Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

 

Az alábbi oldalakon a 43. Országos Szakmai Konferencia (Mohács, 2015. június 25-26-27.) programjait láthatják. A szakosztályi programok június 26-án (pénteken) voltak megtartva.

Kerettéma: "Intézménnyel és családdal KÖZÖSEN a speciális szükségletű gyermekek, fiatalok és felnőttek életminőségének javításáért"

 

 

 

Időpont: 2015. június 25. csütörtök

Üléselnök: Kajáry Ildikó

 

 

14.00 - 15.15

   Elnöki megnyitó és megemlékezés

   Köszöntések

   Gyermekműsor

   Kitüntetések átadása
 

 

15.15 - 15.40   SZÜNET

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: A gyógypedagógus tanácsadó szerepe, feladata és lehetőségei – együttműködés a családokkal.

Előadó neve: Radványi Katalin PhD

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: A korai intervenció területén a gyógypedagógusi tevékenység családra gyakorolt hatása napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik. Kevesebb szó esik a családdal való együttműködés lehetőségeiről és korlátairól, a feladatokról és az együttműködés jelentőségéről a későbbi időszakban – jóllehet a családi intervenció kontinuitása kiemelt jelentőséggel bír valamennyi résztvevő (családtagok és érintettek, illetve a szakemberek) életminősége terén. Az előadás azokra a kérdésekre kíván rávilágítani, amelyek a fogyatékos személyek helyzetéből, állapotából, kompetenciáiból és nem utolsó sorban a mikro, - mezo – exo - és makrokörnyezet dinamikus kölcsönhatásiból kiemelt jelentőséggel bírnak és a tranzakcionális elmélet értelmében befolyással vannak a gyógypedagógiai munkára.

 

 

16.00 - 16.20

Előadás címe: A rendszerszintű mérések inkluzívvá tétele – az országos kompetencia mérés adaptációja.

Előadó neve: Szekeres Ágota PhD

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás: Az Országos Kompetenciamérés (OKM) a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást méri fel a 6., 8. és a 10. évfolyamos tanulók körében. Célja, hogy segítse az iskolákat az önértékelésben, erősítse az alkalmazható tudás jelentőségét, valamint a biztosítsa a tanulói azonosító bevezetésével a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követését. A telephelyi koordinátori útmutatóban a sajátos nevelési igény (SNI), mint mentesítő körülmény jelenik meg. Egy csoportjuk nem írja meg a teszteket, egy másik csoportjuk (egyéb pszichés fejlődési rendellenességgel küzdő tanulók) megírják, viszont teljesítményük nem számít bele az iskola eredményébe. Az Oktatási Hivatal felhívására válaszolva az ELTE BGGYK munkatársai külső szakértők bevonásával kísérletet tettek az OKM inkluzivitásának növelésére. A projekt célja volt olyan mérési rendszer kidolgozása, amely az SNI tanulók szélesebb köre számára elérhető, így a szövegértési és matematikai tudásuk megismerését nem befolyásolják a fogyatékosságból eredő hátrányok. Az adaptáció az SNI tanulók következő csoportjaira terjedt ki: tanulásban akadályozott; autista; beszédfogyatékos; hallássérült; látássérült (gyengénlátó és aliglátó);egyéb pszichés fejlődési rendellenességgel küzdő és mozgáskorlátozott tanulók. Az előadásban részletesen bemutatjuk a mérés adaptálását az egyes SNI csoportokra kitérve, valamint a pedagógusok által kitöltött visszajelző kérdőívek tapasztalatait.

 

 

16.20 - 16.40

Előadás címe: Másodfokú felülvizsgálatok rendszerszemléletű esetkezelése – pedagógiai vizsgálatok tükrében.

Előadó neve: Mlinkó Renáta PhD, mb. igazgató

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény

Összefoglalás: Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatának munkacsoportja a pszichodiagnosztikai vizsgálatokat – annak történeti gyökerei szerint – a „vizsgálat és tanácsadás” egységének szellemiségében végzi avval a céllal, hogy segítse a problémával küzdő gyermekek, tanulók fejlődési esélyeinek, életlehetőségeinek javulását szűkebb és tágabb környezetükben. A rendszerszemléletű megközelítés megköveteli a diagnosztikus eszközök széles repertoárjának alkalmazását, a vizsgált személy környezetét is feltáró módszerek, önértékelési lehetőségek figyelembe vételét. A tudományos igényű, gyakorlati irányultságú feldolgozás eredménye az ún. „SNI B felülvizsgálatok” adatainak komplex elemzése az ún. kísérleti protokoll alapján, amelyből az olvasás, írás, számolás és helyesírás vizsgálatok, mint pedagógiai teljesítmények háttérfaktorait elemezzük.

 

 

16.40 - 17.00

Előadás címe: Művészettel az integrációért

Előadó neve: L. Ritók Nóra igazgató – Török Zita igazgatóhelyettes

Delegáló intézmény, munkahely: Igazgyöngy Alapítvány, Berettyóújfalu

Összefoglalás: Az együttnevelés pozitív megtapasztalása sokat segített az integrációban. Segíthet pedagógusnak, gyereknek egyaránt. Ehhez tökéletes eszköz a művészeti tevékenység, mely pozitív érzelmi töltetet ad a munkának. Fejleszti a személyes és társas kompetenciákat, közben számtalan egyéb készségfejlesztési és tudásbővítési lehetőséget is ad. Az Igazgyöngy Alapítvány, bár leginkább a halmozottan hátrányos helyzetű, cigány tanulók integrációja területén dolgozik, érintett a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való munkában is. Komplex esélyteremtő programunkban fontos, de nem egyetlen terület az oktatás. Azt támogatja az összes többi, a családokkal, közösséggel, intézményrendszerrel végzett munka is. A sokpontú, stratégiaszerű beavatkozás már mérhető eredményeket mutat. Hiszünk az együttnevelés sikerében.

