Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Hegyiné Honyek Katalin

Üléselnök: Somorjai Ágnes

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Az eltérő fejlődés korai tünetei, vizsgálata és terápiás lehetőségei 0-8 éves kor között

Előadó neve: Madács Anita

Delegáló intézmény, munkahely: BHRG Alapítvány

Összefoglalás: A csecsemők és kisgyermekek fejlődésének meghatározó elemei a genetikai faktorok és a környezeti hatások.
Az optimális fejlődéshez mindkettőre egyaránt szükség van: a neurobiológiai alapok meghatározzák az ingerfelvétel, az információ-feldolgozás, a gondolkodási és végrehajtó mechanizmusok minőségét; a megfelelő mértékű és minőségű tapasztalat az emléknyomok és a gyakorlás révén segíti a rendszert.
Eltérő fejlődés esetén sérülhet a gyermek motoros, pszichés-kognitív és/vagy szociális teljesítménye, ezért a tünetek korai felismerése nagy jelentőséggel bír.
Az atipikus fejlődés adekvát módszerrel való kontrollálása, és - szükség esetén - terápiás kezelése a későbbi életút szempontjából meghatározó: a kéreg alatti szabályozó rendszerek épsége, az észlelési folyamatok minősége, a figyelem, és az emlékezet működése kiemelten fontos.
Organikus érettséget célzó terápia: a TSMT és a HRG módszer. Egyéni és/vagy kiscsoportos formában való alkalmazása a gyermek viselkedésében - egyéni adottságaitól függően - minőségi változásokat hoz létre: normalizálja a kéreg alatti szabályozó mechanizmusokat, az ingerek felvételét és optimális feldolgozását, a neurokognitív folyamatokat.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Terápiák, fejlesztések itthon és külföldön

Előadó neve: Néczin Marianna

Delegáló intézmény, munkahely: Látássérült gyermeket nevelő szülő

Összefoglalás: Mindannyian egyetértünk abban, bármely születéskor jelentkező fogyatékosság, vagy későbbi sérülés esetében nagyon fontos a terápiák, fejlesztések minél előbbi megkezdése. Nagyon fontos, hogy a megfelelő terápiát megtalálja a szülő, vagy sérült felnőtt. Ebben nagy szerepe van az adott sérülés területén dolgozó szakembereknek, megfelelő szakos gyógypedagógusnak, az orvosoknak, a védőnőnek, azonban előfordul, hogy ők sem ismernek minden lehetőséget. Az előadó szülőként mutatja be, miként, milyen terápiákra jutott el  gyermekével, és  hogy ezek számukra mennyire voltak hatásosak. 

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Az erdőpedagógia szerepe és helye a látássérült tanulók nevelésében-oktatásában. Szakdolgozat bemutatása

Előadó neve: Bezeczky Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Kutatásom során Budapest körül négy erdei iskolát térképeztem fel. Kíváncsi voltam az erdei iskolák munkatársainak látássérült tanulókkal kapcsolatban szerzett – esetleges - tapasztalataira, hozzáállására, a természetismereti programok, kézműves és egyéb foglalkozások hozzáférhetőségére, adaptálhatóságára. Szakdolgozatom másik fő részét a Budapesten található, látássérült tanulókat oktató-nevelő intézmények vezetőivel a téma vonatkozásában készített interjúk elemzése alkotja. Reményt keltő eredményeim közé tartozik a nyitottság és az együttműködési készség, melyet jórészt mindkét fél részéről tapasztaltam. Nagy kérdés, hogy a ma még „gyermekcipőben járó” kapcsolatok vajon meghozzák-e a várt eredményt, és a jövőben megindulhat-e a látássérült tanulók megfelelően előkészített, többnapos erdei iskoláztatása.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Megalakult a látássérült (látássérültként) gyermeket nevelő mentorszülők hálózata

Előadó neve: Veres Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Látássérült gyermeket nevelő szülő

Összefoglalás: A mentorszülő hálózat azért jött létre, hogy segítséget nyújtson, ha egy gyermek valamilyen szemproblémával született, esetleg teljes látásvesztés veszélye is fennáll, és a család  ebben a helyzetben nagyon egyedül érzi magát és tanácstalan. Az előadó szülőként számol be az eddigi tapasztalatokról.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Logopédia Sötétben 1.

Előadó neve: Göblyös Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: (Pál-Damjanovics Zsuzsanna és Szücsné Göblyös Erika közös, Logopédia Sötétben című munkája alapján) Az előadás a súlyos fokban látássérült gyermekek logopédiai ellátását mutatja be a Vakok Iskolájában. A vizuális információk érzékelésének, feldolgozásának sérülése, az ezekből fakadó nehézségek a hagyományos terápiás eszközök és módszerek mellett azok speciális, adaptált alkalmazása felé vezeti a szakembereket. Mindezek illetve a beszédhibatípusok megjelenési formáinak arányváltozása - főként a megkésett és akadályozott beszédfejlődés esetszámának folyamatos emelkedése - további innovatív megoldásokra ösztönözi a logopédusokat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Logopédia Sötétben 2.

