Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Hegyiné Honyek Katalin

Üléselnök: Somorjai Ágnes

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Az eltérő fejlődés korai tünetei, vizsgálata és terápiás lehetőségei 0-8 éves kor között

Előadó neve: Madács Anita

Delegáló intézmény, munkahely: BHRG Alapítvány

Összefoglalás: A csecsemők és kisgyermekek fejlődésének meghatározó elemei a genetikai faktorok és a környezeti hatások.
Az optimális fejlődéshez mindkettőre egyaránt szükség van: a neurobiológiai alapok meghatározzák az ingerfelvétel, az információ-feldolgozás, a gondolkodási és végrehajtó mechanizmusok minőségét; a megfelelő mértékű és minőségű tapasztalat az emléknyomok és a gyakorlás révén segíti a rendszert.
Eltérő fejlődés esetén sérülhet a gyermek motoros, pszichés-kognitív és/vagy szociális teljesítménye, ezért a tünetek korai felismerése nagy jelentőséggel bír.
Az atipikus fejlődés adekvát módszerrel való kontrollálása, és - szükség esetén - terápiás kezelése a későbbi életút szempontjából meghatározó: a kéreg alatti szabályozó rendszerek épsége, az észlelési folyamatok minősége, a figyelem, és az emlékezet működése kiemelten fontos.
Organikus érettséget célzó terápia: a TSMT és a HRG módszer. Egyéni és/vagy kiscsoportos formában való alkalmazása a gyermek viselkedésében - egyéni adottságaitól függően - minőségi változásokat hoz létre: normalizálja a kéreg alatti szabályozó mechanizmusokat, az ingerek felvételét és optimális feldolgozását, a neurokognitív folyamatokat.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Terápiák, fejlesztések itthon és külföldön

Előadó neve: Néczin Marianna

Delegáló intézmény, munkahely: Látássérült gyermeket nevelő szülő

Összefoglalás: Mindannyian egyetértünk abban, bármely születéskor jelentkező fogyatékosság, vagy későbbi sérülés esetében nagyon fontos a terápiák, fejlesztések minél előbbi megkezdése. Nagyon fontos, hogy a megfelelő terápiát megtalálja a szülő, vagy sérült felnőtt. Ebben nagy szerepe van az adott sérülés területén dolgozó szakembereknek, megfelelő szakos gyógypedagógusnak, az orvosoknak, a védőnőnek, azonban előfordul, hogy ők sem ismernek minden lehetőséget. Az előadó szülőként mutatja be, miként, milyen terápiákra jutott el  gyermekével, és  hogy ezek számukra mennyire voltak hatásosak. 

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Az erdőpedagógia szerepe és helye a látássérült tanulók nevelésében-oktatásában. Szakdolgozat bemutatása

Előadó neve: Bezeczky Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Kutatásom során Budapest körül négy erdei iskolát térképeztem fel. Kíváncsi voltam az erdei iskolák munkatársainak látássérült tanulókkal kapcsolatban szerzett – esetleges - tapasztalataira, hozzáállására, a természetismereti programok, kézműves és egyéb foglalkozások hozzáférhetőségére, adaptálhatóságára. Szakdolgozatom másik fő részét a Budapesten található, látássérült tanulókat oktató-nevelő intézmények vezetőivel a téma vonatkozásában készített interjúk elemzése alkotja. Reményt keltő eredményeim közé tartozik a nyitottság és az együttműködési készség, melyet jórészt mindkét fél részéről tapasztaltam. Nagy kérdés, hogy a ma még „gyermekcipőben járó” kapcsolatok vajon meghozzák-e a várt eredményt, és a jövőben megindulhat-e a látássérült tanulók megfelelően előkészített, többnapos erdei iskoláztatása.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Megalakult a látássérült (látássérültként) gyermeket nevelő mentorszülők hálózata

Előadó neve: Veres Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Látássérült gyermeket nevelő szülő

Összefoglalás: A mentorszülő hálózat azért jött létre, hogy segítséget nyújtson, ha egy gyermek valamilyen szemproblémával született, esetleg teljes látásvesztés veszélye is fennáll, és a család  ebben a helyzetben nagyon egyedül érzi magát és tanácstalan. Az előadó szülőként számol be az eddigi tapasztalatokról.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Logopédia Sötétben 1.

Előadó neve: Göblyös Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: (Pál-Damjanovics Zsuzsanna és Szücsné Göblyös Erika közös, Logopédia Sötétben című munkája alapján) Az előadás a súlyos fokban látássérült gyermekek logopédiai ellátását mutatja be a Vakok Iskolájában. A vizuális információk érzékelésének, feldolgozásának sérülése, az ezekből fakadó nehézségek a hagyományos terápiás eszközök és módszerek mellett azok speciális, adaptált alkalmazása felé vezeti a szakembereket. Mindezek illetve a beszédhibatípusok megjelenési formáinak arányváltozása - főként a megkésett és akadályozott beszédfejlődés esetszámának folyamatos emelkedése - további innovatív megoldásokra ösztönözi a logopédusokat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Logopédia Sötétben 2.

