Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Sum Ferenc

Üléselnök: dr. Szekeres Ágota

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Köszöntő, a szakosztályi ülés megnyitása

Előadó neve: Sum Ferenc

Delegáló intézmény: MAGYE szakosztályvezető

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Bárczi Gusztáv tanulmányi felügyelői tevékenysége az 1940-es években a gyulai Gyógypedagógiai Intézetben

Előadó neve: Gál Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Összefoglalás: A magyar gyógypedagógiai iskolák és intézetek munkájának, szervezésének irányítása a vizsgált időszakban (1940-es évek) a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanácsadó szervezeteként 1898-ban felállított „Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa” hatáskörébe tartozott. A Szaktanács egyik feladata volt, hogy az intézetek és iskolák belső működéséről és a testületek nevelő-oktató munkájáról behatóan tájékozott legyen a szaktanács elnöksége egyik tagjának szakfelügyelői látogatása útján.

„A szellemi fogyatékosok tanításánál alkalmazandó módszerek kérdése szintén igen alapos tanácskozásnak volt a tárgya” – írják az 1935-ös jelentésben (Klug-Simon 1935:8.). Az volt a vélemény, hogy a tanárok ezeket a módszereket igen alaposan tanulmányozzák és ismerjék meg. Ezért küldték ki szakfelügyelőként Bárczi Gusztávot, a budai gyógypedagógiai nevelőintézet igazgatóját – aki az új módszerek egyik kezdeményezője és kísérletének irányítója – a gyulai gyógypedagógiai nevelőintézetbe.

Az előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy Bárczi Gusztáv a nevelőtestület számára az órai látogatásai alapján milyen fontos és előremutató szakmai észrevételeket és javaslatokat fogalmazott meg az értelmi fogyatékos tanulók oktatási színvonalának hatékonyabbá tétele érdekében.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Szucsák Elemér (1908-2004) élete és gyógypedagógiai munkássága

Előadó neve: Kótabé Tünde

Delegáló intézmény, munkahely: Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Összefoglalás: Szeretném megismertetni a gyógypedagógusokkal egy méltatlanul feledésbe merült, kivételes életutat megélt gyógypedagógus, családapa, a 2. világháborút túlélt férfi élettörténetét és szakmai munkásságát.
Végigkövetheti velem, miként vált az embert próbáló körülmények között az egyházi népiskolai pályakezdő tanítóból foglalkoztató iskolát alapító igazgatója, miközben a családját hátrahagyva kényszerült sorkatonai szolgálatot teljesíteni, majd  bevonulni a 2. világháborúba a hazát védeni. Csodával határos módon élte túl a doni katasztrófát.
Megismerjük a hivatásának élő pedagógust, aki Dr. Bárczi Gusztáv elismerését vívta ki a színvonalas intézményében folyó oktató-nevelő munkával, azzal, hogy eredményesen hozzájárult az értelmileg akadályozott személyek életminőségének javításához.
Halálának 10. évfordulója alkalmából szeretettel őrizzük emlékét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Mogyi étterme (számolási zavarok diagnosztikája kicsit másképp)

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE NDI, Phd hallgató

Összefoglalás: A Dyscalculiaport által több éve folyó online szakmai tájékoztatás és a terápiás szakmai munka indukálta egy modern szemléletű diagnosztikus eljárás feltárását a részképességek zavarainak területén. A jelen előadás témája a matematikai képességek területén a Dyscalculiaport munkacsoport aktuálisan folyó kutatásának részeredmény bemutatása, mely kiterjed a témát feltáró szakirodalmak útmutatására, illetve a kutatómunka fázisainak elemzésére, a kutatás gyakorlati hatásaira és a további lehetőségekre. Az előadás Mogyi éttermén keresztül történik, mert a mese a gyermek valódi közege.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Kutyás terápia sokoldalú megközelítésének tapasztalatai a Kiskőrösi EGYMI-ben

