele a szóbeli kommunikáció értési és kifejezési folyamatának.  A verbális szeriális munkamemória fejlesztése csak implicit szintű gyógypedagógiai tevékenység, ezért a hatásmechanizmus is kétséges. Minden tantárgy anyaga, de nincs célzott fejlesztés a verbális memória kapacitásának és a sorrend tárolásának érdekében. Így az említettek csak spontán fejlődés során alakulhatnak. Előadásunkban az egzakt fejlesztés szükségességét, valamint a transzferálások lehetőségét bizonyítjuk.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Helyzetkép a tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanításáról

Előadó neve: Dr. Lesznyák Márta - Meggyesné Hosszu Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet

Összefoglalás: A köznevelési törvény szerint Magyarországon a tanulásban akadályozott tanulók számára a hetedik évfolyamtól lehetővé kell tenni az idegen nyelvtanulást. A nyelvtanítást vagy nyelvtanárok, vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező gyógypedagógusok végezhetik.

E tanulónépesség idegen nyelvtanulásának jellemzőiről kevés elméleti és gyakorlati tudás áll rendelkezésünkre, ezért e feladat megszervezése és lebonyolítása feltehetőleg nagy kihívást jelent mind a nyelvtanárok, mind a gyógypedagógusok számára. Kutatásunkban igyekeztünk a jelenlegi helyzetet feltérképezni. 16 gyógypedagógiai intézményben végeztünk kérdőíves felmérést, hogy helyzetképet kapjunk arról, hogyan valósul meg az idegen nyelv tanítása ezekben az iskolákban. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy milyen nyelvet, milyen formában és milyen képesítésű pedagógus tanít a gyerekeknek. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, milyen eszközöket és milyen módszereket alkalmaznak a pedagógusok munkájuk során, honnan származnak módszertani ismereteik (akár a nyelvtanításra, akár a tanulásban akadályozott gyermekekre vonatkozóan), mely eszközöket és módszereket tartják a legeredményesebbnek, milyen problémákkal szembesülnek, és miben lenne a legnagyobb szükségük segítségre.

Eredményeink azt igazolják, hogy sem a gyógypedagógusok, sem a nyelvtanárok nem kapnak segítséget ehhez a sajátos feladathoz sem a képzés, sem pedig a munkavégzés során, ezért elsősorban saját találékonyságukra, illetve a kollégák tanácsaira támaszkodnak a hétköznapi munka során. A tankönyvpiacon jelen lévő taneszközök nagyon csekély mértékben alkalmazhatók a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során, így, az órákra történő felkészülés rendkívül hosszadalmas, hiszen a pedagógusoknak saját taneszközöket kell készíteniük. A sikeres munkavégzés érdekében fontos lenne a pedagógusok módszertani képzésének és továbbképzésének megszervezése, illetve módszertani segédeszközök fejlesztése és terjesztése.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Közös gondolkodás a fogyatékos személyek szexuális szocializációjáról

Előadó neve: Szabó Ákosné professzor emerita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak pedagógiája tanszék

Összefoglalás: Az előadás az "engedjük-e" a fogyatékos embert párkapcsolatra lépni, nemi életet élni, kontra "nem veszünk tudomást" az akadályozottságról szemlélet közötti árnyalt, de kilátástalanul dichotóm állásfoglalások közé szándékozik embertisztelő és mértéktartó hidat ékelni: A szexuális nevelésnek nem egy „normalizált” szexuális magatartást kell megcéloznia, hanem sokféle individuális megvalósulást kell elismernie és lehetővé tennie.

A szex nem csak, és nem is biztos, hogy elsősorban a fogyatékos személyek, hanem a velük foglalkozók számára probléma. A fogyatékos emberekkel professzionálisan és más típusú kötődésekkel, motivációkkal foglalkozók a szexualitással kapcsolatos érzelmeiket, értékrendjüket, indíttatásaikat, attitűdjeiket, ismereteiket és tapasztalataikat stb. éppúgy megjelenítik közvetett és közvetlen (nevelő) hatásaikban, mint a fogyatékosságról, ezen belül a fogyatékos személyek szexualitásáról alkotott vélelmezéseiket, félelmeiket és szorongásaikat. Ebből az alapvetésből kiindulva a közös gondolkodás a segítő (szak)embert a kogníció területén információkkal, az emocionális-affektív területen a viszonyulás, az értékrend és a normák formálásával támogathatja segítői, nevelői, szülői, baráti stb. szerepeire felkészülni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Hogyan válhatunk befogadó iskolává? - az Inklúziós (Illúziós?!) Index iskolafejlesztési program bemutatása