 

 

 

19.00 -           TÁRSAS VACSORA

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Sum Ferenc

Üléselnök: Szekeres Ágota

9.20 - 9.40

 

MÉRÉS:

9.40 - 10.00

Előadás címe: A Listening Span teszt mérési lehetőségei tanulásban akadályozott tanulók körében

Előadó neve: Fazekasné Fenyvesi Margit - Papp Gabriella

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE-GYPKI; ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Két éve foglalkozunk a verbális szeriális munkamemória mérési és fejlesztési lehetőségeivel. Arra keresünk választ, mennyire befolyásolja ez az emlékezeti típus a tanulók verbális irányíthatóságát. Mi a feltétele annak, hogy az instrukciók megértése és teljesítése sikeres legyen? Következő lépésként tananyagelemzéssel bizonyítottuk, hogy a verbális szeriális munkamemória minden tárgyban és minden osztályfokon eltérő nehézségi fokozatokkal jelen van. További elemzéssel azt is megállapítottuk, hogy e képesség fejlesztése nem konzekvens, a fejlesztés tervezésében sokszor még feltétel vagy tényező szintjén sem jelenik meg.

Az integráció szemlélete értelmében olyan vizsgálati eljárást kerestünk, amely átalakítás nélkül is alkalmazható tanulásban akadályozott tanulók mérésére. Ez a Listening Span teszt. Előadásunkban ismertetjük az első adaptáció tapasztalatait. Integrált vagy szegregált formában oktatott, tanulásban akadályozott tanulók mérési eredményeit mutatjuk be. (A környezeti vagy az organikus oki különbséget nyilvántartási nehézségek miatt nem vettük alapul). A kiválasztást a mintavétel szabályai alapján tettük meg. Az 1., 3., 5 és 7. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók mérési eredményei bizonyítják, hogy a teszt jól alkalmazható körükben, és a felvevő gyógypedagógusoktól sem kíván különösebb felkészülést. A tesztben elért eredmények elemzésével a bemeneti szint pontosan megállapító, ezért kiinduló alapot jelenthet egy konzekvens fejlesztéshez.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Történetbe ágyazott és kontextusmentes szűrőeszköz használatának tapasztalata számolási képesség területén

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Phd hallgató, ELTE NDI

Összefoglalás: A számolási zavart mutató gyermekek számára kidolgozott és jelenleg alkalmazott szűrő- és vizsgálóeszközök kiemelten feladatsorokkal, cselekvésbe ágyazott formában mérik a gyermekek teljesítményét. A gyermekek saját közege óvodás korban a mese, míg az általános iskola alsó tagozatában pedig a realisztikus történetek világa. Kérdés, hogy a gyermekek hogyan teljesítenek, hogyan érzik magukat az iskolában jellemzően használt feladatsorok vagy a történetekbe ágyazott matematikai feladatok megoldásakor. Az előadás ezt a kérdéskört járja körbe.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Tanulásban akadályozott tanulók olvasás-szövegértés teljesítményének vizsgálata különböző mérési körülmények között

Előadó neve: Köböl Erika, Vidákovich Tibor

Delegáló intézmény, munkahely: SZT Bárczi Gusztáv EGyMI, Szeged; SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged; SzTE BTK Pedagógiai Értékelés és Tervezés Tanszék

Összefoglalás: A tanulásban akadályozott tanulók nem vesznek részt az országos mérésekben, azonban az utóbbi időben felmerült a bekapcsolásuk lehetősége (Oktatási Hivatal, 2013). Ennek feltétele többek között a mérőeszközök és a vizsgálati körülmények standardizálása, a mérés „akadálymentesítése” (D. Molnár, 2011), ezen belül a vizsgálatvezető által adott instrukciók, segítségek megfelelő tervezése (Kuncz és mtsai, 2008). Kutatásunk fő célja a tanulásban akadályozott tanulók olvasás-szövegértés teljesítményének reális megítélését biztosító mérési körülmények megismerése volt.

A szakirodalom és pedagógiai tapasztalataink alapján feltételeztük: (1) Az ekvivalens, de különböző mérési körülmények között felvett tesztek eredményei között jelentős eltéréseket találunk. (2) A különböző évfolyamok tanulói eltérő mértékben tudják hasznosítani a feladatmegoldáshoz nyújtott segítséget. (3) Az összetett feladatmegoldó tevékenységet igénylő feladatokban a tanulók kevésbé sikeresen dolgoznak. (4) A tanulók által leginkább kedvelt mérési körülmények megegyeznek azokkal, amelyekben a legsikeresebben teljesítenek.

