Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Dr. Eigner Bernadett

Üléselnök: Dr. Eigner Bernadett

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A pszichopedagógia aktuális szakmai és szakosztályi kérdései, feladatai 

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett1, Egri Tímea2

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: A bevezető előadásban ismertetjük a konferencia pszichopedagógiai szakosztályi programját. Röviden bemutatjuk az aktuális pszichopedagógiai szakmai és szakmai érdekképviseleti tevékenységeket, teendőket, terveket és feladatokat. Ez a bevezetés a délután sorra kerülő kerekasztal témáihoz is támpontokat nyújt.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoport az önelfogadás szolgálatában

Előadó neve: Horváth Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógia Program

Összefoglalás: Az előadás során olyan módszertani szempontok kifejtésére lesz lehetőség, melyek segítik az ép vagy fogyatékos egyén önelfogadáshoz vezető útját. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás foglalkozás alatt egyszerre van jelen az egyén lelki folyamata és a csoportdinamika, vagyis azon változók, melyek hatással vannak az egyénre és a csoportra mint egészre egyaránt. A mozgásterápia egyesíti a mozgást, a mozgás által kifejezésre juttatható alkotási lehetőségeket és a csoportterápia eszközeit. A testtudati munka során a figyelem a folyamatos testi önészlelésre összpontosul, míg a kapcsolati munka mentén mindkét fél mozgása egyszerre kerül fókuszba. Ezen munkamódoknak köszönhetően átélhetőek olyan élmények, mint a hatóerő vagy a kompetencia, mely valós testképhez és önismerethez vezet. A terápiás folyamatok során a zárt csoport is alapvető fontosságú ahhoz, hogy egy biztonságos térben a test és a szelf egyaránt kísérletezési lehetőséget kapjon. A csoporton belüli dimenziónak nem csupán az én szempontjából van azonban jelentősége, hanem maga a csoport is lényeges elem. Egy csoport tagjai ugyanis minél elfogadóbbak és megértőbbek egymás iránt, a csoport annál nagyobb kohéziós erővel bír és annál összetartóbb lesz. A csoport tagjaira kifejtett vonzása miatt a kohézió bizonyítottan terápiás hatású, mind a csoport, mind pedig az egyén szempontjából, az önbecsülés, az önismeret terén is.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A korai fejlesztés, korai intervenció fejlesztési területei és terápiás lehetőségei a gyógypedagógus munkájában

Előadó neve: Kertész Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A korai fejlesztésben ellátandó gyermekek a korai intervenció rendszerébe az egészségügyi ellátó hálózaton keresztül kerülnek. A korai intervenciós rendszerbe bekerült gyermekek fejlesztése különböző területeken valósul meg. A korai fejlesztésre jelentkező gyermekek kezelésének az alapja a játék. A gyermekek játékának szintje életkoruktól, állapotuktól, esetleges problémáiktól függ. Az egyes foglalkozások során, a játék módszerének felhasználásával, a gyermek állapotából kiindulva közelítjük meg a gyermek személyiségét. Célunk a különböző képességek, készségek, ismeretek bővítése, fejlesztése a korai intervenció során. Mindegyik fejlesztőterápiás foglalkozáson törekszünk a különböző funkciókat: mozgást, a megismerést, a szociális készséget, a környezettel történő kommunikáció lehetőségeit bővíteni, más-más eszközzel. Tehát a funkciók egységes és egymással párhuzamos fejlesztése kell hogy teljesüljön, mert egyébként nem komplex fejlesztést hajtunk végre. Komp­lexen, tehát együt­tesen fejlesztjük a funkciókat. A különböző szakmák kapcsolata alapvető fontosságú a korai intervencióban, közös az együttműködés az orvos, a védőnő, a gyógypedagógus, valamint a pszichológus és más szakmák között. A szakszolgálat szakember-összetételének alakulása lehetővé tette, hogy a komplex fejlesztő foglalkozás mellett mozgásterápiák – szomatopedagógia, gyógytorna, HRG, Dévény-módszer, stb. is szerepeljenek. A fejlesztés eredményei: kimutatható a korai intervencióban részt vevő gyermekek fejlődése, állapotuk javulása a nem fejlesztettekhez viszonyítva. Ez a tevékenység elősegíti a gyermekek társadalomba való integrációját, beilleszkedését, segíti hátrányuk ledolgozását a többi gyermekhez képest.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Autisztikus viselkedéses jegyek korai felismerése az anya-csecsemő interakció elemzésével, a Korai Diádikus Interakció Kódrendszer (KDIK) módszerével (esetbemutatás)

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az anya-gyermek interakciók mérése lehetővé teszi azoknak a gyerekeknek a minél korábbi beazonosítását, akiknél esély van a későbbi szocio-emocionális fejlődés zavarainak, illetve pszichopatológiai problémák kialakulására. A korai interakciók jellemzőinek feltárása lehetővé teheti az anya-gyermek kapcsolati nehézségek mielőbbi bejóslását is, melyek hatással lesznek a gyermek kötődési típusának alakulására is. Ezért igen fontos az interakciókban megfigyelhető atipikus viselkedéses jegyek minél korábbi feltárása. A nemzetközi irodalomban elterjedt az anya-csecsemő interakciók vizsgálata, hazánkban azonban mind a kutatási, mind a klinikai gyakorlatban igen ritkán használnak ilyen típusú módszereket. A korai intervenció szempontjából rendkívül hatékony eljárásként lehetne alkalmazni az anya-gyermek interakció megfigyelését és elemzését. Saját PhD kutatásom keretében kidolgoztam egy, az anya-csecsemő interakciók mérésére szolgáló módszert, a Korai Diádikus Interakció Kódrendszert (KDIK), mely elemzi mind az anyai, mind a gyermeki interakciós viselkedést, mind az interakció közös jellemzőit. Egy esetpéldán mutatom be, hogy az interakció elemzésével hogyan ismerhetjük fel egy csecsemő autisztikus viselkedéses jellemzőit. Videófelvételekkel mutatom be a csecsemő-, majd az óvodáskori atipikus viselkedés jegyek meglétét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A gyermekvédelem visszavár?! Elengedjük, vagy megtartsuk?

Előadó neve: Domszky András 

Delegáló intézmény, munkahely: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Összefoglalás: Szakunk születése a gyermekvédelem XX. századi problémáinak megoldására tett hazai törekvésekhez köthető. 1968-ban a nevelőtanár szak, az 1973/74-es tanévtől kezdve a pszichopedagógus képzés célja a gyermekvédelmi intézményekben is kompetens szakemberek felkészítése volt. 1997-ben, a Gyermekvédelmi törvény megszületésekor számított ránk az ellátórendszer. A vonatkozó jogszabály akkor 7 ellátási formában, 18 munkakör betöltésénél sorolta föl a pszichopedagógus képesítést. Mára ez 4 ellátási formában, 7 munkakörre csökkent. Kulcsfontosságú munkakörökből (pl. a gyermekotthoni területről) maradtak ki a pszichopedagógusok. Miért történt így?

A körülmények és okok bonyolult egymásra-hatásában, részben, mert:

·   A gyermekvédelmi intézményekben – azonos munkakörben – eltérő képesítések is elfogadhatók. A gyermekvédelmi szakma alakulásának külső modelljei és belső mechanizmusai nem kedveztek a pszichopedagógiai megközelítésnek.

·   A szak, szakirány képzési tartalmai az elmúlt 17 évben különböző irányokban alakultak. A pszichopedagógia szak útkeresése a gyógypedagógus képzés változó rendszerében elkanyarodott az eredeti célkitűzéstől.

·   A pszichopedagógusok iránti igény és a pszichopedagógusok elhelyezkedési igénye átalakult. Egzisztenciális és presztízs okokból, valamint az intézménytelenítő ideológia miatt a gyermekvédelmi elkötelezettség elvesztette hivatásszervező erejét.