Előadó neve: Dr. Juharos Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány

Összefoglalás: A Kiskőrösi EGYMI-ben a TÁMOP 3.1.6-11/4-2011-0013 Nyitott kapu 2. című projekt keretében elkezdtük a kutyaterápiát a gyógypedagógiai óvodában és általános iskolában. Pszichológusok, etológusok megfigyelték és tanulmányozták, hogy a kutya és más házi állatok hozzásegíthetik az embereket életminőségük javításához, egészségük helyreállításához. A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hat a gyermekek érzelmi fejlődésére. A kutya segítségével könnyebben alakítható ki személyes kapcsolat olyan emberekkel is, akik bizonyos betegségek miatt nehezebben lépnek kapcsolatba embertársaikkal vagy akár a terápiás szakemberrel. Az állatasszisztált terápiát, mint módszert B. Levinson, amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években, először érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyítására. A módszert később kiterjesztette súlyos, gyógyíthatatlan betegek segítésére (enyhítette a depressziót), illetve idősekre, akiknél az egyedüllét és magány miatti szellemi és fizikai leépülést tudta gátolni illetve lassítani az állatterápia segítségével. A kutyának jó az alkalmazkodó képessége, így szoros ember-kutya kapcsolat alakítható ki, könnyen taníthatóak, és igényük van a foglalkozásra. A kutya gyorsan megtanulja az emberi testbeszédet, képes felvenni a szemkontaktust.  Jó a nem-verbális kommunikációjuk, tudják olvasni a viselkedést. Könnyen szocializálható, mivel igénye van a „valakihez tartozáshoz” és ezért alkalmazkodik a szociális szabályokhoz. A tanulásban akadályozott gyermekek/diákok fejlesztésében is eredményes fejlesztést könyvelhetünk el a kutyás terápia alkalmazásával, melyben a kiskőrösi gyógypedagógusok közreműködtek. Az előadás során filmfelvétel segítségével mutatjuk be a sikereket, az elért eredményeket.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A beszédértés fejlesztésének egy vetülete: a verbális szeriális munkamemória

Előadó neve: Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (SZTE-GYPI) - dr. Papp Gabriella (ELTE-BGGYK)

Delegáló intézmény, munkahely:  SZTE-GYPI,   ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Tanulásban akadályozott tanulóink jellemző elmaradása a beszédértés. Ha a képesség összetevőit elemezzük, tudjuk, hogy ennek egyik oka a beszédben szereplő fogalmak sorozatának együttes tárolása a munkamemóriában mindaddig, amíg a feldolgozás és a válaszreakció létre nem jön. Az expresszív és receptív szókincs mennyiségi gyarapítása ügyében a gyógypedagógiai tervezés gazdag elméleti és tervezési gyűjteménnyel rendelkezik. De ha az adott képesség összetevőire fókuszálunk, keresnünk kell további olyan tényezőket, amelyek szintén meghatározóak lehetnek a beszéd szenzitív és expresszív folyamatában. Kutatási témánk alapja, hogy milyen - kevésbé ismert és feltárt - feltételek határozzák meg még tanulóink megértését. Ez az egyik összetevő a verbális szeriális munkamemória. Egy instrukció rögzítése, egy olvasott szöveg tartalmának  megértése párhuzamos kognitív folyamatot igényel: szimultán kell rögzíteni a verbális sorozat elemeit és azok sorrendjét. Ezért a verbális szeriális memória alapfeltétele a szóbeli kommunikáció értési és kifejezési folyamatának.  A verbális szeriális munkamemória fejlesztése csak implicit szintű gyógypedagógiai tevékenység, ezért a hatásmechanizmus is kétséges. Minden tantárgy anyaga, de nincs célzott fejlesztés a verbális memória kapacitásának és a sorrend tárolásának érdekében. Így az említettek csak spontán fejlődés során alakulhatnak. Előadásunkban az egzakt fejlesztés szükségességét, valamint a transzferálások lehetőségét bizonyítjuk.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Helyzetkép a tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanításáról

Előadó neve: Dr. Lesznyák Márta - Meggyesné Hosszu Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet

Összefoglalás: A köznevelési törvény szerint Magyarországon a tanulásban akadályozott tanulók számára a hetedik évfolyamtól lehetővé kell tenni az idegen nyelvtanulást. A nyelvtanítást vagy nyelvtanárok, vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező gyógypedagógusok végezhetik.