Előadó neve: Horváthné Storczer Adrienn

Delegáló intézmény, munkahely: Nyitott Iskolákért Alapítvány

Összefoglalás: A Nyitott Iskolákért Alapítvány egy civil kezdeményezés, amelynek célja a befogadó, inkluzív szemlélet megismertetése és elterjesztése a hazai általános iskolákban. Ennek egyik lehetséges módja az Inklúziós Index iskolafejlesztési program bevezetése. Az Inkúziós Index egy gyakorlatias, bárki számára ingyen hozzáférhető útmutató, amelyet oktatáskutatók dolgoztak ki Angliában 2000-es évek elején, és mára a világ számos országában sikeresen alkalmaznak. Az előadás során a hallgatóságnak lehetősége lesz megismerkedni az Inklúziós Index szerkezeti felépítésével, sajátos fogalmi rendszerével. Röviden áttekintjük az iskolafejlesztési folyamat lépéseit, működési mechanizmusait. Beszélünk a hazai bevezetés lehetőségeiről, továbbá a felmerülő nehézségekről.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Leendő tanítók viszonyulása az SNI gyermekek integrációjához

Előadó neve: Kolozsi Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Az integráció megvalósulásának feltételei között az egyik legfontosabb tényező a fogadó pedagógus hozzáállása, tájékozottsága és nyíltsága a téma irányában. Ismeretek és tapasztalatok hiányában azonban sokan idegenkednek az SNI gyermekek befogadásától. Az előadás célja a leendő tanítók integrált neveléssel kapcsolatos vélekedésének, hozzáállásának feltérképezése. A kérdőíves felmérés eredményei alapján a hallgatók többsége helyesen méri fel saját szerepét és az SNI gyermekekhez való viszonyulásának fontosságát az integrációban, míg a gyógypedagógus tevékenységét és a differenciálás szükségességét már sokkal kevesebben tartják igazán fontosnak. A leginkább elfogadott fogyatékossági csoportot a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékos gyermekek alkotják, a legkevésbé elfogadottak pedig az autizmus spektrumzavarral élő tanulók. Az eredményeket a korábbi kutatások eredményeivel összevetve megfigyelhető, hogy a tanító szakos hallgatók hozzáállása hasonló képet mutat a már pályán lévő, gyakorló pedagógusokéhoz.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: A tanulásban akadályozott tanulók pályaválasztási előkészületei a jelenleg rendelkezésre álló tananyagok tükrében

Előadó neve: Zentai-Fehér Anita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK

Összefoglalás: A kutatás célja feltérképezni a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának előkészületeit, az ebben részt vevő segítők (iskola, tanárok, pályaválasztási szakemberek, szülők) szerepét, jelentőségét, valamint az ehhez kapcsolódó, rendelkezésre álló tananyagok, segédanyagok említett populációban történő alkalmazását, alkalmazhatóságát, beválását, aktualitását, esetleges hiányosságainak feltárását, a kapott eredmények tükrében egy lehetséges és kívánatos pályaválasztási/segítő stratégia felvázolását.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A tehetséggondozás mint a rehabilitáció eszköze a sajátos nevelési igényű tanulók körében

Előadó neve: Benczéné Csorba Margit

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ, Kiválóra Akkreditált Tehetségpont, Kaposvár

Összefoglalás: Az előadás bemutatja az intézményi tehetséggondozás tükrében a lehetőségeket,a gyermekek, tanulók számára kidolgozott tehetséggondozó programokat, eszköztárat, az iskolai szerkezet témához alakítását, koordinálását, a specifikumokat, a szociális megsegítés formátumait. Az adott  20 percen belül 5 perces rövidfilmmel megerősíti a hallottakat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: Fogyatékosság és infokommunikációs eszközök a gyógypedagógusok vélekedésében

Előadó neve: Virányi Anita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék

Összefoglalás: Az enyhén értelmi fogyatékos diákokat tanító gyógypedagógusok felkészültsége, ismeretei, paradigmatikus gondolkodása, az IKT-val kapcsolatos nézeteik, attitűdjük egyrészt befolyással lehet saját tudásuk alakítására, másrészt hatást gyakorolhat a diákok említett eszközökkel kapcsolatos viszonyára is.