Ma a gyermekvédelem nem ismeri a pszichopedagógusok alkalmazásának lehetőségeit.

A családokat egyre fokozódó szülő-gyermek kapcsolati problémák terhelik. Egy ÁSZ vizsgálat szerint a 4-17 évesek között a mentális betegségek előfordulási gyakorisága (15,8%) elérte a népbetegségek szintjét. A gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyermekeknél évről-évre súlyosabb problémákat diagnosztizálnak. A speciális szükségletű (súlyos pszichés és/vagy disszociális tüneteket mutató, és/vagy pszichoaktív szert használó) gyermekek száma a gyermekvédelmi intézményekben nő. Az elmúlt években új diagnosztikai kategória is megjelent, a „kettős szükségletű” gyermekeké, akik tartósan betegek vagy fogyatékosok és speciális szükségletűek is. Számuk kettőszáz fölötti, emelkedik, elhelyezésük és szakszerű megsegítésük jelenleg megoldatlan. A hallgatóság és a képzés alakítóinak figyelmébe ajánlom erkölcsi és szakmai kötelességünket; ebben a helyzetben feladatunk segíteni.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Erősségkompenzáció vagy gyengeség kompenzáció a rehabilitációban

Előadó neve: Birizló-Szabó Irén

Delegáló intézmény, munkahely: Életkerék Gyógyító Központ Kft

Összefoglalás: A rehabilitációs foglalkozások a hiányokra épülnek, abból indulnak el. A hiányok feltöltése a cél, és ehhez több évnyi fejlesztő folyamat rendelődik. Mi volna, ha sokkal rövidebb lenne ez az idő? Tekinthető-e átmenetnek a probléma? >Mi lenne, ha nem a hiányból, nem a gyengeségből, hanem az erősségből, a tehetségből indulnánk ki? >A fejlesztés, a rehabilitáció egy múltban megszerzett, múltból hozott gyengeséget helyez a középpontba, míg a tehetséggondozás a jövőre vonatkozóan célozza be valamilyen képesség működését. Válhat-e a rehabilitáció tehetséggondozássá? Vagyis lehet-e a gyermek fejlődésének vezérmotívuma hiánya? Erősebb-e a rehabilitációban a másodlagos betegség nyereség a gyermek saját erősségének használatánál? Megéri-e hasznosítani a tehetségét a rehabilitált gyermeknek, vagy csak a gyengeségeinek kompenzációjáig jut el a fejlődésében? Mi van az erősségeink használatából kinyerhető tudással? Erre mennyi idő fordul, fordulhat? Ilyen sok kérdés vetődik fel bennem a mai oktatási rendszerre gondolva, és keresem a gyermekek motivációját a saját képességeik kibontakozásának fenntartásához. Szeretném, ha kedvük lenne, kedvük maradna rehabilitálni önmagukat, és pedagógusaikat.>

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Három kívánság: A pszichopedagógia körébe tartozó serdülő korú fiatalok és fogyatékos tanulók összehasonlító kvalitatív értékorientációs vizsgálata.

Előadó neve: Egri Tímea2 gyógypedagógus (pszichopedagógus) tudományos segédmunkatárs, Gerevich József1,2 pszichiáter

Delegáló intézmény, munkahely: Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest1

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatólaboratórium, Budapest2

Összefoglalás:

Háttér: Az iskolai agresszió és a szenvedélyszerek használatának vizsgálatára az „Az agresszió feltárása, megelőzése és kezelése” című projekt keretén belül került sor. A munka egyik szegmensét képezte a fiatalok kívánságainak feltérképezése. Feltételezésünk szerint a fogyatékos tanulók körében fontos értékként jelenik meg az egészség, a fogyatékosság, a másság kérdésének leküzdési szándéka, különös tekintettel, ha a tanuló integrált körülmények között tanul. Feltételezhetően kívánságaik között a legfontosabbnak értékelik a deficit kompenzálását, a sikeres társadalmi integrációt, az egészséges élet létét. Ezzel szemben a kontroll csoportban az anyagi javakkal kapcsolatos kívánságok dominanciáját várjuk.

Vizsgálati minta: A keresztmetszeti vizsgálatban 9. évfolyamos fogyatékos tanulók vettek részt: mozgás-, látás-, hallássérült, értelmileg- és tanulásban akadályozott tanulók, valamint a pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok (N=428). A kontroll csoportot budapesti, 9. osztályos középfokú köznevelési intézményben tanuló, tipikusan fejlődő fiatalok alkották (N=944).

Mérőeszközök: A kutatás kvalitatív és kvantitatív mérőeszközöket alkalmazott. Jelen vizsgálatban a kutatáshoz használt kérdőíves felmérés egyik kvalitatív jellegű kérdése került felhasználásra: „Talán ismered a mesét, hogy az öreg halász egy aranyhalat fog ki a tóból. A kis állatról azonban kiderül, hogy beszélni tud, sőt teljesíti a halász három kívánságát is, ha az visszaadja a szabadságát. Hasonlót kérünk tőled is: mi lenne a három leghőbb kívánságod?”

Eredmények: Elvárásainkkal ellentétben a látássérült fiatalok (vak- és alig látó tanulók) nem változtatnának egészségi állapotukon, fogyatékosságuk súlyosságának mérséklését nem fogalmazták meg szükséges kívánalomként, mindössze 20%-uk kérné az első helyen, hogy egy időre láthassa valamelyik családtagját, csak 4%-uk szeretné visszanyerni látását. A fogyatékosság irreverzibilitásának kérdése leginkább a mozgássérült fiatalokat foglalkoztatja. A tanulásban- és értelmileg akadályozott fiatalok körében egy-egy tárgyi eszköz megszerzése a cél (pl.: szeretne egy cd-t). A pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok körében a tárgyi eszközök mellett az anyagi javak, a boldogság és a család értéke dominál. A zárt intézményekben élő fiatalok a szabadságukat szeretnék visszakapni mihamarabb. A tipikusan fejlődő fiatalok körében az anyagi javak előteremtése, a jólét, a béke, az egészség és a család szerepelnek a legnagyobb gyakorisággal a válaszok között. Elvárásunk beigazolódott, az integrált körülmények között tanuló fogyatékos fiatalok 44%-a említette azt, hogy szeretne egészséges fiatal, felnőtt lenni. A gyógypedagógia intézményekben –szegregáltan– tanulók kevesebb, mint 10%-át foglalkoztatja a „fogyatékosságmentes élet”.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Az iskolai agresszió és a versengés kapcsolata békéscsabai középiskolások körében

Előadó neve: Vetési Emese, Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás

Cél: Mindennapjainkban egyre általánosabb jelenség az agresszió térnyerése, mely már az oktatási – nevelési intézményekben is növekvő tendenciával jelenik meg. Az iskolai bántalmazás hátterében számos oki tényező áll, ugyanakkor a pedagógusok munkájának könnyítése szempontjából olyan rizikótényezők feltárására van szükség, amelyen képesek változtatni az intézmény keretein belül a tanárok is. A tanulmány az iskolai bántalmazás lehetséges rizikófaktorait kívánja feltárni. A kutatás központi kérdése azt vizsgálja, hogy az iskolában jelen levő versengő légkör fokozza-e a tanulók között megjelenő iskolai bántalmazások arányát és súlyosságát az egyes középfokú intézménytípusokban.

Minta: A keresztmetszeti kutatás résztvevői békéscsabai végzős gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolás diákok (N=78), valamint az őket tanító pedagógusok (N=24).