E tanulónépesség idegen nyelvtanulásának jellemzőiről kevés elméleti és gyakorlati tudás áll rendelkezésünkre, ezért e feladat megszervezése és lebonyolítása feltehetőleg nagy kihívást jelent mind a nyelvtanárok, mind a gyógypedagógusok számára. Kutatásunkban igyekeztünk a jelenlegi helyzetet feltérképezni. 16 gyógypedagógiai intézményben végeztünk kérdőíves felmérést, hogy helyzetképet kapjunk arról, hogyan valósul meg az idegen nyelv tanítása ezekben az iskolákban. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy milyen nyelvet, milyen formában és milyen képesítésű pedagógus tanít a gyerekeknek. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, milyen eszközöket és milyen módszereket alkalmaznak a pedagógusok munkájuk során, honnan származnak módszertani ismereteik (akár a nyelvtanításra, akár a tanulásban akadályozott gyermekekre vonatkozóan), mely eszközöket és módszereket tartják a legeredményesebbnek, milyen problémákkal szembesülnek, és miben lenne a legnagyobb szükségük segítségre.

Eredményeink azt igazolják, hogy sem a gyógypedagógusok, sem a nyelvtanárok nem kapnak segítséget ehhez a sajátos feladathoz sem a képzés, sem pedig a munkavégzés során, ezért elsősorban saját találékonyságukra, illetve a kollégák tanácsaira támaszkodnak a hétköznapi munka során. A tankönyvpiacon jelen lévő taneszközök nagyon csekély mértékben alkalmazhatók a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során, így, az órákra történő felkészülés rendkívül hosszadalmas, hiszen a pedagógusoknak saját taneszközöket kell készíteniük. A sikeres munkavégzés érdekében fontos lenne a pedagógusok módszertani képzésének és továbbképzésének megszervezése, illetve módszertani segédeszközök fejlesztése és terjesztése.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Közös gondolkodás a fogyatékos személyek szexuális szocializációjáról

Előadó neve: Szabó Ákosné professzor emerita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak pedagógiája tanszék

Összefoglalás: Az előadás az "engedjük-e" a fogyatékos embert párkapcsolatra lépni, nemi életet élni, kontra "nem veszünk tudomást" az akadályozottságról szemlélet közötti árnyalt, de kilátástalanul dichotóm állásfoglalások közé szándékozik embertisztelő és mértéktartó hidat ékelni: A szexuális nevelésnek nem egy „normalizált” szexuális magatartást kell megcéloznia, hanem sokféle individuális megvalósulást kell elismernie és lehetővé tennie.

A szex nem csak, és nem is biztos, hogy elsősorban a fogyatékos személyek, hanem a velük foglalkozók számára probléma. A fogyatékos emberekkel professzionálisan és más típusú kötődésekkel, motivációkkal foglalkozók a szexualitással kapcsolatos érzelmeiket, értékrendjüket, indíttatásaikat, attitűdjeiket, ismereteiket és tapasztalataikat stb. éppúgy megjelenítik közvetett és közvetlen (nevelő) hatásaikban, mint a fogyatékosságról, ezen belül a fogyatékos személyek szexualitásáról alkotott vélelmezéseiket, félelmeiket és szorongásaikat. Ebből az alapvetésből kiindulva a közös gondolkodás a segítő (szak)embert a kogníció területén információkkal, az emocionális-affektív területen a viszonyulás, az értékrend és a normák formálásával támogathatja segítői, nevelői, szülői, baráti stb. szerepeire felkészülni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Hogyan válhatunk befogadó iskolává? - az Inklúziós (Illúziós?!) Index iskolafejlesztési program bemutatása