Nemzetközi kutatások foglalkoznak a pedagógusok IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének feltárásával (pl. Pelgrum 2001, Werquin 2010, Castro Sanchez-Chirino Alemán 2011), és itthon is több dimenzióban is vizsgálták már az IKT eszközökkel kapcsolatos ismereteket, használatuk jellemzőit, attitűdjüket (pl. Fehér 2009, Török 2007, Kárpáti-Ollé 2007, Molnár 2008, Buda 2007, 2010, Hunya 2008).

Ugyanakkor a gyógypedagógusok a hazai vizsgálatokban nem, vagy alig jelennek meg, körükben az IKT alkalmazásával közvetlenül foglalkozó kiterjedt kutatás nem ismeretes, a nemzetközi szakirodalomban esettanulmányok, integrált kutatások (pl. Roche 2007, Adam-Tatnall 2008) olvashatók. A gyógypedagógia paradigmái mentén való gondolkodást néhány nemzetközi vizsgálat törekszik feltárni, hasonló hazai kutatások nem ismertek. Mindezek széleskörű feltárásra ösztönöznek, fontos az esélyegyenlőség szempontjából és gyógypedagógiai szakmai szempontokból egyaránt.
2012 május-júniusában kérdőíves kikérdezést végeztünk a Közoktatás Információs Rendszere (KIR) szerint enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket oktató intézmények gyógypedagógusai körében. Ez részben az IKT-Metriára (Török, 2007) épült, kiegészülve további, a gyógypedagógusok gyógypedagógiai modellek (deficitorientált ill. személyközpontú modell) (pl. id. Csányi 2000, Gaál 2000)  mentén alkotott nézeteit, attitűdjét, tanítási gyakorlatának jellemzőit vizsgáló kérdésekkel.

Az előadásban a kutatás azon eredményeit mutatjuk be, melyek a vizsgált gyógypdagógusok IKT-metria jellemzői illetve gyógypedagógiai modellek mentén való gondolkodásuk jellemzői szerint klaszteranalízissel képezhető csoportjainak sajátosságait írják le. Arra is keressük a választ, hogy milyen összefüggések tárhatók fel a vizsgált dimenziókban a csoportok esetében, s bemutatjuk, hogy ezeknek milyen személyes és intézményi, szakmai gyakorlati hasznosulását véljük megalapozottnak.

 

 

14.40 - 15.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Egy felhasználó központú szoftver alkalmazása a Mérei-féle többszempontú szociometriában

Előadó neve: Horváth Endre – Szekeres Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék

Összefoglalás: A Mérei-féle többszempontú szociometria módszere különböző közösségek, mint szociálpszichológiai egységek jellemzését teszi lehetővé, oly módon, hogy nem csak az egyén mezőben elfoglalt helyét mutatja meg, hanem a társas alakzatot is sokoldalúan jellemzi. A szociometria segít megérteni a közösségben zajló folyamatokat, a társas mező hierarchikus és szerepszerű tagolódását, valamint pedagógiai és szervezési támpontokat adhat a közösség fejlesztéséhez. A módszer hátránya, hogy rendkívül időigényes a kérdőívek feldolgozása, az egyes mutatók meghatározása körülményes, a részfolyamatokban sok a hibalehetőség.

Az általunk fejlesztett Smetry program napjaink legújabb technológiáit alkalmazva felhasználó közelivé teszi a szociometria módszerét. Így például a web alapú kialakítása együttműködést tesz lehetővé a felhasználók között, bármilyen operációs rendszeren és eszközön használható, a szociogram elkészítésében egy interaktív felület segíti a felhasználót.