Mérőmódszerek: A kutatásban kérdőíves módszer és strukturált megfigyelés került alkalmazásra. A kutatáshoz használt kérdőíves felmérés a következő mérőeszközöket tartalmazta: pedagógusok számára a Revidiált Olweus Bullying/Viktimizációs Kérdőív kérdéseit felhasználó, átdolgozott saját kérdőív; diákok számára a teljes Buss – Perry Agresszió Kérdőív, valamint a Ryckman – féle versengés kérdőívből válogatott itemek. A diák és a pedagógus kérdőívek a témához kapcsolódó, nyitott és feleletválasztós kérdéseket egyaránt tartalmaznak. A kérdőíves módszer eredményeit a strukturált megfigyelés eredményei pontosították.

Eredmények, megbeszélés: Az alkalmazott mérőmódszerek eredményei azt mutatták, hogy az összes iskolatípust figyelembe véve a középiskolások körében leginkább a fizikai agresszió és az ellenségesség a legjellemzőbb agresszív személyiségvonás. A pedagógusok a tettlegességet gyakorta észlelt bántalmazásnak ítélték, ugyanakkor az eredmények alapján nagyobb hangsúlyt kell fektetni az indirekt zaklatási formák feltárására és kezelésére. A vizsgált intézményekben jellemzően nincs specifikus prevenciós és/vagy intervenciós agressziókezelő program, mely bevezetése – akár költséghatékony kortárssegítés formájában – a diákok konfliktuskezelő képességét, kommunikációját és önismeretét is fejlesztené. A tanulmány központi kérdésére, hogy van–e összefüggés az iskolában megfigyelhető destruktív versengés és az előforduló bántalmazások között, egyértelmű válasz az alkalmazott mérőeljárások eredményei alapján nem vonható le. A hipotézis egyértelmű bizonyítására további reprezentatív mintán történő vizsgálatokra van szükség.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Az önkifejezés zárt intézményi keretek között, a tetoválás, mint önkifejezési forma

Előadó neve: Pados Eszter, Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás

Célkitűzés A kutatási témán keresztül kívánom feltérképezni ezen nagyon fontos, mégsem sokat vitatott és kutatott téma egy részletét, nagy hangsúlyt fektetve két javítóintézet fiataljaira. Vizsgálatom kiterjedt a tetoválás készíttetés motivációs hátterére, különös tekintettel az önkifejezés faktorára, a fiatalok énkép-, és testkép megítélésére, valamint a szociális kívánalmaknak való megfelelés igényére. A kérdőíves módszer segítségével gyűjtött, önbevalláson alapuló válaszok összehasonlítására került sor a fókuszcsoport és a tetoválatlan kontrollcsoport összehasonlításán keresztül. Mindezek mellett arra is választ kerestem, hogy a sztereotípiákkal megegyező vagy ellentétes vélemények vannak-e a tetoválás megítéléséről a vizsgálati személyek körében. Vizsgálatom részét képezte az is, hogy megtudjam milyen egyéb önkifejezési módszereket alkalmaznak a javítóintézeti fiatalok.

Minta és Mérőeszközök: A kutatásban 105 (N=105) tetovált és 50 (N=50) tetoválatlan fő vett részt (N=155). A tetoválás motivációs hátterét, valamint a tetoválás megítélését egysaját, összeállított kérdőívvel vizsgáltam. A motiváció eredményeit a Forbes által leírt 14 motivációja alapján értékeltem. Az énkép és testkép megítélését Second és Jourard által kidolgozott kérdőívvel, míg a szociális kívánalmaknak való megfelelés igényét az Edwards által leírt kérdőívvel vizsgáltam.

Eredmények, megbeszélés: A javítóintézeti fiatalokat tekintve az „emlékeztessen valakire, valamire az életemből” lett a legfőbb motiváció, míg a többségi társadalmat tekintve az „önkifejezés” igénye. Az énkép- és testkép megítélés, valamint a szociális kívánalmaknak való megfelelés igénye nem tér el szignifikánsan (p> 0,001)  kontroll csoport eredményeitől. A tetoválás megítélése a megkérdezettek válaszai alapján megegyezik a sztereotip véleményekkel.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Gyógyító tanulási közösségek - Agapeanum - bemutatása

Előadó neve: Seress Attila

Delegáló intézmény, munkahely: TV2, RTL Klub, Agapeanum Közösség

Összefoglalás: Az ENSZ Fogyatékosügyi Konvenciójának 2007-es hazai kihirdetését a felhasználói, fogyatékosjogi mozgalmak segítették elő. Dr. Karl König Camphill mozgalma (1939) és közösségei utalnak rá, már a II. világháború óta is megfogalmaztak élően korszerű gondolatokat – társadalmi együttműködés épek és sérültek közt, ép és sérült felnőttek együtt élő lakóközösségei pl. Bárka Közösségek (1968). Ezen jó példák alapján 2008-tól fogva kezdtük el kipróbálni, hogyan lehet együttműködni, majd 2010-től, hogyan lehet együtt élni?

Az Agapeanum Közösséghez úgy lehet csatlakozni, ha valaki közli a célt, amit el szeretne érni, mert ebben valami korlátozottság megakadályozza. Ezt a kérést ki szoktuk egészíteni a 0-21 év közti életútra és a 21-42 év közti életpályára vonatkozó autobiográfiai, biográfiai kérdésekkel. Sokféle szaktudással, élettapasztalattal, művészi készséggel, sérüléssel érkeznek közénk a csatlakozók. Formálisan csak évente egyszer tartunk nyilvánosan meghirdetett Agapeanum Konferenciát, 2010-től. Egy 100 nm-es lakóingatlanban többen élünk együtt. A Camphill közösségfejlesztő módszereit alkalmazzuk a lakógyűléseken, és gazdálkodásban.

Az egyik új, eredeti ötlet az volt, hogy amiként a gyermekeket a neveléssel gyógyítani is lehet, úgy a felnőttek ezt már csak egymástól és maguktól tanulhatják meg. Ezt a szabadság és a szeretet elve mellett közösen és önállóan is megtehetik. Ezek által viszont jelentős lelki egészségi gyógyító eredményekre és egyéb jogvédelmi sikerekre tudjuk egymás figyelmét felhívni.

Tudományos, filozófiai, ismeretelméleti szempontból az Agapeanum Közösség fejlődése most olyan laboratóriumként jellemezhető, ahol a szabadság és szeretetfilozófiánk morális technikáját kísérletezzük ki. Bár mindenkinek olyan az életútja, hogy egymáshoz képest csak relatív eredményeket érhetünk el, ha morális fantáziával valóban integrálni tudjuk sikereinket, akkor egymástól sokat tanulhatunk. Ebben segíthet a Waldorf pedagógia: a belső, sérült gyermek gyógyító nevelésében. Időnként közösen zenélünk, főzünk, mikor mi segít abban, hogy a megzavart normát mi magunk határozhassuk meg?