Előadó neve: Göblyös Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: Pál-Damjanovics Zsuzsanna és Szücsné Göblyös Erika közös, Logopédia Sötétben című munkája alapján) Az előadás a súlyos fokban látássérült gyermekek logopédiai ellátását mutatja be a Vakok Iskolájában. A vizuális információk érzékelésének, feldolgozásának sérülése, az ezekből fakadó nehézségek a hagyományos terápiás eszközök és módszerek mellett azok speciális, adaptált alkalmazása felé vezeti a szakembereket. Mindezek illetve a beszédhibatípusok megjelenési formáinak arányváltozása - főként a megkésett és akadályozott beszédfejlődés esetszámának folyamatos emelkedése - további innovatív megoldásokra ösztönözi a logopédusokat.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Látássérült kisgyermekek komplex fejlesztése az uszodában

Előadó neve: Borhy Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Összefoglalás: A vízben való mozgás, játék valamennyiünk számára nagy élmény. 1998-tól az uszodai foglalkozásokkal a látássérült kisgyermekeknek is lehetővé vált az örömteli, élményt nyújtó, aktív, biztonságos mozgás és játék megtapasztalása és ezen keresztül a komplex fejlesztés, mely segít behozni a látás hiányából adódó elmaradásokat és hozzájárul  a harmonikus személyiségfejlődés kialakulásához. A csoportosan végzett foglalkozások indirekt módon az értelmi és beszédfunkciók valamint az érzelmi és szociális kapcsolatok fejlődését is elősegítik. Erősödik az anya-gyerek és a társak közötti összetartozás. A vízi mozgásfejlesztés segíti behozni a mozgásfejlődésbeli elmaradást, kiküszöböli a mozgáskoordinációs zavart, erősíti az izmokat, fejleszti az egyensúlyérzéket, a térbeli tájékozódást, a mozgásreflexeket, a kéz manipuláló, célzó, erőkifejtő és eszközhasználó képességeit. A langyos víz lazítja a feszesebb izmokat, serkenti a vérkeringést, fokozza a kiválasztást, nyugtató, relaxációs hatása oldja a pszichés szorongásokat. A szülők gyermekük örömét, fejlődését látva egyre inkább el tudják fogadni a "másságot" és ezzel szeretetteljes, stabil érzelmi légkört tudnak biztosítani az egészséges személyiségfejlődéséhez.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: "Látom a világot, bennem van, megmutatom!" A szocioemocionális pedagógiai terápia szerepe a látássérültek képi világának megteremtésében 1.

Előadó neve: Gőbel Orsolya

Delegáló intézmény, munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem

Összefoglalás: Az előadásban a látássérülés multikauzális hátteréből merítve a perinatalis sérülések okozta deficitekre fókuszálunk. Tudjuk, hogy a szülési és megszületési nehézségek erőteljesen befolyásolhatják az egyes képességek kibontakozását, köztük a látás képességét. A szocioemocionális pedagógiai terápia (SZPT) olyan prevenciós lehetőséget ad a pedagógusok, a gyermekekkel foglalkozók kezébe, amivel a gyermekek belső világának, képzeletének gazdagításával, az érzelmek és társas kapcsolatok megerősítésével képessé teszi őket arra, hogy a bennük lévő képesség-kapacitást, így látás-lehetőségüket is a maga teljességében kihasználhassák.
A terápiás módszer bemutatásán túl egy látássérült kislány életútját követhetjük végig a születéstől az általános iskola 5. osztályáig.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: "Látom a világot, bennem van, megmutatom!" A szocioemocionális pedagógiai terápia szerepe a látássérültek képi világának megteremtésében 2.

Előadó neve: Gőbel Orsolya

Delegáló intézmény, munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem

Összefoglalás: Az előadásban a látássérülés multikauzális hátteréből merítve a perinatalis sérülések okozta deficitekre fókuszálunk. Tudjuk, hogy a szülési és megszületési nehézségek erőteljesen befolyásolhatják az egyes képességek kibontakozását, köztük a látás képességét. A szocioemocionális pedagógiai terápia (SZPT) olyan prevenciós lehetőséget ad a pedagógusok, a gyermekekkel foglalkozók kezébe, amivel a gyermekek belső világának, képzeletének gazdagításával, az érzelmek és társas kapcsolatok megerősítésével képessé teszi őket arra, hogy a bennük lévő képesség-kapacitást, így látás-lehetőségüket is a maga teljességében kihasználhassák.
A terápiás módszer bemutatásán túl egy látássérült kislány életútját követhetjük végig a születéstől az általános iskola 5. osztályáig.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Alternatív módszerek a látássérült gyermekek rehabilitációjában

Előadó neve: Dr. Balázsovics Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Összefoglalás: A felnőttkori látásromlások bizonyos eseteiben a szemtorna és a homeopátia alkalmazásával szerzett pozitív tapasztalatok alapján a módszerek alkalmazása látássérült gyermekek körében

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Mese és pszichodráma a gyerekek lelki egészségéért 1.

Előadó neve: Csütörtökiné Nagy Klára

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Összefoglalás: A gyermekpszichodráma óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló kiscsoportos pszichológiai foglalkozás. Segít a szorongással, túlmozgással és figyelmi nehézségekkel élő gyerekeknél, a tanulási problémákkal küzdőknek, vagy akik a kortársakkal nehezen tudnak kapcsolatot kialakítani, barátságot kötni, és szolgál pszichoszomatikus tünetek esetén, feszültség és stressz levezetésére is. A gyerekek kedvüket lelik a spontán játékban, ami igénybe veszi a gyerekek fantáziáját, mozgósítja képzeletüket, fejleszti kreativitásukat, készségeik fejlődhetnek. A közös élmény, az állandó csoporttagok segítik őket, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, összefogni, együttműködni, egymást elfogadni.
A pszichodráma a gyerekek nyelvén közelíti meg a problémáikat. A jelmezekbe öltözött játék mellett – ahol a gyerekek saját meséjüket, saját problémájukat jelenítik meg, amit mi, vezetők segítünk felfejteni és korrigálni – festünk, rajzolunk, maszkot készítünk, apró készségfejlesztő játékokat játszunk. Minden gyermeknek van mit kijátszania magából!

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Mese és pszichodráma a gyerekek lelki egészségéért 2.