Az előadásban röviden bemutatjuk a program működését, összefoglaljuk azokat az újításokat, amelyek közelebb hozzák a felhasználóhoz a szociometriát, valamint ismertetjük azokat a folyamatban lévő fejlesztéseket, melyek célja, hogy minél szélesebb körben alkalmazható legyen a módszer, olyan populációk esetében is, mint például értelmileg akadályozott és autizmussal élő tanulók, akiknél eddig a módszer korlátai miatt nem volt lehetőség az adatfelvételre.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Workshop az inklúzióról

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: A szekcióülés lezárása

Előadó neve: Szekeres Ágota üléselnök, Sum Ferenc

Delegáló intézmény, munkahely: MAGYE

 

 

 

Szakosztály vezető: Dr. Radványi Katalin

Üléselnök: Neuné Nádai Csilla, Dr. Radványi Katalin

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A mi életünk program és ami mögötte van

Előadó neve: Bercse László, Galantin Rita, Gönczi Rita, Grábics László, Mogony Klára

Delegáló intézmény, munkahely: ÉFOÉSZ

Összefoglalás: Az ÉFOÉSZ Kommunikációs csoportja Farkasné Gönczi Rita koordinálásával folyamatosan dolgozik "A Mi életünk" című programban, ahol könnyen érthető kommunikációval szerkesztenek híreket megértési nehézséggel élő sorstársaiknak, mini videók és munkalapok segítik az önálló életre történő felkészülést. A program elérhetősége: www.amieletunk.efoesz.hu 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20- 9.40

Előadás címe: Új perspektíva az értelmileg akadályozottak fejlesztésében: digitalizált tananyagtartalmak

Előadó neve: Viedner Mónika – Schaffer István

Delegáló intézmény, munkahely: Kiskőrösi EGYMI, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola

Összefoglalás: Napjaink nevelő-oktató munkájában egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális tananyagtartalmak. Az önismeret és társas viselkedés témában olyan, a NAT-ban meghatározott tartalmak kerültek kidolgozásra, amelyek tantárgyi szinten nem jelennek meg.

Az önmegismeréstől a stressz oldáson, az előítéletek kezelésen át az önmegvalósításig jutnak el a felhasználók/diákok. A leckék gyakorlatai a készségfejlesztő szakiskola 9-12. évfolyamán és különböző tantárgyak oktatásába is jól beágyazhatóak. Az érdekes feladatok egy részét önállóan, másokat tanári irányítással tudják elvégezni a tanulók. A kulcskompetenciák közül a digitális kompetencia kerül mozgósításra leginkább. Ennek segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is lehetőséget kapnak a versenyképes tudás megszerzésére. A digitalizált tananyagok alkalmazása nagymértékben megkönnyíti számukra a munkába lépést és a helytállást. A kiskőrösi kollégák által készített tananyag segíti mindezek folyamatát.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Új terápia bevezetése az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai tagozatán

Előadó neve: Lakos Judit

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ 1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

Összefoglalás: Intézményünkben 4. éve foglalkozunk állatasszisztált terápiával az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai tagozatán. A kutyával történő terápia során jelentősen növekedett a szociális interakciók száma és ezzel együtt csökkent a visszahúzódó, autisztikus viselkedési formák megjelenése. A kutya felé a sérült gyermekek könnyebben megnyílnak, s a kutyával végzett foglalkozások révén a gyermek megtanulhatja a szociális kontaktus felvételének rutinját, amelyet később embertársaival szemben is alkalmazhat. Beigazolódott az is, hogy a fejlesztő foglalkozások előrehaladtával jelentősen javult a kutyával való interakciók minősége, ez kiemelkedő hatással volt a foglalkozásokat követő években a gyermek szocioemocionális fejlődésére, közösségbe való integrálhatóságára.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kutya - mint motiváló ágens, mint szociális facilitátor elősegíti a sérült gyermekek figyelmének fókuszálását a fejlesztő feladatra és intenzívebb együttműködésre motiválja őket. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Tapasztalatok az AAK-ról egy értelmileg akadályozott tanulókat oktató általános iskolában

Előadó neve: Pál-Horváth Rita, Krafcsik Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon  1098 Budapest Friss utca 2.