A vizsgálat során a tanulók három olvasás-szövegértés tesztet és egy tanulói kérdőívet töltöttek ki. A vizsgálati minta 208 fő volt, a tanulók a 3–8. évfolyamon tanultak. A három tesztváltozathoz három tesztelési körülményt határoztunk meg. Az A teszt megírása során a tanulók csupán a szokásos mérési útmutatóban szereplő információkat kapták, a B és a C teszt kitöltéséhez ezen felül szóbeli magyarázatot, illetve mintapéldákat is, mindkét segítséget egységes, pontosan rögzített formában. A kérdőív kitöltése során a tanárok aktívan segítették a tanulókat.

Mindhárom teszt megbízhatóan mért, a reliabilitások: 0,91, 0,92, 0,92, a kérdőívé: 0,76. Az eredmények igazolták, hogy a tanulók szignifikánsan jobban teljesítenek, ha a pedagógus segíti a tennivalók értelmezését, vagy ha példát kapnak a megoldáshoz (mindkét esetben p=0,000). A segítség kétféle formája viszont nem eredményezett szignifikánsan eltérő teljesítményeket (p=0,448). Igazolódott, hogy a felsőbb évfolyamosok mindkét típusú segítséget hatékonyabban tudják hasznosítani. Az összetett feladatmegoldó tevékenységet igénylő feladatokban minden évfolyam szignifikánsan gyengébben teljesített (minden esetben p=0,000). A kérdőív eredményei szerint a tanulók legkevésbé kedvelik az önálló feladatmegoldást (p=0,000), és egyformán a feladatutasítás személyes közvetítését és a mintapélda adását. Feltételezésünknek megfelelően a különbségek hasonlóan alakultak, mint az olvasás-szövegértés tesztek teljesítményei között.

Eredményeink szerint ezen tanulói kör objektív, megbízható és érvényes méréséhez a leghatékonyabb mérési körülményt a tennivalók értelmezésére irányuló, pontosan meghatározott személyes segítségnyújtás jelenti. További feladat annak vizsgálata, hogy a rögzített mérési körülmények más típusú tesztek, illetve a tanulásban akadályozott tanulók szélesebb körben történő mérése esetén is alkalmazhatók-e.

 

 

10.40 - 10.55

Előadás címe: A szövegértés vizsgálata negyedik osztályos tanulásban akadályozott tanulók körében

Előadó neve: Felker Evelin

Delegáló intézmény, munkahely: NYME Apáczai Csere János Kar, Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék

Összefoglalás: A szövegértés képessége az önálló tanulás alapja. Az iskolai sikeresség, társadalmi beilleszkedés szempontjából is kiemelkedő a jelentősége. A jelen kutatásban az olvasásértés és a tipográfia összefüggése került vizsgálatra, szegregált intézményben tanuló, 4. osztályos tanulásban akadályozottak körében. A vizsgálat anyaga négy hasonló nehézségű, különböző tipográfiával szerkesztett mese (szótagolva, extrém betűtípussal, nagybetűvel és illusztrációval ellátva). Mindegyik meséhez 10 olvasásértést ellenőrző kérdés kapcsolódott. Az eredmények szerint a tipográfia befolyásoló hatással bír a vizsgálatban résztvevőkre.

 

 

10.55 - 11.10

Előadás címe: A tanulásban akadályozott gyermekek olvasási képességének vizsgálata kisiskolás korban

Előadó neve: Tasner Rebeka Sára

Delegáló intézmény, munkahely: NYME Apáczai Csere János Kar, Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék

Összefoglalás: A mai oktatásban egyre fontosabb kérdés, hogy milyen olvasástanítási módszerrel lehet a tanulókat a leghatékonyabb módon tanítani olvasásra, szövegértésre. Nemcsak a többségi, de a tanulásban akadályozott tanulóknál is fontos probléma, hogy hogyan sajátíthatják el az olvasás képességét. Jelen tanulmányban összehasonlításra kerül az ép értelmű, illetve enyhén értelmi fogyatékos tanulók olvasási képessége a 9-11 éves korosztályon belül. A vizsgálat eszközéül Meixner Ildikó diszlexia kérdőívét alkalmaztam és 16-16 gyermek eredményét elemeztem. Az eredmények rávilágítanak a két csoport közti különbségekre és az elmaradások mértékére.

 

 

Közben 11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

TEHETSÉGGONDOZÁS

11.20 - 11.40

Előadás címe: A sajátos nevelési igényű zenei tehetségek gondozása a családban és az iskolában

Előadó neve: Kaibinger Pál

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola

Összefoglalás: Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a zenei tehetség felismerésének a fontosságára és feladataira a sajátos nevelési igényű tanulók között.

A bevezetés az alapfogalmak, így a zenei nevelés feladatai és jelentősége a sajátos nevelési igényű tanulók között, valamint a muzikalitás és a zenei tehetség definícióját tárgyalja. Mivel a zenei tehetséget összetett kategória, ezért részletesebben kell vizsgálni, összetevőit, alakulását és jellemzőit is bemutatva. Szorosan kapcsolódik ehhez a gondolathoz az általános tehetség és a zenei tehetség kapcsolatának vizsgálata, hat lehetséges tehetségtípus bemutatása, illetve ezek kapcsolódása a zenei tehetség kategóriájához.

A zenei tehetség öröklődése többféle módon történhet meg. Ennek típusai: a piramis-modell, a vulkán-modell és a gejzír-modell ismerete fontos kérdés a zenei tehetséggondozás feladatait tekintve. Ugyanilyen fontos kérdés a zenei tehetség kibontakozását segítő tényezők számbavétele. A belső tényezők közül az intelligencia, a speciális képességek, a kreativitás, a személyiségjegyek, míg a külső tényezők esetében a család, az iskola, a kortárs csoportok és a társadalom hatásainak bemutatása jelenik meg.