Előadó neve: Csütörtökiné Nagy Klára

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Összefoglalás: A gyermekpszichodráma óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló kiscsoportos pszichológiai foglalkozás. Segít a szorongással, túlmozgással és figyelmi nehézségekkel élő gyerekeknél, a tanulási problémákkal küzdőknek, vagy akik a kortársakkal nehezen tudnak kapcsolatot kialakítani, barátságot kötni, és szolgál pszichoszomatikus tünetek esetén, feszültség és stressz levezetésére is. A gyerekek kedvüket lelik a spontán játékban, ami igénybe veszi a gyerekek fantáziáját, mozgósítja képzeletüket, fejleszti kreativitásukat, készségeik fejlődhetnek. A közös élmény, az állandó csoporttagok segítik őket, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, összefogni, együttműködni, egymást elfogadni.
A pszichodráma a gyerekek nyelvén közelíti meg a problémáikat. A jelmezekbe öltözött játék mellett – ahol a gyerekek saját meséjüket, saját problémájukat jelenítik meg, amit mi, vezetők segítünk felfejteni és korrigálni – festünk, rajzolunk, maszkot készítünk, apró készségfejlesztő játékokat játszunk. Minden gyermeknek van mit kijátszania magából!

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: A nemezelés adaptálása vak személyekre. Szakdolgozat bemutatása

Előadó neve: Szentgáli Kinga Csenge

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Dolgozatomban a nemezelés adaptálásának lehetőségeit vizsgáltam vak fiataloknál. A Vakok Speciális Szakiskolájában fél évig tartottam heti rendszerességgel nemezszakkört 4 fiatalnak. Célom a nemezelés technikájának és mintázási megvalósításainak átgondolása volt, a tapintás pszichológiai ismereteinek felhasználásával. Olyan tapintható felületeket kerestem, melyek a látás teljes hiányában értelmezhetőek és élményt nyújtanak. Különböző fajtájú szőrök, anyagok és egyéb tárgyak benemezelésével, illetve a nemez technikák variálásával létrehozható domború felület, melyben a felületek ismétlése alakítja a mintázási struktúrát. A szakkör alkalmait videón rögzítettem, és később elemeztem.

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: "Jó gyakorlatok" Aliglátó gyermekek látásnevelése a Vakok Általános Iskolájában

Előadó neve: Rozsmann Éva

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: Néhány gyakorlati "jó tanács" aliglátó gyerekek látásnevelésével kapcsolatban a kezdetektől a "vetületi rajzig". A látásmaradvánnyal rendelkező gyerek érdeklődésének felkeltésétől a vizuális világ egyszerű ingereinek értő elemzéséig. Lépésről-lépésre sok-sok feladatötlettel és eszközök bemutatásával.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Muraközy Andrea

Üléselnök: dr. Farkasné Kovács Beáta

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A beszédasszisztens

Előadó neve: dr. Czap László tanszékvezető

Delegáló intézmény, munkahely: Miskolci Egyetem

Összefoglalás: A Miskolci Egyetem és  Debreceni Egyetem vezető tanárai, kutatói egy különleges eszközt fejlesztenek, melynek használatával a hallássérültek kiejtésének javulása várható. Az eszköz bemutatását célozza az előadás.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Beszédasszisztens a gyakorlatban

Előadó neve: Jávorszkiné Farkas Judit - Szirkó Piroska - Tari Edina

Delegáló intézmény, munkahely: Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium (Eger)

Összefoglalás: Videófelvételek bemutatása, melyen a Beszédasszisztens alkalmazása látható; a használat tapasztalatainak megosztása

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Utazótanári szolgálat a Tóth Antal EGYMI-ben

Előadó neve: Hulmán Istvánné

Delegáló intézmény, munkahely: Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium (Sopron)

Összefoglalás:

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Szak - EGYMIK változó szerepben a változó köznevelésben

Előadó neve: Gyurina Éva főigazgató

Delegáló intézmény, munkahely:  SM Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Kollégium

Összefoglalás: Az érzékszervi fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő-oktató gyógypedagógiai intézmények az elmúlt évek pályázati lehetőségeivel élve, komplex központokká alakultak, ahol a legkorábbi életkortól a középiskolás korig nyújtottak sérülés-specifikus ellátást a rászoruló gyermekeknek, családoknak. Az előadás a hallássérült gyermekek ellátására szakosodott intézmények adatai alapján mutat rá a jelen helyzet problémás területeire, mindazon beavatkozást igénylő nehézségekre, melyekkel a szülők, befogadó intézmények és a fejlesztést végző intézmények, gyógypedagógusok találkoznak a mindennapokban.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Kihívások

Előadó neve: Szőllősiné Sipos Virág intézményvezető - Kovács Zsuzsanna intézményvezető helyettes

Delegáló intézmény, munkahely: dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon (Budapest)

Összefoglalás:

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Az SNI fiatalok folyamatosan alakuló középfokú képzése

Előadó neve: dr. Farkasné Kovács Beáta intézményvezető helyettes, közoktatási szakértő

Delegáló intézmény, munkahely: Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon (Budapest)

Összefoglalás:

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A hallássérültek szegedi intézményének válaszai az új kihívásokra

Előadó neve: Horváth Norbert intézményvezető

Delegáló intézmény, munkahely: Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Kollégium és EGYMI (Szeged)

Összefoglalás: EGYMIk sok év folyamatos és aprólékos felkutató, szervező, ellátó munkával tudták az emelkedő ellátotti létszámot produkálni, a hallássérült gyermeket nevelő családok számára a komplex ellátást biztosítani. A köznevelési törvényt követően létrejött intézményi struktúra a hallássérült gyermekek ellátása szempontjából teljes lefedettséget, a szakemberek könnyű elérhetőségét ígéri. De vajon az egyes pedagógiai szolgáltatások minden gyerek, szülő számára biztosítottak?