Összefoglalás: Az előadás a középsúlyosan értelmi fogyatékos iskolai tanulók AAK fejlesztésének gyakorlatát feltérképező intézményi vizsgálatot és annak eredményeit mutatja be.
A teljes iskolai populációra vonatkozóan nyert adatok alapján számolunk be az AAK-t igénylők köréről, az AAK használatáról, a fejlesztés gyakorlatáról. Külön elemezzük a gyógypedagógusok AAK ismereteit, a használat, fejlesztés nehezítő körülményeit és a tapasztalt eredményeket. Feltárjuk a pedagógusok igényeit. Tapasztalataink átadásával szeretnénk hozzájárulni más intézmények AAK fejlesztő gyakorlatának kialakításához, fejlesztéséhez.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: „Mindenttudó bőrönd”- egy új diagnosztikai eszköz bemutatása

Előadó neve:  Szabó Mónika (1), Kende-K. Orsolya (1), Szabó Borbála (1), Galgóczy Anna (2)

Delegáló intézmény: (1.) Prizma Általános Iskola és Óvoda, EGYMI, 1134 Budapest ; (2.) ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoport

Összefoglalás: Előadásunkban egy új diagnosztikai eszközt mutatunk be, amely segíti az értelmi akadályozottság teljes spektrumán az óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek képességstruktúrájának gyors megismerését, ezáltal hatékonyan támogatja a gyógypedagógiai fejlesztő munka mielőbbi szisztematikus tervezését. A szakmai tapasztalatokat szintetizáló „Mindenttudó bőrönddel” tehát rövid idő alatt, játékos formában, folyamatos cselekedtetéssel kaphatunk átfogó képet az adott gyermek képességeiről.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Tanulást segítő pszichikus funkciók mérése értelmi fogyatékos iskoláskorú gyermekek populációjában - egy saját kidolgozású diagnosztikus eszköz bemutatása

Előadó neve: Virág Dóra(1) - Galgóczy Anna(2) - Mede Perla(2)

Delegáló intézmény, munkahely: (1.) Prizma Általános Iskola és Óvoda, EGYMI, Budapest ; (2.) ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoport

Összefoglalás: Előadásunkban egy olyan diagnosztikus eljárást mutatunk be, amelyet Virág Dóra a Prizma Általános Iskola gyógypedagógusa dolgozott ki a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók mérésére kifejezetten középsúlyosan értelmi fogyatékos, iskoláskorú gyermekek számára.

A fejlődés-diagnosztikai fókuszú mérés célja, hogy feltárja a gyermek jelen státuszát a pszichomotoros fejlődés valamennyi területén, ezzel segítse a valódi erősségekre épülő célzott, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítését, továbbá lehetőséget biztosítson a fejlődési ütem regisztrálására, valamint a fejlesztés sikerének ellenőrzésére.

Jelen beszámolónkban kitérünk a mérőeszköz bemutatásán túl arra a folyamatra is, hogy az ELTE BGGYK Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoport munkatársaival együttműködve hogyan változott a feladatok struktúrája, milyen buktatói voltak / vannak ennek a munkának, hol tartunk most ebben a gondolkodásban, és bízunk benne, hogy a jelenlévők észrevételeikkel segítik majd azt, hogy egyre árnyaltabbá váljon ez a diagnosztikus eljárás.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Személyre szabott költségvetés

Előadó neve: Ruzsics Ilona

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógusképző-Intézet

Összefoglalás: A személyre szabott költségvetés Nyugat-Európa egy-egy országában már több évtizedes múltra tekint vissza. A szociálpolitika ezen eszköze a felnőtt értelmileg akadályozott személyek esetén is jelentősen hozzájárulhat a társadalmi integráció előmozdításához. A személyre szabott költségvetés lényegi elemeit tekintve az erőviszonyokat változtatja meg, a szolgáltatást igénybevevő ügyfél, a szolgáltató és a szolgáltatást finanszírozó között. Hazánk számára a személyre szabott költségvetés a kitagolás folyamatának kapcsán tarthat számot érdeklődésre.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás cím: A munkahelyi gyakorlat program intézményi megvalósulásának vizsgálata

Előadó neve: Nagy Dóra

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.