Előadó neve: Göblyös Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: Pál-Damjanovics Zsuzsanna és Szücsné Göblyös Erika közös, Logopédia Sötétben című munkája alapján) Az előadás a súlyos fokban látássérült gyermekek logopédiai ellátását mutatja be a Vakok Iskolájában. A vizuális információk érzékelésének, feldolgozásának sérülése, az ezekből fakadó nehézségek a hagyományos terápiás eszközök és módszerek mellett azok speciális, adaptált alkalmazása felé vezeti a szakembereket. Mindezek illetve a beszédhibatípusok megjelenési formáinak arányváltozása - főként a megkésett és akadályozott beszédfejlődés esetszámának folyamatos emelkedése - további innovatív megoldásokra ösztönözi a logopédusokat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Látássérült kisgyermekek komplex fejlesztése az uszodában

Előadó neve: Borhy Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Összefoglalás: A vízben való mozgás, játék valamennyiünk számára nagy élmény. 1998-tól az uszodai foglalkozásokkal a látássérült kisgyermekeknek is lehetővé vált az örömteli, élményt nyújtó, aktív, biztonságos mozgás és játék megtapasztalása és ezen keresztül a komplex fejlesztés, mely segít behozni a látás hiányából adódó elmaradásokat és hozzájárul  a harmonikus személyiségfejlődés kialakulásához. A csoportosan végzett foglalkozások indirekt módon az értelmi és beszédfunkciók valamint az érzelmi és szociális kapcsolatok fejlődését is elősegítik. Erősödik az anya-gyerek és a társak közötti összetartozás. A vízi mozgásfejlesztés segíti behozni a mozgásfejlődésbeli elmaradást, kiküszöböli a mozgáskoordinációs zavart, erősíti az izmokat, fejleszti az egyensúlyérzéket, a térbeli tájékozódást, a mozgásreflexeket, a kéz manipuláló, célzó, erőkifejtő és eszközhasználó képességeit. A langyos víz lazítja a feszesebb izmokat, serkenti a vérkeringést, fokozza a kiválasztást, nyugtató, relaxációs hatása oldja a pszichés szorongásokat. A szülők gyermekük örömét, fejlődését látva egyre inkább el tudják fogadni a "másságot" és ezzel szeretetteljes, stabil érzelmi légkört tudnak biztosítani az egészséges személyiségfejlődéséhez.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: "Látom a világot, bennem van, megmutatom!" A szocioemocionális pedagógiai terápia szerepe a látássérültek képi világának megteremtésében 1.

Előadó neve: Gőbel Orsolya

Delegáló intézmény, munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem

Összefoglalás: Az előadásban a látássérülés multikauzális hátteréből merítve a perinatalis sérülések okozta deficitekre fókuszálunk. Tudjuk, hogy a szülési és megszületési nehézségek erőteljesen befolyásolhatják az egyes képességek kibontakozását, köztük a látás képességét. A szocioemocionális pedagógiai terápia (SZPT) olyan prevenciós lehetőséget ad a pedagógusok, a gyermekekkel foglalkozók kezébe, amivel a gyermekek belső világának, képzeletének gazdagításával, az érzelmek és társas kapcsolatok megerősítésével képessé teszi őket arra, hogy a bennük lévő képesség-kapacitást, így látás-lehetőségüket is a maga teljességében kihasználhassák.
A terápiás módszer bemutatásán túl egy látássérült kislány életútját követhetjük végig a születéstől az általános iskola 5. osztályáig.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: "Látom a világot, bennem van, megmutatom!" A szocioemocionális pedagógiai terápia szerepe a látássérültek képi világának megteremtésében 2.

Előadó neve: Gőbel Orsolya

Delegáló intézmény, munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem

Összefoglalás: Az előadásban a látássérülés multikauzális hátteréből merítve a perinatalis sérülések okozta deficitekre fókuszálunk. Tudjuk, hogy a szülési és megszületési nehézségek erőteljesen befolyásolhatják az egyes képességek kibontakozását, köztük a látás képességét. A szocioemocionális pedagógiai terápia (SZPT) olyan prevenciós lehetőséget ad a pedagógusok, a gyermekekkel foglalkozók kezébe, amivel a gyermekek belső világának, képzeletének gazdagításával, az érzelmek és társas kapcsolatok megerősítésével képessé teszi őket arra, hogy a bennük lévő képesség-kapacitást, így látás-lehetőségüket is a maga teljességében kihasználhassák.
A terápiás módszer bemutatásán túl egy látássérült kislány életútját követhetjük végig a születéstől az általános iskola 5. osztályáig.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Alternatív módszerek a látássérült gyermekek rehabilitációjában

Előadó neve: Dr. Balázsovics Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Összefoglalás: A felnőttkori látásromlások bizonyos eseteiben a szemtorna és a homeopátia alkalmazásával szerzett pozitív tapasztalatok alapján a módszerek alkalmazása látássérült gyermekek körében

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Mese és pszichodráma a gyerekek lelki egészségéért 1.