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Az utazótanári szolgálat sokrétűsége

Előadó neve: Mikesy György főigazgató

Delegáló intézmény, munkahely: Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon (Vác)

Összefoglalás: Az előadás azt részletezi, hogy a köznevelési feladatokból, valamint azon kívül, mennyi mindent kell ellátnia egy utazótanárnak.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A pretoriai Eduplex, hallássérültek számára létrehozott intézmény bemutatása

Előadó neve: Gazsi Eszter

Delegáló intézmény ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszék végzős hallgatója (BA)

Összefoglalás: Az előadásban bemutatásra kerültek azok a megfigyelések, amelyek bemutatják, hogy hogyan használják ki a szakemberek az épület és technika adta lehetőségeket, hogy milyen módon zajlik a hallássérült gyermekek együtt nevelése óvodás kortól a középiskoláig, illetve hogy hogyan dolgoznak össze a hallássérült gyermek és családja körül a különböző diszciplínák szakemberei.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: A hallássérült tanulók integrációjának jelen helyzete a fogadó pedagógusok szempontjából

Előadó neve: Égel Andrea

Delegáló intézmény, munkahely:  ELTE BGGYK, végzős hallgató (MA), munkahely: Dr. Török Béla Óvoda,  Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium

Összefoglalás: Az előadásban bemutatásra kerül a hallássérült tanulók integrációjának aktuális helyzete a fogadó pedagógusok szemszögéből. A vizsgálat a sikeres és hatékony integrációhoz szükséges általános témaköröket érinti, mint a jellemző munkaszervezési módok, a fogadó attitűd, az egyenlő esélyű hozzáférés, a szülőkkel és gyógypedagógusokkal való együttműködés, a szociális kapcsolatok alakulása.  Az eredmények feldolgozása és átgondolása segíti a közeli és távoli célok meghatározását.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 15.00 Szakmai konzultációk

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Fótiné Hoffmann Éva

Üléselnök: Fótiné Hoffmann Éva

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Egység a többféleségben – Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az ágazatok rendszerében

Előadó neve: Bacsa Judit, főigazgató

Delegáló intézmény, munkahely: Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Szeged

Összefoglalás: A köznevelési rendszer átalakításával a pedagógiai szakszolgálatok is jelentős változáson mentek keresztül. A különböző szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekből 2013. szeptember 1-jén egységes szervezeti keretek között működő megyei intézmények jöttek létre, mellyel lényegesen javult az ellátórendszer átláthatósága. Cél a minden gyermekhez eljutó minőségi szolgáltatás, mely a személyi kapacitás növelése mellett a köznevelési intézmények, és más ágazatok intézményei közti kapcsolati háló kialakításával érhető csak el.

Az előadás a különböző kapcsolódási pontok kialakításának kezdeti lépéseit és fontosságát mutatja be.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Egyedül nem megy. A bizonyítékokon alapuló terápia és nevelés-oktatás aktuális összefüggései a szomatopedagógiai rehabilitációban.

Előadó neve: Lénárt Zoltán

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az evidencia alapú terápia, a bizonyítékokon alapuló kutatás fogalma évek óta ismert a természettudományok körében. 2001 óta ez a szemlélet már a neveléstudomány és - jó esetben - a pedagógiai gyakorlat során is érvényesül vagy érvényesítendő. Ebben a folyamatban a gyógypedagógia, mint terápiás és pedagógiai elemeket is tartalmazó komplex embertudomány, kezdettől fontos szerepet játszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szemlélet talán legfontosabb jellemzője az együttműködés. Együttműködés a kutatók, a gyakorló szakemberek és az érintett személyek között. A legkülönbözőbb szakterületekről vett irodalmi példák és az európai tendenciák áttekintése után a mai szomatopedagógiai rehabilitációra vonatkoztatható következtetések levonására vállalkozunk.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Új ergoterápiás felmérő módszer az OORI-ban

Előadó neve: Vámos Tibor - Tölgyesy Szilvia

Delegáló intézmény, munkahely: Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék, Budapest

Összefoglalás: Egy szubjektív önértékelésen alapuló módszer bemutatása, amelynek segítségével felnőtt mozgáskorlátozott kliensek azt határozzák meg, milyen tevékenységek okoznak nehézségeket számukra önellátási, munka jellegű és szabadidős tevékenységek területén. A módszer alkalmazásának célja olyan ergoterápiás terv kidolgozása, mely hatékonyan képes megalapozni a kliensek rehabilitáció utáni mindennapi életét.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Gerincvelő-sérülés másodlagos károsodásai a kései rehabilitáció során

Előadó neve: Pataki Zsuzsa, Dörnyei Kinga, Balog Aliz, Besze Tibor

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, Budapest

Összefoglalás: A vizsgálat célja a gerincvelő sérüléséhez társuló elváltozások és szövődmények feltérképezése a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának (MEREK) kliensei körében. Az ismertetésre kerülő felmérés elsősorban az ülő életmódhoz társuló elváltozásokat kívánja vizsgálni, azon belül is a nyomási fekély és a törzs aszimmetria problémáját. Az FSA nyomásmérő párna segítségével 25 gerincvelősérült személy üléspozíciója került felmérésre, saját segédeszközben. Fizikális vizsgálattal az ízületek mobilitását és stabilitását mértük fel, továbbá kérdőív alapján interjú készült. Eredményként kirajzolódott, hogy az életvitelt segítő eszköz felhasználója számára rendkívül fontos a kerekesszék egyéni méretvételezése, és amennyiben szükséges, az egyedi megoldások kialakítása. A törzs és csípő körüli deformitásokról segített objektív képet alkotni a nyomásmérő párna, és a több légkamrás antidecubitus párnák optimális beállítását tekintve is hasznosnak bizonyult. Következtetésként elmondható, hogy a kései rehabilitációs ellátás alatt is nagy jelentősége van a betegoktatásnak, a megfelelő életvitelt segítő eszköz kiválasztásának és az újonnan felmerülő panaszok szakszerű és egyénre szabott kezelésének.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Közösségi szolgálat, társadalmi szerepvállalás a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégiumban.

Előadó neve: Galambos Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: A fogyatékosság szociális modelljének fókuszában az a tény áll, hogy a fogyatékosság nem az egyéni állapot következménye, hanem általában társadalmilag konstruált és kulturálisan erősen meghatározott.