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Zavarjelenségek és a pszichopedagógiai megsegítés lehetőségei

Előadó neve: Reményi Tamás

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Laborc Általános Iskola

Összefoglalás: A korai életkorban megjelenő szenzoros integrációs zavarok előre jelezhetik a tanulási zavarok, viselkedészavarok megjelenésének valószínűségét. Mire kell figyelnünk, hogy e zavarjelenségek a legkevesebb problémát okozzák a gyerekek hétköznapi tevékenységei során. Zavarjelenségek hatékony kezelése a pszichopedagógia szemszögéből.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Dyscalculine program  képi reprezentációval.  Egy, a diszkalkúlia terápiájában alkalmazható eljárás

Előadó neve: Nyeste Szabó Ottilia

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 

Összefoglalás: A Dyscalculine Program, a diszkalkúlia, matematikai teljesítményzavar kezelésére szolgál. Kidolgozott módszer- és két-, háromdimenziós eszköztár. A fejlődési dyscalculia hátterében gyakran több kognitív részképesség zavarához társuló moduláris működések integrációjának sérülése áll. A program arra épít, hogy a különböző, szenzoriális és perceptuális élményekkel (dominánsan kinesztetikus és vizuális támogatás révén) és egymással történő megfelelő integrációjukkal elérhető a hibás matematikai, számolási strukturált minták korrigálása, és az új minta stabilizálása, rögzítése és értelmezése. A terápia előteremti azokat a cselekvéses dinamikus modelleket, módozatokat, amely egy matematikai helyzetben felidézhető. A matematikai gondolkodás kritikus elemei (számfogalom, matematikai fogalmak stb.) a képi reprezentációval, az analógiával, a struktúrával, és a gondolkodás reverzibilitásával értelmezhetővé válnak, melyet a feladat megoldási folyamatának szisztematikus ciklusokra bontása tovább erősít.  Az óvodás és iskolás/középiskolás korúaknál alkalmazott tárgy és a kép a tevékenységben mindig matematikai tartalmat hordoz. Az optikai folyamat a fotószerű, olykor élethűtől a piktoriális és sematikus, szimbolikus felé halad, építve lemásolható, összehasonlító vagy elemezhető tulajdonságaikra. Az operacionált, a végrehajtást segítő eljárásban a fogalomalkotást minden esetben megelőzi vizualizációs gondolkodási síkon való bevezetés, mely során a problémamegoldás lépcsőfokainak végigjárása a mintapéldák felhasználásával, a gyógypedagógus által modellezett szituációban indul és jut el a tanulói öntevékenységig, valamint az önálló munkáig, önellenőrzésig. A terápia a kognitív fejlődés elősegítése mellett, figyelembe veszi a gyermek affektív jellemzőit, tantárgyi énképét, motívumait. A folyamattervezés egyénre szabott, a gyermek fejlődésének dinamikája, az aktuális és a potenciális fejlődési szintje közötti távolság határozza meg.

A Dyscalculine Programról 2012 szeptemberétől ismertető olvasható a www. dyscalculine.com weboldalon. Dyscalculine számolólapok 3 szinten - 1) numerikus, 2) műveleti és 3) matematikai logikai- fogalmi szinteken – kidolgozottan, 36 munkafüzet és kivágható segédletek formában, 14 témakörben, 8 számkörben segítik a fejlődési diszkalkúlia terápiát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: Az integratív kutyás terápia alkalmazási lehetőségei oppozíciós zavar és ADHD esetében

Előadó neve: Bánszky Noémi

Delegáló intézmény, munkahely: egyéni vállalkozó

Összefoglalás: Magyarországon is egyre inkább elterjednek a kutyával segített programok, s bár nagyrészt még mindig az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében kapnak szerepet, a pszichés problémák prevenciójában és rehabilitációjában is egyre többen alkalmazzák. Az általam kidolgozott integratív kutyás terápia módszerét egy esettanulmány bemutatásával szeretném megismertetni. János 8 éves korában került hozzám súlyos oppozíciós zavarral és ADHD-val, melyet gyermekpszichiátrián diagnosztizáltak. Magántanulói státuszt kapott, mivel az iskolában kezelhetetlen volt, és a tanárok nem tudták vállalni felügyeletét. Második osztályos koráig 3 iskolába járt már. Ekkor jelentkeztek nálam a szülei. Integratív kutyás terápiás kezdtem nálam alkalmazni, valamint olyan feladathelyzeteket hoztam, melyek segíthetik a gyermek és a kutya közötti kötődés kialakítását (pl. kutya fürdetése). Fél év terápia után az oppozíciós zavar teljesen eltűnt, János önértékelése jelentősen fejlődött, figyelemzavara csökkent, melyet a pszichiátriai felülvizsgálat is megerősített. Ezek következtében ismét nappalis tanulóvá válhatott. János kutyák iránti szeretete és felelősségtudata annyira megerősödött, hogy a terápia zárásakor saját kutyát is kaphat szüleitől.

 

 

14.40 - 15.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.00 - 16.00

Előadás címe: A pszichopedagógia aktuális kérdései – kerekasztal beszélgetés. Szakmai állásfoglalás megvitatása.  

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett, Egri Tímea, Metzger Balázs, Reményi Tamás (És a Hallgatóság) 

Delegáló intézmény, munkahely: többféle

Összefoglalás: Kerekasztal beszélgetés a pszichopedagógia aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a szakosztályi munka eddigi és jövőbeni tevékenységeiről, szakmai és szakmai érdekképviseleti teendőkről, tervekről, jövőképről, célokról, egy korszerű pszichopedagógiai szakmai állásfoglalás elkészítéséről és közzétételéről. 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Őszi Tamásné

Üléselnök: Gájerné Balázs Gizella

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: "Marslakók az Odúban" - Autizmussal élő gyermekek szocializációjának támogatása az Odú Fejlesztő Központ által

Előadó neve: Hevesi Tímea Mária

Delegáló intézmény, munkahely: Odú Fejlesztő Központ, Szeged

Összefoglalás: Az autizmussal élő személyek minden korosztályánál megfigyelhetjük a másokkal való interakciók nehézségeit. Az autizmussal élő gyermekeknél már egészen korai életkoruktól hiányzik a szociális interakciók megértése, a bennük való bizalom és az interakciókban lelt öröm megalapozódása. A korai intervenciós szolgáltatások lényeges részét képezik az autizmus funkcionális hatásának csökkentésére irányuló próbálkozásoknak. Az egyéni fejlesztések alatt és a csoportos tevékenységekben megtapasztalt szociális készségek növelhetik az autizmussal élő személyek esélyeit arra, hogy sikeresen funkcionáljanak a társadalomban és a személyes életükben. A kutatások azt jelzik, hogy a korai tapasztalatoknak az egész életre kiható szerepük van a szociális készségek kialakulásában is.

A Szegedi Korai Fejlesztő, Gondozó, Integrációs és Gyógypedagógiai Módszertani Központ (Odú Fejlesztő Központ) alapítványi fenntartású köznevelési intézmény, mely a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás pedagógiai szakszolgálati feladat kizárólagos ellátója Szegeden. Intézményünk alapfeladatként biztosít logopédiai szakszolgálati ellátást, fejlesztő nevelést és fejlesztő nevelés-oktatást, valamint részt vesz a Szeged város óvodáiban integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek utazó-gyógypedagógiai ellátásban. Jelenleg 25 olyan 1,5-7 életév közötti gyermekkel foglalkozunk korai fejlesztésben, illetve óvodai integrációban, akiknél az autizmus spektrum zavar jelei tapasztalhatók.

Holisztikus szemléletmódunkban meghatározó a gyermeket körülvevő család gondolkodásához, életmódjához, igényeihez való alkalmazkodás is.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Múlt - Jelen-Jövő I.

Előadó neve: Harter Árpádné, Kisné Papfalvi Nóra, Péntek Imréné

Delegáló intézmény, munkahely: Szivárvány Autizmus Szakmai Egyesület, Szeged

ÖsszefoglalásSzivárvány Autizmus Egyesület

Az előadások az Egyesület munkáját mutatják be videóval illusztrálva.

Egyesületünk szegedi székhelyű, 2003-ban alakult. Célunk a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik és az ellátásukban résztvevők valós szükségleteit figyelembevevő komplex, egymásra épülő és egymást kiegészítő ellátó rendszer kiépítésének támogatása a fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása érdekében.

Intézményünk Szeged- Szőregen, a Szerb utca 171. szám alatt található épületben működik, civil keretek között. Fenntartónk a Szivárvány Autizmus Egyesület, amely 13 éve végez régiós szinten érdekvédelmi tevékenységet, továbbá három éve létrehozta a GEMMA Központot. A hozzánk járó fiatalok létszáma az elmúlt 3 évben csaknem megduplázódott, jelenleg 27 gyermek és fiatal felnőtt részesül intézményünkben szociális ellátásban, valamint 15 fő fejlesztő iskolás jár hozzánk

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Múlt-Jelen-Jövő II.