Az előadás befejezésül a sajátos nevelési igényű tanulók zenei tehetség gondozásának célját és hasznosságát összegzi.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A kettős különlegesség, avagy a SNI és BTMN-s tanulók tehetséggondozása

Előadó neve: Tukericsné Schvilinger Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás

1. A tehetséggondozás törvényi háttere

2. A tehetséggondozás fő formái:

     mindennapi tevékenységbe épített fejlesztés,

     egy-egy tevékenység kiemelt művelése, terápiás ellátás,

     mentorálás,

     pályatanácsadás,

     versenyeztetés, pályáztatás.

3. A tehetség azonosítása és fejlesztése

4. A szegregált és az integráló intézmények együttműködésének lehetőségei a tehetséggondozás szolgálatában. (saját intézményi példáink bemutatásával)

5. Tehetségsegítő szervezetek, szakirodalom, pályázati lehetőségek ajánlása

 

 

INTEGRÁCIÓ

12.00 - 12.20

Előadás címe: Gyógypedagógusok problémadefiníciója a társadalmi integrációt nehezítő tényezőkkel kapcsolatban

Előadó neve: Szabó Ákosné

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: A társadalmi integráció legfontosabb eleme, egyben feltétele a munkához való hozzájutás, a foglalkoztathatóság előmozdítása, a jövedelemhez jutás, ezáltal az otthonteremtés és a család fenntartásának esélye. A társadalmi integráció eszköze egy olyan iskolarendszer, amely a tanulók számára a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségét biztosítja.

A problematikusnak ítélt társadalmi jelenségekkel kapcsolatban – a társadalmi integráció mindenképpen ebbe a körbe tartozik – a szakirodalomban két alapvető álláspont tapasztalható. Az egyik az „objektivista” megközelítés, amely mindenféle értelmezéstől és mérlegeléstől függetlennek tekinti egy helyzet problematikusságát. Ezzel szemben a „konstruktivista” álláspont szerint egy jelenség vagy szituáció egy összetett értelmezési folyamat eredményeként fog kívánatos, vagy attól eltérő színezetben megjelenni (Gajduschek–Hajnal, 2010: 86–88.) Konstruktivista megközelítésben az integrációs folyamatokban közreműködő személyek maguk is tevékenyen részt vesznek a „problémának” számító jelenségek körének kijelölésében, a problémák természetének, szerkezetének és jelentésének megkonstruálásában.

Az előadás a gyógypedagógusok szakdolgozataiban fellelhető – az integrációval kapcsolatos – objektivista és konstruktivista megközelítések, definíciók kutatásának első megállapításait osztja meg a hallgatósággal.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Vallásosság, elfogadás, integráció

Előadó neve: Czombos Dorottya - Szekeres Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola; ELTE BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet 

Összefoglalás: Három fogalom, amelyek a gyógypedagógia és a teológia tudományok között egy lehetséges kapcsolódási pontot jelenthetnek. A kapcsolat pedig megfordítva a fogalomsor talán könnyebben felfedezhető: az integráció megvalósulásának folyamatában fontos szerepet játszó szubjektív tényezők közül – elsősorban - az elfogadó, befogadó attitűdök kialakulásához – feltételezhetően - hozzájáruló vallásosság. Kutatásunkat tehát ez az összefonódás alapozza.

A vallás, vallásosság ember személyiségének egy különleges összetevője, amelyet elsősorban szocializációs folyamatok alakítanak. Azok az egyének, akik szocializációjuk során egy új dimenzióval, a keresztény értékek, etika és erkölcs dimenziójával is találkoznak, feltételezhetően közelebb tudnak kerülni embertársaikhoz, „mindenben és mindenkiben képesek lesznek észrevenni a jót, (…) megismerik az életértékek fokozatainak helyes sorrendjét, (…) és képesek lesznek a szeretet kiáramlásával tevékenykedni.” (MARCZELL, 2002, 240.o.)

Az iskolai (és szélesebb körben a társadalmi) integráció megvalósulásában a szubjektív tényezőknek legalább olyan kiemelkedő szerepe van, mint az objektív tényezőknek, hiszen a befogadó és a befogadott személyek hozzáállása, attitűdje meghatározó jelentőségű a sikeres integráció folyamatában. Ha a szociális szférában is megvalósul az integráció, az azt jelenti, hogy a felek (befogadó és befogadott) megismerik egymást, és ezek az ismeretek képesek lehetnek lebontani azokat a falakat, akadályokat, amelyek a közvetlen kapcsolatokat gátolhatják.

Hogy az iskolák és a társadalom a leginkább el- és befogadó legyen a fogyatékos emberekkel, olyan attitűdöket kell megerősíteni, amelyek ezen szemléletet erősítik. Az előítéletek megszüntetése, leépítése kifejezetten nehéz, ezért törekedni kell már a szocializáció kezdetétől a pozitív attitűdök és az előítélet mentes gondolkodásmód kialakítására.