Összefoglalás: Az előadás témája a Munkahelyi Gyakorlat program (MHGY), melynek elsődleges célja a speciális szakiskolákban, illetve készségfejlesztő speciális szakiskolákban tanuló értelmi fogyatékos fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Az MHGY-ban részt vevő fiatalok két tanéven keresztül, heti egy napon lehetőséget kapnak arra, hogy nyílt munkaerő-piaci környezetben, valódi munkavégzés keretében próbálják ki képességeiket, és szerezzenek tapasztalatot több, különböző munkakörben. A program 1996 óta működik hazánkban, 2009-ig pályázati alapú finanszírozás támogatta a megvalósító intézményeket.  Az előadás alapjául szolgáló kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy az elmúlt évek megváltozott financiális körülményei milyen módon befolyásolják a program megvalósítását: hogyan mutatkozik meg ez a változás az intézmények, a bevont tanulók és munkahelyek létszámában, hogyan alakultak az elmúlt évek elhelyezkedési statisztikái, mennyire ítélik meg sikeresnek a programot az iskolák munkatársai, valamint milyen arányban valósulnak meg a program szakmai követelményei a gyakorlatban. Az előadáson bemutatásra kerülnek továbbá a Budapesten ill. megyeszékhelyeken, valamint a kisebb vidéki településeken működő intézmények által szolgáltatott adatok összehasonlító vizsgálatának legfontosabb tapasztalatai is.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás cím: Az augmentatív és alternatív kommunikáció alkalmazása az értelmileg akadályozott személyeket nevelő intézményekben

Előadó neve: Petres Anna

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Felmérést végeztem, amelyben egy országos kutatás keretében arra kerestem a választ, hogy az értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó intézményekben van-e olyan populáció, akik a kommunikáció zavarával küzdenek és használnak-e ezek az intézmények augmentatív és alternatív kommunikációs módszereket ennek a problémának a megoldására. Emellett szerettem volna képet kapni arról, hogy AAK használat szempontjából van-e különbség a budapesti illetve a vidéki intézmények között. Előadásomban ennek a kutatásnak az eredményeit ismertetem.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók önálló szabadidő-eltöltése

Előadó neve: Földesiné Czövek Klára

Delegáló intézmény, munkahely: Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon 1098 Budapest, Friss u. 2.

Összefoglalás: Előadásom során egy kevéssé hangsúlyos területre szeretném felhívni a figyelmet. Megfogalmazom, hogy véleményem szerint mi a szabadidő jelentősége és megpróbálom a tanulók szemével is látni/láttatni mindezt. Beszámolok a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók szabadidős tevékenységeinek jellemzőiről, az aktív időeltöltést nehezítő és segítő tényezőkről. Boncolgatom a gyógypedagógus feladatait, lehetőségeket mutatok be – igyekszem ezt életszerűen, gyakorlatorientáltan tenni.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Szakiskolás tanulók munkateljesítményének mérése, tanulók nyomonkövetése az iskolaelhagyás után.

Előadó neve: Tillingerné Sebestyén Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, 1082 Budapest, Üllői út 76.

Összefoglalás: Intézményünkben, a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában az általános iskolai szakasz 8., a szakiskolai előkészítő szakasz 9., 10. évfolyamán a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok tantárgy keretében, a szakiskolában pedig a Gyakorlati tárgyakban és  a Munkavállalói ismertek tantárgy keretében neveljük-oktatjuk értelmileg akadályozott tanulóinkat - személyre szabott lehetőségeik figyelembevételével - az iskola elhagyása utáni életük várható követelményeire. Munkavállalásra reális esélye, csak a fizikailag és mentálisan legjobb képességű és jól felkészített fiataloknak van. Ebben az öt éves folyamatban a tanórai nevelésen-oktatáson kívül; a  szülőkkel történő együttműködésnek, együttgondolkodásnak, az integrált munkahelyi gyakorlatoknak, tanulóink munkateljesítményének mérésének, „pályaválasztással” kapcsolatos  elképzeléseik megismerésének  és a társadalmi környezet által felkínált lehetőségek feltérképezésének kiemelt szerepe van.  Három évig tartó  nyomonkövetésünk visszajelzés munkánk eredményességéről, szembesít  a  reális akadályokkal  és  kijelöli  a  felkészítésben szükséges korrekciókat. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Improvizációs színházi technikák alkalmazása értelmileg akadályozott személyek fejlesztésében.

Előadó neve: Jékey Franciska

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, Üllői út 76.

Összefoglalás: A playback (improvizációs, rögtönző)-színházi műfajt, Jakob L. Moreno kísérleti színháza nyomán Jonathan Fox hozta létre. A playback olyan nem írott, interaktív színházi forma, melyben a színészek a nézők által elmesélt hangulatokat, életeseményeket, személyes történeteket játsszák el improvizatív módon. A színpadi játékot szintén improvizatív módon hangeffektekkel, hangszeres játékkal zenész kíséri. A történetmesélést a játékmester segítő kérdésekkel irányítja, s közvetítő szerepet tölt be a mesélő és a játékosok közt.