Előadó neve: Harter Árpádné, Kisné Papfalvi Nóra, Péntek Imréné

Delegáló intézmény, munkahely: Szivárvány Szakmai Egyesület, Szeged

ÖsszefoglalásSzivárvány Autizmus Egyesület

Egyesületünk szegedi székhelyű, 2003-ban alakult. Célunk a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik és az ellátásukban résztvevők valós szükségleteit figyelembevevő komplex, egymásra épülő és egymást kiegészítő ellátó rendszer kiépítésének támogatása a fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása érdekében.

Intézményünk Szeged- Szőregen, a Szerb utca 171. szám alatt található épületben működik, civil keretek között. Fenntartónk a Szivárvány Autizmus Egyesület, amely 13 éve végez régiós szinten érdekvédelmi tevékenységet, továbbá három éve létrehozta a GEMMA Központot. A hozzánk járó fiatalok létszáma az elmúlt 3 évben csaknem megduplázódott, jelenleg 27 gyermek és fiatal felnőtt részesül intézményünkben szociális ellátásban, valamint 15 fő fejlesztő iskolás jár hozzánk

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Komplexitás és együttműködés I.

Előadó neve: Szeleczki István

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Centrum, Kecskemét

Összefoglalás: A kecskeméti Autizmus Centrum hazánk egyik legrégebben működő sérülés-specifikus ellátóhelye. Az előadás bemutatja a Centrum történetét, jelen működését és jövőbeli perspektíváit.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Komplexitás és együttműködés II.

Előadó neve: Horváth Gabriella, Hatvaniné Tumbász Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Centrum, Kecskemét

Összefoglalás: Az előadás a kecskeméti Autizmus Centrum komplex munkájából a korai fejlesztés és az óvodai nevelés jó gyakorlatát mutatja be.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Komplexitás és együttműködés III.

Előadó neve: Berta Istvánné

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Centrum, Kecskemét

Összefoglalás: Az előadás bemutatja a kecskeméti Autizmus Centrum szakmai munkáját az autizmussal élő gyermekek, tanulók integrációjának támogatása, illetve a speciális tagozaton ellátott magasan funkcionáló tanulók nevelése-oktatása terén.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Az iskolára valófelkészítéshez használható munkatankönyvek bemutatása

Előadó neve: Jelencsics Beáta

Delegáló intézmény, munkahely: Radó Tibor Általános Iskola és EGYMI, Győr

Összefoglalás: Az autizmussal élő gyermekeknél nagyon fontos az új,  váratlan helyzetekre való felkészítés. Ennek ismeretében 2 munkatankönyvet készítettünk kollégámmal az iskolakezdésre.

1. Suliváró füzet: az én-füzethez hasonlóan az iskola épületét, helységeit, az ott dolgozókat mutatja be. Ezenkívül az órarend, iskolához szükséges felszerelések, de az osztálytársak is a részét képezik a munkatankönyvnek. Szükség esetén tovább bővíthető
2. Szociális történetek: Azokat a helyzeteket gyűjtöttük össze, amik általában nehezebbé teszik a gyermekek számára az iskolakezdést, s ezt dolgoztuk fel szociális történet formájában.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Oktatói és hallgatói tapasztalatok az autizmus spektrum pedagógiája szakirányon

Előadó neve: Stefanik Krisztina, Havasi Ágnes, Ábrahám András

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: Az autizmus spektrum pedagógiája szakirányon 2012-ben kezdte meg tanulmányait az első évfolyam. Előadásunkban a kezdeti szakmai tapasztalatok többszempontú bemutatására vállalkozunk.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Ö.T.V.E.N. - Önállóság, Társas viselkedés és Egészségnevelés című tanterv, tananyag, oktatási segédeszköz, munkafüzet bemutatása

Előadó neve: Farkas Edit

Delegáló intézmény, munkahely: FSZK Nonprofit Kft.

Összefoglalás: 2014 tavaszán jelent meg az FSZK támogatásával a autizmus-specifikus hiánypótló tananyag, mely kiváló keretet nyújt a társas viselkedés egyénre szabott fejlesztéséhez. 

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Autizmus-specifikus követelményrendszerek és alkalmazásuk a szolgáltatásokban

Előadó neve: Szaffner Éva

Delegáló intézmény, munkahely: FSZK Nonprofit Kft.

Összefoglalás: Az előadás áttekintést nyújt a 2014. január végére elkészült autizmus specifikus szakterületi és horizontális követelményrendszerekről, melyek az FSZK 8 Pont Projektének keretében kerültek kidolgozásra.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Az autizmus spektrum zavarok kisgyermekkori diagnózisának dilemmái a szakértői bizottságok szempontjából

Előadó neve: Csepregi András

Delegáló intézmény, munkahely: Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Békéscsaba

Összefoglalás: A kisgyermekkorban autizmus spektrum zavarok kapcsán felmerülő szülői aggodalmakra adott szakértői válaszok elérhetősége rendkívül hullámzó képet mutat. A szerveződés kezdeti nehézségein túl a pedagógiai szakszolgálatokra és ezen belül a szakértői bizottságokra e téren is sürgető, összetett feladatok  hárulnak. Egyrészt azért, mert már a mindennapokban is egyre inkább tapasztaljuk, hogy az autizmus spektrum zavar sokkal nagyobb populációt érint mint korábban gondoltuk, másrészt a szintén növekvő arányt mutató, nehezebben felismerhető, un. szélesebb fenotípushoz tartozó kisgyermekek korai differenciáldiagnosztikájának, terápiájának gyakorlata is újszerű felkészültséget igényel.

Előadásomban azokról a törekvésekről szeretnék beszélni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a szakértői bizottságok és a pedagógiai szakszolgálatok együttműködésében a megfelelő időben és objektív módszerekkel történő autizmus-specifikus szűrés, azonosítás, illetve a beavatkozásokat megalapozó felmérés terén.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Kitekintés a felnőttkorra - a felnőtt klub nyújtotta lehetőségek

Előadó neve: Őszi Tamásné, Németh Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Alapítvány, Budapest

Összefoglalás: Az Autizmus Alapítvány hosszú évek óta szervezi klubját autizmussal élő felnőttek számára. Előadásunkban a Klubra járó családok által hozott kérdésekről, a klub szakmai munkájáról és fejlesztési törekvéseinkről számolunk be. 

 

 

14.20 - 14.40

Összegzés, megvitatás, a szakosztály munkájának zárása

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Melegné Steiner Ildikó

Üléselnök: Magyar Adél, Melegné Steiner Ildikó

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: "Kölcsönösség és együttműködés" – a kora gyermekkori ellátás 20 éve Szegeden

Előadó neve: Magyar Adél

Delegáló intézmény, munkahely: Szegedi Tudományegyetem; ODÚ Fejlesztő Központ

Összefoglalás: A gyógypedagógiára ható paradigmaváltások, melyek az elmúlt húsz évben a lehetséges beavatkozás életkori határait tágították, a fogyatékos személy társadalmi aktivitására, illetve akadályozottságára fókuszáltak és a segítségnyújtás szociális modelljét preferálták – együttesen hatottak a korai fejlesztésként induló, mára kora gyermekkori intervenció körébe vonható tevékenységre.

A magyar jogszabályi környezet az 1993-as Közoktatási törvénnyel nyitotta meg a lehetőséget a gyógypedagógiai gyakorlat számára, hogy kialakítsa a rehabilitáció pedagógiai modelljétől elindulva a társadalmi-állampolgári beavatkozási modellt preferáló, a kora gyermekkorban szerepet vállaló ágazatok együttműködését is koordináló, interdiszciplináris team-munkát kívánó komplex tevékenységet. Szegeden 1993 novemberében indult az a korai fejlesztő munka, amely időben egybeesett a kora gyermekkori ellátás jogi alapját, első fogalmi definícióit és szerkezeti, illetve intézményi struktúráját kijelölő törvény megjelenésével.