Pilot kutatásunk ad lehetőséget betekinteni a fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűdökbe a vallásosság tekintetében. A mintában Szántó (1998) kutatásai alapján feltárt vallásosság négy dimenzió mentén öt különböző „erősségű” vallásossági csoport létrehozására adott lehetőséget. A kutatásban résztvevő személyektől származó információk alapján megállapítható, hogy a vallásosság és a fogyatékos személyeket, a fogyatékos személyek integrációját elfogadó attitűdök kapcsolatban állnak egymással, mégpedig azok a személyek, akik a vallásosságuk tekintetében az „erősebb”, vallásosabb csoportokba tartoznak elfogadóbb attitűddel rendelkeznek, mint azok a személyek, akik nem vallásosak.

A gyógypedagógia és a keresztény teológia e közös területén végzett kutatás messzemenő következtetések levonására ez esetben nem alkalmas, de a gondolatébresztő, cselekvésre sarkalló funkciója kiemelt szerepet kaphat helyette.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Integráltan nevelt-oktatott SNI tanulók Dél-Baranyában és a Meixner Ildikó EGYMI utazó gyógypedagógiai ellátásának protokollja

Előadó neve: Bukovics Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálybalépése óta a Meixner Ildikó EGYMI-ben folyamatosan nő az utazó gyógypedagógiai ellátásra vonatkozó igény a térség köznevelési intézményei részéről. Előadásomban az utazó gyógypedagógiai ellátás protokolljának bemutatása mellett a Dél-Baranyában működő általános iskolákban és középiskolákban integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeiről számolnék be. Igyekszem átfogó képet adni a feladatellátási körzetünkbe tartozó intézmények integrációs tevékenységéről, az intézmények EGYMI-hez, utazó gyógypedagógiai ellátáshoz való viszonyáról. A 2015. február-március időszakában végzett kérdőíves adatgyűjtés eredményeként érdekes megállapításokat tehettem az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók megoszlásával, az integráció személyi feltételeivel, az óraszámok és csoportlétszámok alakulásával, valamint a tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatban. Szeretném bemutatni továbbá a Meixner Ildikó EGYMI többségi intézmények integrációs törekvéseit támogató tevékenységeit.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: A szülők szerepe és részvétele az SNI gyermekek/tanulók integrált nevelésében (Egy svájci modell adaptálásának lehetősége)

Előadó neve: Tóthné Schiebelhut Lívia

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: Előadásomban a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásának hazai és nemzetközi modelljeiből indulok ki. Az integrált oktatás szereplői közül a szülők szerepét emelem ki, a hazai szakirodalmi áttekintés alapján.

A BME közoktatás vezetői szakdolgozatom kutatása alapján ismertetem, hogy a Meixner Ildikó EGYMI által ellátott integráló intézményekben

- milyen formában és mértékben vonják be ma a szülőket az SNI tanulók ellátásába,
- kihasználják-e az intézmények a szülőkkel való együttműködésben rejlő lehetőségeket a gyermek fejlesztése érdekében,
- a befogadó intézmények, azok pedagógusai és a szülők szívesen fogadnának-e a szülői részvételt támogató „jó gyakorlatokat”, nyitottak-e annak adaptálására.

Bemutatom a Svájc Zürichi Kantonjának iskoláiban alkalmazott Schulische Standortgespräche (SSG) modellt (Iskolai állapotfelmérő beszélgetés), amely egy szükségletalapú, FNO szemléletre épülő, a szülői és tanulói participációt erősítő ellátási forma. Végül elemzem a modell adaptálásának lehetőségét a saját pedagógiai gyakorlatunkba.

Előadásomban az eredményes integrált oktatás feltételei közül a szülők szerepére szeretném ráirányítani a figyelmet. Az SNI tanulók integrált nevelése-oktatása nem működhet hatékonyan a szülők aktív támogató részvétele nélkül. Ezért az együttnevelésében nagyobb mértékben kellene építeni a szülőkkel való együttműködésre. Ennek megvalósításához szolgálhat keretül a nemzetközi gyakorlatban sikeresen alkalmazott, a saját utazó gyógypedagógiai gyakorlatunkba is adaptálható modell.

 

 

GYAKORLAT

14.00 - 14.20

Előadás címe: A ”Mondd és mutasd” program bemutatása

Előadó neve: Szabadiné Kovács Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: A Jó gyakorlat játékos auditív és vizuális figyelmet, észlelést és emlékezetet, sorrendiséget, téri tájékozódást, fonológiai tudatosságot fejlesztő oktató program. Alkalmazható óvodai nagycsoportos gyermekek, logopédiai terápiára járó gyermekek, sajátos nevelési igényű tanulók, hangoztató-elemző összetevő módszert alkalmazó 1. osztályok olvasástanítás kezdő szakaszának beszédfejlesztése során. A program a magyar nyelv hangjaira Smart táblára készített interaktív fejlesztő feladatsort kínál, melyek beépíthetők a tanórába, jól alkalmazhatók differenciálásra, egyéni fejlesztésre. Célom, segítséget adni gyermekeknek, szülőknek, tanítóknak, fejlesztőpedagógusoknak, gyógypedagógusoknak.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Eltérő időpontban gyógypedagógiai iskolába kerülő tanulásban akadályozott tanulók elsajátítási motivációja a tanulók és tanárok vélekedése alapján

Előadó neve: Mucsiné Erdei Mónika - Józsa Krisztián

Delegáló intézmény, munkahely: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI – SZTE BTK Neveléstudományi Intézet SZTE Gyógypedagógusképző Intézet 

Összefoglalás: Az elsajátítási motiváció készségek, képességek elsajátítására késztet (Busch-Rossnagel, 1997). Nemzetközi kutatások szerint a tanulásban akadályozott gyermekek elsajátítási motivációjának erőssége nem marad el a tipikusan fejlődő társaikétól abban az esetben, ha számukra optimális kihívó erővel bíró helyzet elé állítjuk őket. A tanulásban akadályozott tanulók elsajátítási motivációjának hazai kutatása közel 10 éve vette kezdetét (Józsa és Fazekasné Fenyvesi, 2007).