Előadó neve: Horváthné Storczer Adrienn

Delegáló intézmény, munkahely: Nyitott Iskolákért Alapítvány

Összefoglalás: A Nyitott Iskolákért Alapítvány egy civil kezdeményezés, amelynek célja a befogadó, inkluzív szemlélet megismertetése és elterjesztése a hazai általános iskolákban. Ennek egyik lehetséges módja az Inklúziós Index iskolafejlesztési program bevezetése. Az Inkúziós Index egy gyakorlatias, bárki számára ingyen hozzáférhető útmutató, amelyet oktatáskutatók dolgoztak ki Angliában 2000-es évek elején, és mára a világ számos országában sikeresen alkalmaznak. Az előadás során a hallgatóságnak lehetősége lesz megismerkedni az Inklúziós Index szerkezeti felépítésével, sajátos fogalmi rendszerével. Röviden áttekintjük az iskolafejlesztési folyamat lépéseit, működési mechanizmusait. Beszélünk a hazai bevezetés lehetőségeiről, továbbá a felmerülő nehézségekről.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Leendő tanítók viszonyulása az SNI gyermekek integrációjához

Előadó neve: Kolozsi Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Az integráció megvalósulásának feltételei között az egyik legfontosabb tényező a fogadó pedagógus hozzáállása, tájékozottsága és nyíltsága a téma irányában. Ismeretek és tapasztalatok hiányában azonban sokan idegenkednek az SNI gyermekek befogadásától. Az előadás célja a leendő tanítók integrált neveléssel kapcsolatos vélekedésének, hozzáállásának feltérképezése. A kérdőíves felmérés eredményei alapján a hallgatók többsége helyesen méri fel saját szerepét és az SNI gyermekekhez való viszonyulásának fontosságát az integrációban, míg a gyógypedagógus tevékenységét és a differenciálás szükségességét már sokkal kevesebben tartják igazán fontosnak. A leginkább elfogadott fogyatékossági csoportot a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékos gyermekek alkotják, a legkevésbé elfogadottak pedig az autizmus spektrumzavarral élő tanulók. Az eredményeket a korábbi kutatások eredményeivel összevetve megfigyelhető, hogy a tanító szakos hallgatók hozzáállása hasonló képet mutat a már pályán lévő, gyakorló pedagógusokéhoz.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: A tanulásban akadályozott tanulók pályaválasztási előkészületei a jelenleg rendelkezésre álló tananyagok tükrében

Előadó neve: Zentai-Fehér Anita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK

Összefoglalás: A kutatás célja feltérképezni a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának előkészületeit, az ebben részt vevő segítők (iskola, tanárok, pályaválasztási szakemberek, szülők) szerepét, jelentőségét, valamint az ehhez kapcsolódó, rendelkezésre álló tananyagok, segédanyagok említett populációban történő alkalmazását, alkalmazhatóságát, beválását, aktualitását, esetleges hiányosságainak feltárását, a kapott eredmények tükrében egy lehetséges és kívánatos pályaválasztási/segítő stratégia felvázolását.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A tehetséggondozás mint a rehabilitáció eszköze a sajátos nevelési igényű tanulók körében

Előadó neve: Benczéné Csorba Margit

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ, Kiválóra Akkreditált Tehetségpont, Kaposvár

Összefoglalás: Az előadás bemutatja az intézményi tehetséggondozás tükrében a lehetőségeket,a gyermekek, tanulók számára kidolgozott tehetséggondozó programokat, eszköztárat, az iskolai szerkezet témához alakítását, koordinálását, a specifikumokat, a szociális megsegítés formátumait. Az adott  20 percen belül 5 perces rövidfilmmel megerősíti a hallottakat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: Fogyatékosság és infokommunikációs eszközök a gyógypedagógusok vélekedésében

Előadó neve: Virányi Anita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék

Összefoglalás: Az enyhén értelmi fogyatékos diákokat tanító gyógypedagógusok felkészültsége, ismeretei, paradigmatikus gondolkodása, az IKT-val kapcsolatos nézeteik, attitűdjük egyrészt befolyással lehet saját tudásuk alakítására, másrészt hatást gyakorolhat a diákok említett eszközökkel kapcsolatos viszonyára is.