A KORINTA Alapítvány és intézménye, az ODÚ Fejlesztő Központ szolgáltatásait a kezdetektől jellemezte a család-fókuszú megközelítés, a természetes közegben való tanulás, az egységes, integrált szolgáltatásra való törekvés és a mindenkori lehetőségekre adaptált interdiszciplináris team- tevékenység. A kezdeti, bölcsődei környezetbe integráltan megjelenő kapcsolat-alapú megközelítés a családokkal és a gyermekkel való munkát máig meghatározzák. A kezdeti tapasztalatok, melyek a kortárs közösségben inkluzívan nyújtott speciális szolgáltatásoktól indultak el, ma is iránymutatóak számunkra: az ODÚ Fejlesztő Központ tudatosan törekszik arra, hogy az eltérő fejlődésmenetű gyermekek tanulási és szociális tapasztalatot szerezzenek általános közösségi színtereken is.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A családközpontú kora gyermekkori intervenció megvalósulása Hódmezővásárhelyen az elmúlt 20 év tükrében

Előadó neve: Kurucz Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: ODÚ Fejlesztő Központ, Szeged

Összefoglalás: Magyarországon a szakmai köztudatba a 70-es évektől kezdve került be a korai fejlesztő tevékenység fontossága és szükségessége, ennek ellenére az ország területén csak elszórtan – főként Budapesten – működtek korai fejlesztést biztosító intézmények, szervezetek. Országos viszonylatban a korai fejlesztő munka 1987-ben indult meg: a területileg illetékes Szakértői Bizottságok 1-1 státuszt kaptak, hogy a korai fejlesztésre nagy létszámban jogosult gyermekek fejlesztését biztosítsák. A feladatellátás azonban továbbra is szakaszosan valósult meg: a tevékenység megszűnt, majd újraalakult, teljes körű ellátás nem jött létre, pedig a fejlesztésre nagy igény mutatkozott. Egyértelművé vált az óvodáskorúnál fiatalabb gyermekek számára nyújtott rendszeres korai gondozás megszervezésének szükségessége.

Hódmezővásárhelyen, a mai Kozmutza Flóra Oktatási Intézmény jogelődjében az 1989/1990-es tanévvel kezdődtek meg tevékenység beindításának előkészületei az intézmény két gyógypedagógusa, Szalai Lászlóné és Rózsa Judit által. A korai fejlesztő munka megszervezésével úttörő munkát végeztek: lelkesedésükkel, empátiájukkal és példaértékű szakmai tudásukkal olyan szilárd alapot dolgoztak ki, melyre a tevékenység irányítását átvevő szakemberek építeni tudtak. Nyugdíjba vonulásuk után a különleges ellátást biztosító csoport koordinálását 2002-2007 között Baloghné Hollós Borbála, konduktor-tanító, 2010-2013 között Túriné Gál Anikó, gyógypedagógus végezte nagy szakmai odaadással. Korai fejlesztő munkájukat végig áthatotta a törekvés: segítő kezet nyújtani a családnak. Tették ezt már 1990-ben is az alapos megismeréssel, a sokoldalú szolgáltatásokkal, és azzal, hogy úgy vélték, a gyermek boldogulásának egyik fő alakítója a család harmóniája, és tették 2013-ban is a bevált hagyományokkal, melyek a szülőt a gyermekéhez, a szülőt a szakemberhez, valamint a szülőt a szülőhöz hozzák közelebb. Az intézmény dolgozói nagy lelkesedéssel és elhivatottsággal kapcsolódtak be a különleges gondozási tevékenységbe, mindvégig nagy hangsúlyt fordítva a magas színvonalú szakmaközi team-munka megvalósítására. A kezdeti lépések megtételének innovatív jelentőségét pedig a 20 év odaadásának eredményei igazolják.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Kisgyermeknevelői attitűd az eltérő fejlődésmenetű gyermekek ellátásában

Előadó neve: Mátyásné Geiger Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Szeged MJVÖ Bölcsődéi

Összefoglalás: Bevezetés: A téma feldolgozásának indoklása, személyes érintettségek.

A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéinek rövid bemutatása, a kisgyermeknevelők személyiségének kiemelkedő szerepe az eltérő fejlődésmenetű gyermekek ellátásában.

A kutatómunkám vizsgálati módszereinek bemutatása (kérdőívek adatainak, illetve, a vizsgálat folyamatának, körülményeinek rövid ismertetése).

A kérdőívek eredményeinek összegzése, elemzése - legfontosabb jegyeinek kiemelése, ismertetése egyrészt a kisgyermeknevelői attitűd vizsgálatának oldaláról, másrészt az eltérő fejlődésmenetű kisgyermekek bölcsődei ellátásának, a kisgyermeknevelők felkészültségének oldaláról megközelítve.

A kutatás során feltárt hiányosságok ismertetése, amelyek akadályozhatják a minőségi ellátást az eltérő fejlődésmenetű kisgyermekek esetében, illetve javaslattétellel élni a szakmának, hogy milyen formában, módon lehetne javítani, változtatásokat végrehajtani a gyermekek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, optimális fejlődésének elősegítése érdekében.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Kell-e nekünk bölcsődeorvos?

Előadó neve: Dr. Sümegi Viktória PhD.

Delegáló intézmény, munkahely: SZMVJÖ Bölcsődéi

Összefoglalás: Gyakori, hogy a bölcsődei nevelés során, a kisgyermeknevelők észlelik először, hogy a gyermek fejlődése az átlagostól eltér, és jelzik azt a szülők illetve a bölcsőde orvosa felé. A családdal, házi gyermekorvossal, védőnővel karöltve a bölcsődei ellátás sokat tehet azért, hogy gyermekeink időben megtalálják a célhoz vezető utat és ne barangoljanak problémáikkal hónapokig - évekig az ellátórendszer útveszőiben. Ebben van felelőssége a nyitott szemmel és megfelelő felkészültséggel bíró gyermekorvosnak.

Az előadás célja, hogy összefoglaljuk a Szegedi Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsödéiben alkalmazott bölcsődei szűrés szempontjait és elemezzük a 2013-as év szűrési eredményeit. Másrészt az előadásban igyekszem összefoglalni az átlagostól eltérő fejlődést mutató bölcsődés korú gyermekek kapcsán felmerülő kérdéseket és problémákat, a bölcsőde nyújtotta lehetőségeket, pozitívumokat és negatívumokat is. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy összefogással - egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartása mellett, - jól működő és biztonságos rendszer alakítható ki a korai fejlesztés és a bölcsődei ellátás között.

Fontos, hogy a kialakításra kerülő betegutak számoljanak a bölcsőde által nyújtott lehetőséggel, mely segítséget és támogatást nyújthat abban, hogy ez a korosztály mielőbb eljuthasson a megfelelő korai fejlesztő központba és hozzájusson a számára szükséges ellátásokhoz.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Perinatális szaktanácsadás, mint a korai intervenció szerves része

Előadó neve: Juhász Ibolya

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A törvény változása a korai prevenció és intervenció feladatait a pedagógiai szakszolgálatokra delegálta, mint a 0-3 éves gyermekek és családjaik szakellátását és megsegítését. Nem beszélhetünk korszerű szakellátásról, ha ennek az időszaknak nem látjuk fejlődési, preventív és intervenciós dimenzióit, annak különleges hatásait, interdiszciplináris tudományos, az elméleti és gyakorlati alkalmazások összefüggéseit.