A középiskolás fiatalok számára az érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges kötelező 50 óra közösségi szolgálat teljesítése vajon hogyan és milyen mértékben befolyásolja a fogyatékossággal élő személyek társadalmi elfogadottságát? Milyen folyamatokat indíthat el, ha egy gyógypedagógiai intézmény a közösségi szolgálat folyamatában fogadó intézményként szerepet vállal, illetve hogyan képes saját középiskolás tanulói számára megszervezni a szolgálat teljesítését?

Az előadás megmutatja a közösségi szolgálatban való közreműködés első évének tapasztalatait, továbbá az önkéntes tevékenység, a társadalmi felelősségvállalás lehetséges formáit.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium pályaválasztást támogató programjai.

Előadó neve: Czimmermann Éva - Galambos Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: A pályaválasztás időszaka az a pillanat a fogyatékossággal élő fiatalok esetében, amikor először kénytelenek szembesülni azzal a ténnyel, hogy vágyaik, elképzeléseik és lehetőségeik nem minden esetben vannak összhangban egymással, pályaválasztásukat, munkavállalásukat mozgásállapotuk kisebb, vagy nagyobb mértékben, de biztosan befolyásolni fogja.

Annak érdekében, hogy a tanulók pályaválasztása sikeres legyen az intézmény pályaorientációs programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a felső tagozaton megkezdett önismereti, reális énképre irányuló tréningek után a pályaorientációt segítve az intézmény tanulói tudatosan válasszanak továbbtanulási lehetőséget, a pályaválasztásuk alapuljon önmaguk megismerésén, és olyan tudáson, mely tartalmazza a szakmák, a munkalehetőségek, a munkahelyek ismeretét.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Csillagházas életutak

Előadó neve: Csongorné Rézsó Eszter - Fekete-Szabó Viola

Delegáló intézmény, munkahely: Csillagház Általános Iskola és EGYMI, Budapest

Összefoglalás: A Csillagházban és jogelőd intézményeiben végzett tanulók továbbtanulásának, illetve a tovább nem tanulók helyzetének változását tekinti át az előadás egy összehasonlító vizsgálat alapján.
A vizsgálat szempontjai: 2000 előtt és a 2000-2014 között továbbtanuló fiatalok közlekedési önállósága, beszédállapota és kórképe mennyiben befolyásolta továbbtanulásuk lehetőségét. Hogyan változott a fogadó intézmények köre. A törvényi változás milyen jövőképet ígér ezen a területen.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Kliens-segítő kapcsolat aspektusai a szociális rehabilitációban

Előadó neve: Lénárd Júlia

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, Budapest

Összefoglalás: Az előadás azzal a témával foglalkozik, hogy a felnőtt, mozgássérült emberek szociális rehabilitációjában – összefüggésben a rehabilitáció többi részterületével – milyen szerepe van a kliens és segítője kapcsolatának, hol húzódnak a segítői hivatás határai. A segítő szakmai identitása, szerepei, szemlélete, a segítéshez és a klienshez fűződő kapcsolata hogyan befolyásolja a rehabilitációban résztvevő ember önállósodását, önrendelkezésének fejlődését, a rehabilitációs team együttműködését, a rehabilitáció hatékonyságát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

FIATALOK FÓRUMA

 

12.00 - 12.10

Előadás címe: Mozgásjavítós életutak

Előadó neve: Jablonkai Anna

Összefoglalás: Talán a legtöbb mozgáskorlátozott gyermekkel és fiatallal foglalkozó szakemberben, érintett családtagban felmerül egyszer a kérdés, vajon milyen kilátások elé néznek a ma még gyermekkorú diákjai, rokonai, akiknek minden bizonnyal szociális és személyiségfejlődésére is elkerülhetetlenül hatással lesz testi akadályozottságuk, és az ebből következő, minden téren megváltozott tapasztalatszerzésük. A kérdés sokszor ott bujkál bennünk, ha nem is mondjuk ki. Vajon lehetnek-e majd ők is olyan szabadok, mint egészséges társaik, van-e esélyük egy teljes, értékes és legfőképpen boldog életre? Természetesen a válasz rengeteg tényezőtől függ, hiszen minden életút teljesen egyedi és különleges. Mégis érdekes lehet megvizsgálni, hogy azok, akik már felnőttek, vajon hogyan boldogultak, mennyire elégedettek életminőségükkel, mit tudnak mesélni a gyermekként átélt tapasztalataikról és mi mit tanulhatunk belőle, hogy még jobban csináljuk, még több esélyt adhassunk minden egyes gyereknek, fiatalnak.
Felkerestem ezért azokat, akik erről a legtöbbet tudják mondani, az azóta felnőttkorba ért, egykori Mozgásjavítós (Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium) diákokat. Megkértem, meséljék el, hogyan alakult az életük, és mi segített abban, hogy eljussanak oda, ahol most tartanak. Mennyire elégedettek önmagukkal, körülményeikkel, eredményeikkel, összességében az élettel, mi segítette és mi hátráltatta őket életútjuk során. Előadásomban rövid elméleti áttekintést nyújtottam a mozgáskorlátozott személyek pszichológiájáról, lehetséges nehézségek és megküzdési módszerek szerepéről, a Mozgásjavító történetéről és a szomatopedagógiai ellátásban betöltött szerepéről, továbbá ismertetem a részletes kutatási eljárást és annak eredményeit, végezetül a összefoglaltam az eredményeket, azok egymáshoz és az elméleti háttér gazdag adataihoz való viszonyát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.10 - 12.20

Előadás címe: Az adaptált sport hatása mozgáskorlátozott emberek társadalmi integrációjára: egy nem reprezentatív kutatás eredményei