Ezen előadási forma műfaji sajátosságai, a játék világos keretei, egyszerű szabályai lehetővé teszik, hogy olyan játékos színtér alakuljon ki, ahol a nonverbális és verbális önkifejezés kreatív módon megnyilvánulhat. A bemelegítő gyakorlatok, megjelenítési technikák, a zenei improvizációs gyakorlatok és dramatikus játékok adaptációi jól alkalmazhatóak értelmileg akadályozott személyek fejlesztése során.

Az előadás célja, hogy ismertesse a 2011-ben a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola értelmileg akadályozott tanulóiból létrejött terápiás szemléletmódú csoportban folyó munkát, a csoporttagokból létrejött Magmakamra Műhely Társulat működését, külön fókuszálva a zenei, dramatikus, táncos alkotó tevékenységekre és a playback színházi technikák alkalmazási lehetőségeire.

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: A gyógytornász és a gyógytorna helye értelmileg akadályozott tanulók iskoláiban. (Lehetőségek - Sikerek -  Kudarcok?)

Előadó neve: Kovács Zsuzsa

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Készségfejlesztő Szakiskola, 1082 Budapest, Üllői út 76.

Összefoglalás: A Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában, hetedik éve alkalmazzuk az értelmileg akadályozott tanulóknál a gyógytornának azokat a területeit, melyek elősegítik a hátrányok kompenzálását és az esetleges rehabilitációt. Ebben a színes, érdekes, őszinte világban, ahol nincs két egyforma gyerek, még azonos kórképpel sem, kihívás a megfelelő eredmény elérése. A tanulók értelmi képessége behatárolja a velük való foglalkozás, kommunikáció lehetőségét; és az instrukcióknak a foglalkozások tartalmi elemeinek részben ehhez az adottsághoz kell igazodni.

A klasszikus gyógytorna, a szakma szabályai egy az egyben nem alkalmazhatók. Az előadás hét év tapasztalatainak összegzése, melyet videofilm illusztrál.

 

 

14.40-15.00

Előadás címe: Hogyan tovább? - a felnőttkor kérdései

Előadó neve: Dr. Radványi Katalin

Delegáló intézmény: ELTE B.G. Gyógypedagógiai Kar, Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoport

Összefoglalás: Gyermekük élete felnőttkorban minden szülő számára fontos. Az előadás a jelenlegi törvényi szabályozás tükrében foglalkozik azokkal a változásokkal, amelyek a kiváltás folyamatában elsősorban a bentlakásos intézményekben élők további elhelyezésére vannak hatással, nem lehet azonban a felnőttek, illetve felnőtté váló értelmileg akadályozott emberek magyarországi elhelyezését komplex, átfogó stratégia nélkül kezelni.

 

 

15.00-15.20

Előadás címe: A speciális szakiskolai és készségfejlesztős szakiskolai fejlesztés koncepciója.

Előadó neve: Kajáry Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, 1082 Budapest, Üllői út 76.

Összefoglalás: A speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák tárgyában 2013. őszétől felállt egy munkacsoport az EMMI, NGM, NMH-SZFI, KLIK és a szakmai szervezetek bevonásával. A munkacsoportot az alábbi okok miatt hívták életre:
A speciális szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, *vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket*.
A speciális szakiskola szakképző intézmény. Profiljához így a szakképzés társítható, nehezebben értelmezhetőek az életkezdéshez, munkába álláshoz szükséges ismereteket nyújtó (szakképzést nem folytató) osztályok (a továbbiakban: MÉ osztályok) működtetése.
A készségfejlesztő speciális szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára két év (9-10) közismereti oktatás után két év gyakorlati jellegű oktatást folytat, melynek célja a munkába állás életvezetés megsegítése. Mint látható a MÉ osztályok inkább illeszkednek a készségfejlesztő, mint a speciális szakiskolákhoz.
A megbeszélésen javaslatok születtek, összeállt a készségfejlesztő speciális szakiskolára vonatkozó koncepció, amelynek bemutatása és megvitatása az előadás témája.

 

 

15.20 - 15.35

Előadás címe: A szekcióülés lezárása

Előadó neve:  Dr. Radványi Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: MAGYE Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szakosztály