A perinatális szaktanácsadás, a korai, embert formáló életidő védelmében ad segítséget, az élet és család szolgálatában áll. Fontos beemelni a korai prevenció és intervenciós szakfeladatok közé, hiszen ebben a különleges időszakban nyújtott szakszerű támogatással, tanácsadással, nemcsak egy kisgyermeknek és családjának ad nagyobb lehetőséget, hanem egész társadalmunk szemléletét alakítva, a ráfordításokat is csökkenti, hatékonyabbá teszi.

Kiemelkedő szerepe van a gyermekek és ifjúságunk információval való ellátásában, az életre-, családi életre nevelés szempontjából. „A születés körül tevékenykedő, valamint a felnövekvő generáció oktatásában és nevelésében részt vevő szakemberek számára igényes, magas szintű, tudományosan megalapozott korszerű tudást nyújt, a perinatális időszakban a szülés-születés körüli holisztikus, rendszerszemléletű megközelítésre és a transzgenerációs, a természetes, élettani folyamatok megismertetésére és azok elakadásaival és kudarcaival való megküzdésre ad támogatást.

Kiemelten fontos lenne a perinatális időszakban tevékenykedő szakemberek önismeretét, szaktudását bővíteni és a hagyományos korai fejlesztés koncepcióját kiegészíteni, a perinatális szaktanácsadás lehetőségeivel, eszközeivel.

A perinatális szaktanácsadó a gyermeket vágyó és váró családok, anyává és apává -nevelő, -érő, változások időszakaiban, fejlődési változásokban áll a szülők és a gyermek szolgálatában, preventív, intervenciós és terápiás szaktudással és tanácsadással.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A köldökzsinórtól az iskoláig, a perinatális időszak sajátosságai a normatív fejlődési változásokban

Előadó neve: Juhász Ibolya

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A korai, perinatális időszak egyre nagyobb jelentőségére látunk rá és ezt erősíti meg a tudományos világ is, hogy kiemelt szerepe van a legkorábbi életidőnek. A perinatális, vagy születés körüli időszak, magába foglalja a fogantatástól a születésig és a születés utáni időszak 0-3 éves korig tartó életidő különleges idejét. Nem „tabula rasa”, ahogy a világra jövünk, és nem a születésünkkel kezdjük írni élettörténetünket.

Minden feljegyződik a legkorábbi időtől, a fejlődési és más változások alapmintává lesz. A fejlődési minták benne vannak a normatív fejlődési és akcidentális változásokban is.

A minták felderítésének nyomában keressük a legjobb eszközöket, a kapcsolatokba rejtett reedukációs lehetőségeket és a megnyugtató feldolgozás lehetőségeit.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: „Milyen anyja vagyok, milyen anyja lehetek sérült gyermekemnek?” Vissza az alapokhoz, avagy szülői kompetencia, anya-gyerek kapcsolat erősítés fejlesztő csoportfoglalkozás keretein belül.

Előadó neve: Beleznai Györgyi  és Gyírkis Ágnes 

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye, telephely: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Szakiskola

Összefoglalás: Mint korai fejlesztésben dolgozó szakemberek eddig is foglalkoztunk, ki-ki saját területén az anya-gyerek kapcsolat erősítésével, a szülői kompetencia támogatásával. Mégis folyamatos hiányérzetünk maradt, saját területünk határain nem tudtunk tovább lépni. Ezért hoztuk létre csoportunkat pszichológus-gyógypedagógus kettős vezetéssel, mely számunkra is izgalmas felfedezéseket tartogatott!

Csoportunkat halmozottan sérült, életkoruk és mentális koruk között jelentős különbséget mutató gyerekek és szüleik számára hoztuk létre. A kiválasztás szempontjaként a sérülés foka mellett az anya-gyerek kapcsolatban jelentkező látványos deficit is jelen volt. E kapcsolati hiány tapasztalatunk szerint a gyermekek fejlesztését akadályozza, illetve a fejlesztő foglalkozások keretein belül megnyugtató módon nem orvosolható.

Ezért az anya-gyerek kapcsolatot fókuszba állító, pszichoterápiás kereteket alkalmazó csoportot hoztunk létre, amelyben a gyógypedagógiai és a pszichológiai eszköztár egymást kiegészítő módon kapott szerepet. A folyamatban 4-5 állandó szülő-gyermek páros vett részt, akik hétről-hétre tapasztalták meg kapcsolatuk változását, alakulását a fejlesztések, az átélt és egymással megosztott érzések, kölcsönhatások és értelmezések mentén.

Előadásunkban a számunkra is meglepetést okozó változásokról számolunk be, kiemelve az egyik anya-gyerek páros fejlődését.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Állat asszisztált terápia a korai fejlesztésben

Előadó neve: Kárászné Dudás Erzsébet

Delegáló intézmény, munkahely: Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6300 Kalocsa Tompa Mihály u. 10-14.; Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kalocsai Tagintézménye

Összefoglalás:

- Miért alkalmas a kutya terápiás munka végzésre
- Segítő kutyák képzésének rendeleti szabályozása
- A terápiás vizsga rövid bemutatása
- Fejlesztés kutyával: gyakorlatok bemutatása (kép, film)
- Eddigi tapasztalatok összefoglalása

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Cserti-Szauer Csilla

Üléselnök: Bíró Dalma és Bercse László

 

 

9.00 - 9.40

Előadás címe: Mi a pszichoszociális fogyatékosság?

Előadó neve: Gombos Gábor

Delegáló intézmény, munkahely: független szakértő

Összefoglalás

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: ENSZ Egyezmény és jogszabályi változások a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadásáért

Előadó neve: dr. Juhász Péter

Delegáló intézmény, munkahely: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Összefoglalás

 

 

10.00 - 10.40

Előadás címe: Egy innovatív együttműködés margójára: a „Semmit rólunk nélkülünk! Hiszem vagy tudom? Csinálom!” című projekt bemutatása

Előadó neve: Horváth Péter és Cserti-Szauer Csilla

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete együttműködve a Lélek-Hang Egyesülettel, A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvánnyal és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával valósítja meg a projektet, mely az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg. Célja, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikkének megfelelően aktívan segítse elő a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek társadalmi inklúzióját. A projekt során a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek valamint a leendő gyógypedagógusok és oktatóik együtt, különféle közös aktivitások révén ismerték meg egymást, valamint a pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek helyzetét és igényeiket. Kiemelt cél, hogy közösen folytassuk azoknak az előítéleteknek és társadalmi akadályoknak a felszámolását, melyek hátráltatják a pszichoszociális fogyatékossággal élő felnőtteket, hogy aktív, önrendelkező állampolgárként élhessék az életüket közösségeik látható tagjaiként.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A Lélek-Hang Egyesület, mint érdekvédelmi szervezet tevékenységének bemutatása, szerepe a projektben