Előadó neve: Szilágyi Eszter

Összefoglalás: Kutatásomban a sporttevékenység hatását vizsgáltam a mozgáskorlátozott személyek társadalmi integrációjára. Egy az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás (Hanson és munkatársai, 2001) eredményei alapján arra voltam kíváncsi, hogy Magyarországon, hátrányosabb társadalmi környezetben, magasabb munkanélküliségi statisztikák, valamint az épített környezet és közösségi közlekedés hozzáférhetőségének alacsonyabb szintje mellett is érvényesülnek-e a sport társadalmi integrációra gyakorolt pozitív hatásai.
Eredményeim szerint a kutatásban résztvevő sportoló mozgáskorlátozott emberek magasabb szintű társadalmi integrációval rendelkeznek a nem sportoló mozgáskorlátozott résztvevőkhöz képest A kutatás korlátait is figyelembe véve úgy gondolom, hogy az eredmények hozzájárulnak az adaptált sport pozitív hatásainak bizonyításához.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.30

Előadás címe: Mozgáskorlátozott emberek üdülési lehetőségei a Balatonnál

Előadó neve: Fülöp Krisztina

Összefoglalás: Magyarországon nem sok felmérés készült az épített környezet akadálymentesítéséről; szállodákat, üdülőket, vendégházakat pedig szinte egyáltalán nem vizsgáltak eddig (különböző egyesületek és szervezetek becsléseket illetve olyan vizsgálatokat végeztek, melyek eredményei nem hozzáférhetőek). A „magyar tengert” és környékét választottam - mint a honi és külföldi utazók számára legnépszerűbb úti célt - arra, hogy felmérjem, milyen szálláshelyeket, szórakozási és rehabilitációs lehetőségeket kínálnak a hotelek, vendégházak, kollégiumok a mozgáskorlátozott (főként kerekesszékkel közlekedő) vendégek számára. Kormányrendelet alapján elkészített saját szempontrendszerem mentén 18 megvizsgált üdülőhely eredményeit ismertetem, összevetem külföldi tanulmányok eredményeivel és dióhéjban javaslatokat teszek tipikus hiányosságok kiküszöbölésére.

 

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Sósné Pintye Mária

Üléselnök: Rosta Katalin és Sósné Pintye Mária

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Töredékek a szegedi logopédia történetéből

Előadó neve: Bakai Bernadett és Tóthné Aszalai Anett

Delegáló intézmény, munkahely: Odú Fejlesztő Központ, Szeged - Szegedi Tudományegyetem JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet

Összefoglalás: Az előadás a szegedi logopédia történetének főbb mozzanatait kívánja bemutatni az 1900-as évek elejétől az 1980-as évek végéig. Olyan források, levéltári anyagok kerülnek bemutatásra, melyek kevéssé ismertek a magyar logopédiában. Az előadásban arra keressük a választ, hogy mikorra vezethetők vissza és kiknek a nevéhez köthetők a kezdeti törekvések, milyen kezdeti lépésekből alakult ki a beszédjavító munka, mi volt az intézményi háttér, milyen harcot kellett vívniuk az előfutároknak a térnyerés érdekében, hogyan valósult meg Szeged logopédiai ellátása. Az összefoglalás emléket állít a szegedi logopédia fejlődése érdekében tevékenykedő szakembereknek, köztük Vekerdi Zsuzsannának, ismertetve korszakalkotó munkájukat.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Nyelvi zavar újfajta köntösben

Előadó neve: Gereben Ferencné

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: A téma tárgyalásának aktualitása egyrészt a beszéd,- és nyelvfejlődési zavarok számának növekedése, elhatárolásának differenciáldiagnosztikai bizonytalansága, a logopédiai korai ellátás súlyos hiányosságai, valamit az iskoláskorú népesség körében az ún. verbális tanulási zavarral küzdő tanulók számának gyarapodása. Ez utóbbi csoport tagjai az esetek többségében fejlődéspszichopatológiai szempontból a korai időszak óta fennálló atipikus fejlődés sajátosságait mutatják, tüneti jellemzőik alapján egyrészt a „sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos” kategóriába sorolódnak, másrészt az ún. „kevert specifikus fejlődési zavar” minősítés alapján az előbbiekkel megegyező tüneti kép hordozói kutatási tapasztalatok ismeretében. Rehabilitációjuk szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy állapotfeltárásuk milyen módszerekkel és szemléleti bázison történik, hogy milyen életkortól, milyen előképzettségű szakembertől és az ellátórendszer mely színterén kapnak hatékony segítséget, ill. kapnak-e egyáltalán?

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Logopédia a sötétben I.

Előadó neve: Göblyös Erika - Pál Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, EGyMI, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: A Vakok Általános Iskolájában súlyos fokban látássérült gyermekek ellátásának egyik terápiás egységét képezi a logopédiai tevékenység. Az óvodai és az iskolai területen működő munkaközösségünk célja és feladata az előforduló beszédhibák felismerése, diagnosztizálása és kezelése feltáró vizsgálatok, szűrőeljárások, közismert fejlesztési lépések segítségével. Intézményünk felépítéséből és a társuló sérülések sokrétűségéből adódóan azonban nagy az életkori és beszédállapotbeli különbség. A beszédhibatípusok intézményi megoszlása erőteljes eltolódást mutat a megkésett és az akadályozott beszédfejlődés irányába. A gyermekek fejlesztésében a vizuális percepció különböző fokú sérülése az alternatív, esetenként az augmentatív kommunikációs technikák alkalmazása felé vezet minket. Munkánkban emiatt a hagyományos és a speciális tiflopedagógiai illetve egyéb pedagógiai, pszichológiai beszédfejlesztésben alkalmazott eszközök és módszerek egyéniesített, adaptált ötvözése, a terápiák közötti átfedés is szükségessé vált.