Nemzetközi kutatások foglalkoznak a pedagógusok IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének feltárásával (pl. Pelgrum 2001, Werquin 2010, Castro Sanchez-Chirino Alemán 2011), és itthon is több dimenzióban is vizsgálták már az IKT eszközökkel kapcsolatos ismereteket, használatuk jellemzőit, attitűdjüket (pl. Fehér 2009, Török 2007, Kárpáti-Ollé 2007, Molnár 2008, Buda 2007, 2010, Hunya 2008).

Ugyanakkor a gyógypedagógusok a hazai vizsgálatokban nem, vagy alig jelennek meg, körükben az IKT alkalmazásával közvetlenül foglalkozó kiterjedt kutatás nem ismeretes, a nemzetközi szakirodalomban esettanulmányok, integrált kutatások (pl. Roche 2007, Adam-Tatnall 2008) olvashatók. A gyógypedagógia paradigmái mentén való gondolkodást néhány nemzetközi vizsgálat törekszik feltárni, hasonló hazai kutatások nem ismertek. Mindezek széleskörű feltárásra ösztönöznek, fontos az esélyegyenlőség szempontjából és gyógypedagógiai szakmai szempontokból egyaránt.
2012 május-júniusában kérdőíves kikérdezést végeztünk a Közoktatás Információs Rendszere (KIR) szerint enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket oktató intézmények gyógypedagógusai körében. Ez részben az IKT-Metriára (Török, 2007) épült, kiegészülve további, a gyógypedagógusok gyógypedagógiai modellek (deficitorientált ill. személyközpontú modell) (pl. id. Csányi 2000, Gaál 2000)  mentén alkotott nézeteit, attitűdjét, tanítási gyakorlatának jellemzőit vizsgáló kérdésekkel.

Az előadásban a kutatás azon eredményeit mutatjuk be, melyek a vizsgált gyógypdagógusok IKT-metria jellemzői illetve gyógypedagógiai modellek mentén való gondolkodásuk jellemzői szerint klaszteranalízissel képezhető csoportjainak sajátosságait írják le. Arra is keressük a választ, hogy milyen összefüggések tárhatók fel a vizsgált dimenziókban a csoportok esetében, s bemutatjuk, hogy ezeknek milyen személyes és intézményi, szakmai gyakorlati hasznosulását véljük megalapozottnak.

 

 

14.40 - 15.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Egy felhasználó központú szoftver alkalmazása a Mérei-féle többszempontú szociometriában

Előadó neve: Horváth Endre – Szekeres Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék

Összefoglalás: A Mérei-féle többszempontú szociometria módszere különböző közösségek, mint szociálpszichológiai egységek jellemzését teszi lehetővé, oly módon, hogy nem csak az egyén mezőben elfoglalt helyét mutatja meg, hanem a társas alakzatot is sokoldalúan jellemzi. A szociometria segít megérteni a közösségben zajló folyamatokat, a társas mező hierarchikus és szerepszerű tagolódását, valamint pedagógiai és szervezési támpontokat adhat a közösség fejlesztéséhez. A módszer hátránya, hogy rendkívül időigényes a kérdőívek feldolgozása, az egyes mutatók meghatározása körülményes, a részfolyamatokban sok a hibalehetőség.

Az általunk fejlesztett Smetry program napjaink legújabb technológiáit alkalmazva felhasználó közelivé teszi a szociometria módszerét. Így például a web alapú kialakítása együttműködést tesz lehetővé a felhasználók között, bármilyen operációs rendszeren és eszközön használható, a szociogram elkészítésében egy interaktív felület segíti a felhasználót.

Az előadásban röviden bemutatjuk a program működését, összefoglaljuk azokat az újításokat, amelyek közelebb hozzák a felhasználóhoz a szociometriát, valamint ismertetjük azokat a folyamatban lévő fejlesztéseket, melyek célja, hogy minél szélesebb körben alkalmazható legyen a módszer, olyan populációk esetében is, mint például értelmileg akadályozott és autizmussal élő tanulók, akiknél eddig a módszer korlátai miatt nem volt lehetőség az adatfelvételre.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Workshop az inklúzióról

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: A szekcióülés lezárása

Előadó neve: Szekeres Ágota üléselnök, Sum Ferenc

Delegáló intézmény, munkahely: MAGYE