A tanulásban akadályozott tanulók jelentős hányada továbbra is speciális gyógypedagógiai iskolákban tanul, az integrált tanulók aránya 2006 óta lényegileg nem változott (Csányi, 2013). Számottevő azon tanulók aránya is, akik sorozatos kudarcokat követően, adott esetben sikertelen integráció után kerülnek át gyógypedagógiai iskolába. Vizsgálatunkban összehasonítottuk azokat a tanulásban akadályozott gyermekeket, akik gyógypedagógiai iskolában kezdték meg az első osztályt, (GYIK, N=87) és azokat, akik többségi iskolából, sikertelen spontán integrációt követően kerültek át (SIK N=130). Tanári és tanulói kérdőíveket alkalmaztunk. Hipotézisünk szerint a tanulásban akadályozott tanulók motiváltságát befolyásolja az, hogy gyógypedagógiai iskolában kezdték-e az első osztályt, vagy a későbbiekben kerültek át oda.

A tanulók önjellemzéseiben a két alminta közt a felnőttekkel való kapcsolat motívumai (kötődés) szempontjából jelentős különbséget tártunk fel a GYIK minta előnyére. Az átkerülés ideje 5-6 évfolyamon már szignifikáns különbséget eredményezett a motivációban. Az alminták különbsége megjelent a pedagógusok véleményében is, így a kötődés esetében magasabb motívumértéket kaptak a GYIK alminta tanulói, mint SIK társaik, míg motoros motívumok tekintetében épp az integrációból átkerülő diákok értéke volt magasabb.

Összehasonlítottuk a tanulásban akadályozott tanulók és osztályfőnökeinek véleményét az elsajátítási motivációval kapcsolatosan. A tanárok és diákok véleménye közt minden alskálán jelentős különbségek mutatkoztak összevontan és évfolyamok szerinti bontásban is. Ugyanakkor a vélemények közti 0,19–0,41 közötti korrelációs értékek gyenge-közepes, szignifikáns összefüggésekről árulkodtak.

Összességében elmondhatjuk, hogy a gyógypedagógiai iskolákba eltérő időpontokba bekerülő tanulók elsajátítási motivációja több területen is kimutathatóan más fejlődési vonalat jár be. Eredményeink felhívják a figyelmet a gyógypedagógiai iskolába átkerülés idejének gondos megválasztására – az áthelyezés időpontjának megválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a felső tagozatra már kimutatható motivációs különbségek tapasztalhatóak, tehát a többségi iskolában sikertelennek tűnő tanulók esetében érdemes még az alsó tagozaton, legkésőbb 10–11 éves korig segíteni az átkerülést a tanulás iránti motiváció fenntartása érdekében. A pedagógusok és tanulók véleményének összevetése feltárta, hogy más tényezők társulnak az elsajátítás mellé az egyes értékelők számára - ezt érdemes a tanítási órákra való felkészülésben figyelembe venni.

 

 

15.00 - 15.40

Előadás címe: Interaktív tábla - interaktív pedagógus? (Ötletbörze az interaktív tábla matematika órai felhasználására)

Előadó neve: Póth Éva

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola

Összefoglalás: Intézményünkben 5 éve használjuk az interaktív táblát tanulásban akadályozott, valamint beszédfogyatékos tanulók oktatásában. Az elmúlt időszakban széleskörű tapasztalatot szereztünk az IKT-eszközökkel támogatott tanítási órák eredményességéről, sikerességéről.

A tankönyvekhez készített digitális anyagok elsősorban a tanórai gyakorláshoz nyújtanak segítséget, kevésbé használhatóak szemléltetéshez, vagy egy adott matematikai fogalom előkészítéséhez, megalapozásához. A tankönyvekhez készült e-tananyagok mellett jól használhatóak a tankönyvkiadók által készített flipbook-ok is. Ezek az anyagok a tankönyv kivetíthető, esetenként interaktív feladatokkal is színesített változatai. A tankönyvi ábrák felhasználásával gyakran készítünk digitális táblaképeket, amelyek a célszerűen kivitelezett animációkkal segítik a megértést. Saját készítésű interaktív anyagainkhoz jó alapot szolgáltatnak az internet segítségével elérhető feladatszerkesztő oldalak is. Digitális tartalmak készítéséhez sok ötletet gyűjtünk a Műszaki Kiadó tanári közösségi weboldaláról, az E-tanárikarról, ahol tantárgy, évfolyam és iskolatípus alapján tudunk keresni a lelkes pedagógusok által feltöltött, különböző formátumban elkészített segédanyagokból. A változatos gyakorlást segítik az aktuális tananyaghoz illeszkedő internetes online játékok. Jelenleg egy olyan gyűjtemény összeállításán dolgozunk, amelybe az alsó tagozatos matematika tanításához (kipróbáltan) jól használható online játékokat válogatjuk össze.