Az előadás keretében elhangzik

- az elméleti oldal: általánosságban a látássérült gyermek beszédfejlődése, nyelvi fejlettségének vizsgálati lehetőségei. Bővebben kifejtve
- a gyakorlati oldal: az intézményünkben konkrétan használható speciális, logopédiai szűrések, vizsgálatok, elsősorban az innovatív jellegű terápiák, kiegészítő kezelések, az előforduló problémák, és ezek lehetséges megoldásai.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Angol nyelvű óvoda után magyar nyelvű általános iskola. Esettanulmány.

Előadó neve: Imre Angéla, Newel Laura, Turányi Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Fonetikai Tanszék, USA, Új Budai Alma Mater Általános Iskola AMI és Óvoda

Összefoglalás: Az utóbbi időkben az igen korai és korai idegen nyelvi (FL) programoknak egyre nagyobb jelentősége lett a szülők körében az óvoda- és iskolaválasztás versenyében. Előadásunk egy kis léptékű empirikus kutatás eredményeit mutatja be, ahol olyan első osztályos diákok nyelvi fejlődését vizsgáltuk, akik általános iskolai tanulmányaikat megelőzően óvodás napjaikat angol nyelvű óvodában töltötték. A vizsgálat célja, hogy feltárja, vajon az anyanyelvi beszédészlelést mennyiben befolyásolja a fiatalkori (3-6 éves kor) idegen nyelv tanulása, valamint milyen hatással lesz ez később az írott nyelv elsajátítására.

Vizsgálatunkat egy budapesti általános iskolában végeztük. A diákok az angolt idegen nyelvként (EFL) tanulják integrált osztályokban, ahol a tanárok különös figyelmet fordítanak a tanulók egyéni igényeire. Az általunk vizsgált első osztályban 8 gyerek érkezett az angol nyelvű óvodából. A felmérés során felvettük a GMP percepciós teszt magyar és angol változatát, valamint az angol nyelvű PLS-4 (Preschool Language Scale, 4. kiadás) tesztet, ami a gyermekek angol nyelven történő megértését és kifejezőkészségét vizsgálja. Ez utóbbi teszt eredményei alapján értékelhetjük a nyelvi képességek területén az integratív nyelvi készségeket, az írott nyelv elsajátításához szükséges készségeket, a szemantikát, morfológiát és szintaxist.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Gyermekkori nyelvi és/vagy beszédzavarok lovasterápiás kezelési lehetőségei

Előadó neve: Gerliczkiné Schéder Veronika

Delegáló intézmény, munkahely: Nyíregyházi Főiskola, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Összefoglalás: Célom, hogy bemutassam a lovasterápiás foglalkozások mechanizmusát, módszertanát, illetőleg láttassam a gyermekek testi-lelki-mentális fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait – különös tekintettel a kommunikáció különféle zavaraira. Az elméletben elhangzó gondolatokat gyakorlati munkám során szerzett tapasztalataimmal kívánom alátámasztani, különböző esetismertetések formájában. A lovasterápia a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozások hatásait felhasználó komplex eljárás, amelynek mozgásfejlesztő, gyógypedagógiai és pszichológiai vonatkozásai vannak (Bozori 2002). Neurológiai alapja az a bizonyított tény, mely szerint a ló lépésjármódja a rajta ülő páciens medencéjére áttevődve olyan impulzusokat közvetít, amelyek a gerincoszlopon hullámszerűen végighaladva eljutnak a nyakszirtig, ingerlik az agykérgi központokat (a nyelvi és beszédhálózatban részt vevőket is), és pontosan olyan érzést keltenek, mintha a lovon ülő ember a saját két lábán járna (Katona 2006). Előadásomban olyan gyermekekkel végzett lovasterápiás foglalkozások hozadékairól, sikereiről és nehézségeiről szeretnék beszámolni, akiknek nyelvi és/vagy beszédproblémája feltételezhetően pszichés összefüggésekkel hozható kapcsolatba.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00    Hozzászólás, vita

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

Üléselnökök: Fehérné Kovács Zsuzsa és Gereben Ferencné

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A diszlexia mint a nyelvi fejlődés egyfajta zavara: elméleti modellek, kutatási eredmények, gyakorlati következmények

Előadó neve: Kas Bence

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, MTA Nyelvtudományi Intézet

Összefoglalás: Az előadás a specifikus nyelvfejlődési zavarok és az írott nyelvi zavarok differenciáldiagnosztikájába nyújt bepillantást a hazai és a külföldi kutatási eredmények tükrében. Homlokterébe állítva azok terápiás konzekvenciáit, mely a különböző nyelvi szintek kezelésén alapszik.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A 3DM-H számítógépes diszlexiateszt bemutatása

Előadó neve: Tóth Dénes

Delegáló intézmény, munkahely: MTA, TTK Agyi Képalkotó Központ

Összefoglalás: A fejlődési diszlexia hazai diagnosztikus gyakorlatában a szakemberek számára nehézséget jelent, hogy nincsen egységes, az olvasás szempontjából lényeges kognitív képességek széles körét mérő, naprakész normaértékekkel rendelkező, mind a vizsgáló, mind a vizsgált személy szempontjából felhasználóbarát vizsgálati eszköz. Ezt a hiányt kívánja pótolni a 3DM-H. A 3DM-H a holland 3DM számítógépes diszlexiateszt magyar adaptációja. A prof. Leo Blomert és Anniek Vaessen által fejlesztett eredeti teszt 2009-es megjelenése óta az egyik legelterjedtebben használt diszlexiateszt Hollandiában. A magyar adaptáció (3DM-H) munkálatait a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, dr. Tóth Dénes és prof. Csépe Valéria végezték. A teszt szerepel a legújabb Diagnosztikai Kézikönyv ajánlott tesztjei között. Az előadás célja a 3DM-H megismertetése a szakmai közönséggel, működés közben bemutatva a teszt főbb altesztjeit és a szoftver egyéb funkcióit.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Reedukáció vagy terápia? Az írott nyelvi zavar vizsgálatától a terápiás terv felállításáig.