Előadó neve: Szőke Zsolt elnök

Delegáló intézmény, munkahely: Lélek-Hang Egyesület

Összefoglalás: A Lélek-Hang Egyesület az ország egyik legnagyobb, a bíróság által 1996-ban bejegyzett, pszichiátriai diagnózissal élőket tömörítő önsegítő szervezete. Taglétszáma jelenleg 25 fő, jelentős részük budapesti lakos és pszichiátriai betegotthonokban is élnek egyesületi tagok.
Egyesületünket az a tapasztalat hívta életre, hogy a pszichiátriát életük során valamikor használó emberek közül sokan, a társadalomba való visszatérés után is problémákkal küzdenek. Érdekvédelmi és jogi kérdésekben, valamint a lelki sérültek jogainak gyakorlatban való megvalósulásának elősegítésében tudunk felvilágosítást adni tagjaink részére. Állást foglalunk a pszichoszociális fogyatékossággal élő embereket érintő kérdésekben.
Konferenciákon, kerekasztal beszélgetéseken szólalunk fel, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a mentális egészség kérdéskörét.
2011. december hónapban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felkérte a Lélek-Hang Egyesületet tag delegálására az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületbe. A felkérésnek eleget tettünk, delegáltunk: Szőke Zsolt, az egyesület elnöke. A Testület kiemelt feladatai közé tartozott a Bentlakásos intézmények kiváltása – szociális intézmények komponens pályázat keretében beérkező tanulmányok véleményezése. A kiváltás folyamata, a munka 2014-ben folytatódik, kiemelt fontosságú feladata az egyesületnek.
"Semmit rólunk, nélkülünk! Hiszem vagy tudom? Csinálom!” projekt keretében az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon jelen voltunk a Nyitóelőadáson és a Felkészítő tréningen. A Felkészítő tréningen előadást tartottunk, címe: „Pszichoszociális fogyatékosság, akadályok legyőzése, önsegítés”. Három egyesületi tag narratív interjút adott a kutatók számára. Intézménylátogatás során két alkalommal fogadtunk kutatócsoportot, a Lélek-Hang Egyesület keddi klubnapján. A „mini projektben”, mint csoport-koordinátor vettünk részt.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 12.00

Előadás címe: Narratív interjúk a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek élethelyzeteinek megismeréséért

Előadó neve: dr. Légmán Anna és dr. Vályi Réka

Delegáló intézmény, munkahely: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve

Összefoglalás: Előadásunk egy, a Norvég Civil Alap által támogatott projekt („Semmit rólunk, nélkülünk! Hiszem vagy tudom? Csinálom!”) keretei között megvalósult kutatás első eredményeit mutatja be, melynek célja a pszichoszociális fogyatékossággal élők társadalmi részvételének vizsgálata volt. Arra keressük a választ, hogy milyen akadályok és lehetőségek állnak a rendelkezésükre a társadalomban való megjelenésre, egy közösségben való részvételre. A kutatás első fázisában pszichiátriai osztályokon, nappali klubházakban, lakóotthonokban, kávézókban, az érintettek lakóhelyén és védett munkahelyeken 2013 novembere és 2014 februárja között 30 narratív életútinterjú készült pszichiátriai betegnek diagnosztizált személyekkel, majd tavasszal egy mini-projekt keretében ezek közül 8 interjú biográfiai elemzését végeztük el.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.40

Előadás címe: A Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon Pszichiátriai részlegének kiváltási programja és tapasztalatai

Előadó neve: Szőke József igazgató

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon

Összefoglalás: A „Kastélykiváltás Berzencén” című előadásában, Szőke József bemutatja az intézmény történetét és jelenlegi helyzetét; felvázolja, hogy milyen körülmények között élnek most a lakók, és a kiváltási projektben kitűzött célokat, a leendő helyszínektől kezdve az életminőség jelentős javulásán át a társadalmi befogadás megalapozásáig. Az intézmény már a projekt tervezésétől kezdve nyíltan kommunikál a településen lakókkal, illetve a nyilvánossággal. Számos rádiós, televíziós, illetve írott médiában való megjelenés segíti a projekthez és a lakók kiköltözéséhez való pozitív hozzáállást, ezzel a kiváltási projekt berzencei sikerét.
A siker szerves része az is, hogy az intézmény lakói és dolgozói belső fórumokon rendszeresen beszélgetnek a kiváltásról és magáról a projekt gyakorlati megvalósulásáról is. Az intézmény nyitott hozzáállása, amelynek jó példája, hogy számos városi rendezvényen kaphatnak információt a településen élő emberek, és találkozhatnak, megismerkedhetnek leendő szomszédjaikkal, is hozzájárul a kedvező fogadtatáshoz.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Innovatív kezdeményezések – mini projektek eredményei, tapasztalatai

Előadó neve: Kondor Zsuzsa

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE TÁTK

Összefoglalás: A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete együttműködve a Lélek-Hang Egyesülettel, A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvánnyal és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával valósította meg a „Semmit rólunk, nélkülünk! Hiszem vagy tudom? Csinálom!” című projektet.

A projekt második szakaszában az úgynevezett „mini projektek” megvalósítására került sor. E szakasz fő célja az volt, hogy a legkülönbözőbb tevékenységek során pszicho-szociális fogyatékossággal érintett és nem érintett személyek jobban megismerjék egymást, így csökkentve az előítéleteket és a különböző társadalmi akadályokat és elősegítve a pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását. A mini projektek palettája igen színes volt, megtalálható volt köztük a szakmai kerekasztal beszélgetéstől a különböző művészeti projektekig minden. Összesen a projekt e szakaszába 100 főt sikerült bevonni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: "Reflexiók a Semmit rólunk nélkülünk! Hiszem vagy tudom? Csinálom!" című projekthez – egy résztvevő szempontjai

Előadó neve: Svastics Carmen

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: Előadásomban a projekt hatásait egy ’egyszerű résztvevő’ szemszögéből kívánom összegezni. Kitérek arra, hogy a pszichiátriai betegség, vagy legújabb nevén pszichoszociális fogyatékosság, mennyire aktuális téma napjainkban a fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény (CRPD) 2007-es magyarországi elfogadása és az új fogalom jogszabályi bevezetése (2013. évi LXII. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról) kapcsán. További fontos előrelépés a pszichiátria területén az a már elindult emberjogi paradigmaváltás, ami egyre konkrétabb változásokat sürget mind a diagnózisok felállításában, mind pedig a közösségi ellátás szolgáltatásainak kialakításában, nem hagyva figyelmen kívül a pszichiáterek egyéni és a szakma kollektív felelősségének kérdését.
Mint minden feltáró jellegű kezdeményezés, a projekt is talán több kérdést hagy megválaszolatlan, mint amire választ ad. Ugyanakkor az együttgondolkodás és a tudásgenerálás megtapasztalása remélhetőleg elegendő muníciót jelent akár egyénileg, akár közösségileg is a téma továbbvitelére, hasonlóan kreatív és inkluzív megközelítések folytatására.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 – 14.40

Előadás címe: A felnőtté válás társadalmi keretei mozgássérült emberek életútjaiban

Előadó neve: Katona Vanda

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény a 19. cikkében kitér arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell az önálló életvitel és a közösségbe való befogadás feltételeit, amiben a társadalomnak jelentős felelőssége van. Annak ellenére, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ egyezményt a gyakorlati megvalósulást tekintve számos problémát láthatunk, és a fogyatékossággal élő emberek különböző akadályokkal találkozhatnak a társadalom felől, amely a felnőtté válásukban is korlátokat jelenthet. A reziliencia lehet válasz ezekre kockázatokra, amelynek a megvalósulását mozgássérült emberek életútjaiban vizsgáljuk. A kutatás különböző módszereket (participatív kutatás, fókuszcsoportos interjúk, egyéni interjúk, megfigyelések) ötvözve elsősorban arra keresi a választ, hogy mi az, ami segít ellenállni a társadalmi szint felől érkező korlátoknak, illetve milyen hátráltató tényezők jelennek meg, amelyek a felnőtté válás útjában állnak.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.40 - 15.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.00 - 15.40

Előadás címe: Társterületek fejlesztései az önálló életvitel támogatásáért

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita, Galantin Rita, Mogony Klára, Grábics László

Delegáló intézmény, munkahely: ÉFOÉSZ

Összefoglalás: Az ÉFOÉSZ Kommunikációs csoportja Farkasné Gönczi Rita koordinálásával folyamatosan dolgozik "A Mi életünk" című programban, ahol könnyen érthető kommunikációval szerkesztenek híreket megértési nehézséggel élő sorstársaiknak, mini videók és munkalapok segítik az önálló életre történő felkészülést. A program elérhetősége: www.amieletunk.efoesz.hu

 

 

15.40 - 16.00

Kérdések és válaszok