Gyakorló intézményként kiemelt feladatunknak érezzük, hogy minél magasabb szinten bemutassuk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanárjelöltjeinek az interaktív tábla tanórai felhasználásának lehetőségeit. A gyakorlatukat nálunk végző gyógypedagógus hallgatók többsége vezetőtanáraiktól alapszinten elsajátítják a táblaszoftver kezelését, így a tanításra már többnyire saját készítésű interaktív tananyaggal készülnek fel. A táblaszoftver használata mellett hallgatóink rendszeresen készítenek szemléletes, igényes diaképeket PowerPoint, egyedi esetekben pedig a Prezi prezentációszerkesztő szoftverrel.

Tapasztalatainkra építve folyamatosan készítjük a tanulóink képességeihez igazított digitális tananyagainkat. A konferencián az alsó tagozatos matematika tanításához készített interaktív diaképekből szeretnénk játékos formában ízelítőt adni.

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: A szekcióülés lezárása

Előadó neve: Szekeres Ágota

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Radványi Katalin

Üléselnök: Farkas Judit

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: AAK műhelymunka egy értelmileg akadályozott tanulók iskolájában – Szakmai együttműködési, fejlesztési gyakorlat a Dió Általános Iskolában

Előadó neve: Tóth Andrea, Szabó Rita, Földesiné Czövek Klára, Krafcsik Erika, Pál-Horváth Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, EGYMI, Kollégium, Gyermekotthon, Budapest

Összefoglalás: Az intézményben középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolája működik, valamint fejlesztő nevelés-oktatás folyik négy tanulócsoportban és utazó gyógypedagógiai szolgáltatás körében. A verbális kommunikációban súlyosabban akadályozott gyermekek, fiatalok száma a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók osztályaiban is 50% körüli, a fejlesztő nevelés-oktatásban pedig minden tanuló érintett. Több pedagógus igényelte AAK fejlesztési gyakorlatának támogatását, az intézményben már meglévő tapasztalatok átadását, az együttgondolkodást, az új lehetőségek felkutatását.
Alulról jövő kezdeményezésként az intézményben új munkastruktúrájú műhelymunka indult a 2014/15-ös tanévben.
Az előadás ezt az együttműködési-fejlesztési modellt mutatja be, valamint munkájának tematikáját. Szakirodalom-gyűjtés, diagnosztikai tapasztalatok bemutatása, új lehetőségek felkutatása, alkalmazása, a tárgyas, képes kommunikáció, gesztusnyelv alkalmazása, gyakorlati tapasztalatok átadása, a használat kiszélesítése a pedagógiai munkát segítők körében, online eszközök, saját fejlesztésű segédeszközök, fejlesztő játékok bemutatása, a Pictoverb program használatának bevezetése, a PECS használata. Kitekint továbbá a tervekre, a szülőkkel való együttműködésre, és a hátráltató tényezőket is elemzi.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése Szentendrén

Előadó neve: Kádárné Monori Éva

Delegáló intézmény, munkahely: Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény Szentendrei Tagintézménye

Összefoglalás: Az előadásban a SNI-s gyerekek helyzetének általános bemutatásán túl, az integráció különböző formáinak megvalósulását ismerhetjük meg a térségben. A cím egyben egy lezárt Uniós pályázat címe is, melynek tanulságaiba, eredményeibe is bepillanthatunk. Bemutatásra kerül az integrációnak egy sajátos formája is, az értelmileg akadályozott gyerekek tanulásban akadályozott gyerekekkel történő együttnevelése, az eddigi tapasztalatok, sikerek, tanulságok és a megvalósulás közben felmerült nehézségek.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Kínálat és lehetőség – a szakmai fejlődés útjai az erdélyi magyar gyógypedagógiában

Előadó neve: Nagy Szilárd

Delegáló intézmény, munkahely: Erdélyi Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

Összefoglalás: Az erdélyi magyar gyógypedagógia jelenlegi helyzetét mutatom be – kiemelve néhány olyan tényezőt, amelyek jelenléte indokolja egy szakmai civil szervezet – a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének – létjogosultságát a román oktatási rendszer mellett. Beszélhetünk-e sikeres együttműködésről az állami rendszer és civil szervezet között? Milyen irányba kellene haladni ahhoz, hogy a gyógypedagógusok igényeit figyelembe véve létrejöjjön egy folyamatos, gyakorlati tapasztalatokra fókuszáló működő továbbképzési rendszer? Ezekre, és ehhez hasonló kérdésre igyekszem választ adni az előadásomban.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Értelmileg akadályozott tanulók ellátása a Meixner Ildikó EGYMI Oldi Tagintézményében