Előadó neve: Sósné Pintye Mária

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék

Összefoglalás: A logopédiában az ezredfordulóig uralkodó reedukációs szemlélet áttekintése a modern vizsgálati eljárások adta diagnosztikai lehetőségek fényében. Az előadás fő kérdése: Hogyan módosítják a logopédus fejlesztési tervét az olvasási képesség vizsgálatára és a mögötte álló kognitív-nyelvi készségek vizsgálatára vonatkozó diagnosztikai eredmények? Milyen terápiás szempontú modellek nyújtanak segítséget a kezelési terv megalkotásában?

 

 

12.20 - 12.40    Hozzászólások, vita

 

 

12.40 - 13.20    EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40    Kiállítás megnyitók

 

 

Üléselnök: Fábián Zsuzsanna és Gárdonyiné Kocsi Ilona

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Agytörzsi eredetű beszédzavar diagnosztikájának és terápiájának lehetőségei egy eset tükrében

Előadó neve: Ferter Cintia

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE-JGYPK Gyógypedagógia (BA végzős hallgató)

Összefoglalás: Az utóbbi években a stroke, avagy szélütés a fejlett országok második leggyakoribb halálokává vált, s megjelenése az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik. Szakdolgozatomban egy agytörzsi infarktuson átesett fiatalember esetét mutattam be, aki az agyi történés következtében beszédképtelenné vált, dizarthria alakult ki nála. Hazánkban egységes, részletesen kidolgozott terápiás javaslat nem létezik a dizarthriás személyek számára, így a fiatalember vizsgálatát és diagnózisának felállítását követően kidolgoztam egy számára optimális, a beszédzavar típusát, súlyosságát, s a megjelenő tüneteket figyelembe vevő terápiás eljárást. Az eljárás felépítését, valamint az elért eredményeket bemutatom előadásomban.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A Szociokulturális tényezők, mint védőfaktorok, vagy nehezítő tényezők az olvasástanulás hátterében.

Előadó neve: Csányi-Csecsődi Nikoletta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK (BA végzős hallgató); Benedek Elek EGYMI Budapest, XIV. kerület

Összefoglalás: Az előadás egy, az elsős gyermekek szociokulturális hátterét felmérő vizsgálat eredményeit adja közre. Fő kérdése, hogy a már többször bizonyított anyai iskolai végzettség mellett milyen más környezeti faktorok lehetnek hatással az olvasási teljesítmény sikerességére az első osztályos gyermekeknél? Többek között a szabadidő eltöltés, az esti mesélés, a családtagok olvasási szokásai is felmerülnek, mint befolyásoló tényezők.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: A SZÓL-E? szűrés tapasztalatai és terápiás konzekvenciái a XI. kerületben

Előadó neve: Désfalvi Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK (MA végzős hallgató); Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi tagintézménye

Összefoglalás: Az előadás mögött álló kutatás a kerület 1600 nagyóvodás korú gyermekének SZÓL-E? szűrés-eredményeit dolgozza fel. Összehasonlítja ezeket az eredeti SZÓL-e? mintával. Ennél továbblépve bemutatja három vizsgálati csoport kapcsán, hogy milyen változás mutatkozott a kiszűrt, megvizsgált és kezelt gyermekek olvasáskészültségében egy tanév fejlesztőmunkája hatására.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Fonológiai tudatosság fejlesztésének lehetőségei az olvasástanulás időszakában

Előadó neve: Varga Orsolya

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK (BA végzős hallgató)

Összefoglalás: Az előadás egy, az első osztályban kísérletileg bevezetett fonológiai tudatosságfejlesztő program eredményeit ismerteti összehasonlítva azt egy általános tanterv szerint tanuló osztály olvasási teljesítményeivel. A fejlesztés mind a tágabb, mint a szűkebb fonológiai tudatosság területén konzekvens, az analízis és szintézis és a manipuláció területén végzett feladatokat tartalmaz, igazodva a gyermekek fejlődéséhez.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

15.00 - 15.20     Hozzászólások, vita

 

 

15.20 - 15.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.40 - 16.20

Előadás címe: A NILD Tanulási Terápia kognitív nyelvi technikái és azok alkalmazása az írott nyelvi problémák kezelésében

Előadó neve: Jordanidisz Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BTK Gyermeknyelvi Kutatócsoport; NILD közép- és kelet-európai régió képviselő, a NILD Hungary Egyesület elnöke

Összefoglalás: A NILD (National Institute for Learning Development – Norfolk, USA) szakmai meggyőződése, hogy mindenki képes a tanulásra, hogy az emberi agy minden korban és fejlődési szakaszban nyitott a változtatásra. Ezért a gyenge és nem teljesen érett kognitív rendszerek számára célzott tanulási terápiát, fejlesztést dolgozott ki. A NILD Tanulási Terápia® során a terapeuta 26 technika közül választja ki a fejlesztés legmegfelelőbb eszközeit. A technikák kiválasztása és azok egyénre igazítása a probléma jellegétől függ. Minden esetben nagy jelentőséget tulajdonítunk a belső beszéd szabályozó funkciójának erősítésére, mivel a beszéd juttatja teljességre a megfogalmazódó gondolatot, valamint magatartásunkat az önvezérelt belső beszédünkkel tudjuk irányítani (Vigotszkij). A nyelvi tudatosság és az önszabályozó belső beszéd fejlesztése nem csupán az anyanyelvi diszfunkciók, de egyéb tanulási problémák esetében is hatékony segítséget jelent. A workshop során azokkal a kognitív nyelvi technikákkal ismerkednek meg a résztvevők, amelyek elősegítik a nyelvi eszköztár tudatos használatát és az absztrakt nyelvi gondolkozás fejlődését. Továbbá megtapasztalhatják, hogy a NILD terápia hogyan segíti a belső beszéd hatékony alkalmazását.

-  Az előadás prezentációja  -