Előadó neve: Csütörtökiné Nagy Klára

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Összefoglalás: A gyermekpszichodráma óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló kiscsoportos pszichológiai foglalkozás. Segít a szorongással, túlmozgással és figyelmi nehézségekkel élő gyerekeknél, a tanulási problémákkal küzdőknek, vagy akik a kortársakkal nehezen tudnak kapcsolatot kialakítani, barátságot kötni, és szolgál pszichoszomatikus tünetek esetén, feszültség és stressz levezetésére is. A gyerekek kedvüket lelik a spontán játékban, ami igénybe veszi a gyerekek fantáziáját, mozgósítja képzeletüket, fejleszti kreativitásukat, készségeik fejlődhetnek. A közös élmény, az állandó csoporttagok segítik őket, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, összefogni, együttműködni, egymást elfogadni.
A pszichodráma a gyerekek nyelvén közelíti meg a problémáikat. A jelmezekbe öltözött játék mellett – ahol a gyerekek saját meséjüket, saját problémájukat jelenítik meg, amit mi, vezetők segítünk felfejteni és korrigálni – festünk, rajzolunk, maszkot készítünk, apró készségfejlesztő játékokat játszunk. Minden gyermeknek van mit kijátszania magából!

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Mese és pszichodráma a gyerekek lelki egészségéért 2.

Előadó neve: Csütörtökiné Nagy Klára

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Összefoglalás: A gyermekpszichodráma óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló kiscsoportos pszichológiai foglalkozás. Segít a szorongással, túlmozgással és figyelmi nehézségekkel élő gyerekeknél, a tanulási problémákkal küzdőknek, vagy akik a kortársakkal nehezen tudnak kapcsolatot kialakítani, barátságot kötni, és szolgál pszichoszomatikus tünetek esetén, feszültség és stressz levezetésére is. A gyerekek kedvüket lelik a spontán játékban, ami igénybe veszi a gyerekek fantáziáját, mozgósítja képzeletüket, fejleszti kreativitásukat, készségeik fejlődhetnek. A közös élmény, az állandó csoporttagok segítik őket, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, összefogni, együttműködni, egymást elfogadni.
A pszichodráma a gyerekek nyelvén közelíti meg a problémáikat. A jelmezekbe öltözött játék mellett – ahol a gyerekek saját meséjüket, saját problémájukat jelenítik meg, amit mi, vezetők segítünk felfejteni és korrigálni – festünk, rajzolunk, maszkot készítünk, apró készségfejlesztő játékokat játszunk. Minden gyermeknek van mit kijátszania magából!

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: A nemezelés adaptálása vak személyekre. Szakdolgozat bemutatása

Előadó neve: Szentgáli Kinga Csenge

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Dolgozatomban a nemezelés adaptálásának lehetőségeit vizsgáltam vak fiataloknál. A Vakok Speciális Szakiskolájában fél évig tartottam heti rendszerességgel nemezszakkört 4 fiatalnak. Célom a nemezelés technikájának és mintázási megvalósításainak átgondolása volt, a tapintás pszichológiai ismereteinek felhasználásával. Olyan tapintható felületeket kerestem, melyek a látás teljes hiányában értelmezhetőek és élményt nyújtanak. Különböző fajtájú szőrök, anyagok és egyéb tárgyak benemezelésével, illetve a nemez technikák variálásával létrehozható domború felület, melyben a felületek ismétlése alakítja a mintázási struktúrát. A szakkör alkalmait videón rögzítettem, és később elemeztem.

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: "Jó gyakorlatok" Aliglátó gyermekek látásnevelése a Vakok Általános Iskolájában

Előadó neve: Rozsmann Éva

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: Néhány gyakorlati "jó tanács" aliglátó gyerekek látásnevelésével kapcsolatban a kezdetektől a "vetületi rajzig". A látásmaradvánnyal rendelkező gyerek érdeklődésének felkeltésétől a vizuális világ egyszerű ingereinek értő elemzéséig. Lépésről-lépésre sok-sok feladatötlettel és eszközök bemutatásával.