Előadó neve: Farkas Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI 

Összefoglalás: Az ország legdélibb részén működő önállóságát 2010-ben elvesztő, de ezzel a tovább működés lehetőségét megkapó intézményben folyó nevelő-oktató munkát szeretném bemutatni. Intézményünk „tisztaprofilú”, értelmileg akadályozottakat nevelő-oktató intézmény. A maroknyi kis csapat lelkes munkájának köszönhetően gyógypedagógiai ellátásban részesülhetnek a lakóhelyükhöz viszonylag közel általános iskolás, készségfejlesztő speciális szakiskolás tanulóink. Fejlesztő nevelés-oktatás keretében ellátunk súlyosan halmozottan sérült gyermekeket is.
Elsősorban a szociális hátrányok enyhítése érdekében kollégiumot működtetünk. Kollégiumi keretek között tehetséggondozással is foglalkozunk. Pl. drámapedagógiai eszközökkel, színjátszó csoportban segítjük a teljes élet megélését.
Tehetséggondozás másik színtere a 2002 óta működő diáksport egyesületünk (ODSE), ahol a versenysport mellett a kevésbé ügyesek is megtapasztalhatják a sikerélményt szabadidős tevékenységek/rendezvények kapcsán.
A sikerélmény megélése, a szociális tanulásban rejlő lehetőségek az értelmileg akadályozott gyermekek/fiatalok számára is fontosak, ezért projekt- ill. témahetek keretében kerülnek feldolgozásra/megélésre a „tananyag” bizonyos részei.
2006 után ismét lehetőség adódhat MAGYE konferencián beszámolni e kicsiny intézmény hétköznapi NAGY dolgairól.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Autizmussal élő gyermekek értelmileg akadályozott gyermekek közt

Előadó neve: Havasi Ágnes (1), Molnár Anna (2), Szélesné Szamosi Ildikó (3)

Delegáló intézmény, munkahely: (1) ELTE BGGYK ATIVIK Intézet, (2) ELTE BGGYK Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirány, (3) ELTE BGGYK Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája szakirány

Összefoglalás: Az autizmus spektrum zavar szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. A kommunikációs és társas nehézség, az autizmussal élő emberek közös jellemzője, és központi problémája. Az értelmileg akadályozott gyermekek speciális osztályaiban gyakori, hogy kettős diagnózissal autizmussal élő gyermekek is tanulnak. Az előadásban megpróbálunk rávilágítani azokra a markáns különbségekre, fő pontokra, amely a kettős diagnózis mellett szükségessé teszik a tananyag és a tanítási stratégiák adaptációját, fókuszba állítva a kommunikáció fejlesztésének kérdéseit.

A bevezetés után röviden két, a nem vagy alig beszélő gyermekek kommunikációjával foglalkozó pilot vizsgálat eredményeit ismertetjük:

1. A mintában autizmussal élő, nem, vagy alig beszélő, intellektuális képességzavarban is érintett tanulók szerepelnek (N=12) párokba rendezve az IQ és az életkor és az iskolában töltött heti óraszám alapján. A két különböző iskolai környezet a csak autizmussal élő tanulókat oktató csoport és az autizmussal élő tanulókat tanulásban vagy értelmileg akadályozott tanulókkal együtt nevelő-oktató csoport. A gyermekek kommunikációs viselkedéseit három azonos helyzetben (szabadidő, étkezés, tanulás) rögzítettük videóra és ezeket a kommunikációs mintákat elemeztük.

2. Egy korábbi AAK-használat fókuszú kérdőíves vizsgálat (N-=378), az autizmussal élő gyermekeket értelmileg akadályozott gyermekek közt nevelő pedagógusainak szűkített mintáján (N=24) kapott eredményeket, illetve erre épített hat pedagógusinterjút elemeztük.

Eredményeink mindkét vizsgálatban egy irányba mutatnak:

(1) az AAK használata viszonylag elterjedt autizmussal élő gyermekek fejlesztésében és támogatásában, ugyanakkor az elméleti, módszertani és technikai felkészültség egyenetlen, hiányosságokat mutat;

(2) az AAK megfelelő hazai alkalmazása autizmussal élő gyermekeknél kívánatos, de ennek szakmai-képzési illetve anyagi-technológiai feltételei elmaradnak az optimálistól, metodológiájának részletes kidolgozása és hatékonyságának objektív mérése elengedhetetlenül fontos

(3) az AAK használat a csak autizmussal élő tanulókat oktató csoportban gyakoribb, de az eredmények arra utalnak, hogy ezek a tanulók sem használják változatos kontextusokban, partnerekkel és spontán módon a kommunikációnak ezt a formáját.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Mi nők projekt megvalósításának résztapasztalatai

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita, Balogh Fruzsina

Delegáló intézmény, munkahely: ÉFOÉSZ

Összefoglalás: Az ÉFOÉSZ az Ars Erotica Alapítvány együttműködésével és az NTCA támogatásával megvalósuló projektje során értelmi fogyatékossággal élő nők számára szervezett sétaszínházi-, önismereti-, és akciócsoportot, ahol a résztvevők RackNomination akciókra készülnek. A projekt célja, hogy a résztvevőket megerősítse saját szexualitásukban, támogassa őket jogaik érvényesülésében, a nemi inklúzióban, valamint a fogyatékosságot és nőiséget érintő szemléletformálás.

Az előadás bemutatja a felkészülések eredményeit, illetve megismerteti a konferencia résztvevőit a RackNomination akció fogalmával.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Négylábú doktor a Kiskőrösi Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában, avagy kutyás terápia sikeres alkalmazása

Előadó neve: Judák Mihályné 

Delegáló intézmény, munkahely: Kiskőrösi EGYMI

Összefoglalás: A Kiskőrösi EGYMI 2011-ben vezette be a kutyás foglalkozást a kecskeméti tagintézményében, majd 2013-tól Kiskőrösön.
Mind a szakemberek és a kutya is vizsgázott. A foglalkozások heti rendszerességgel valósulnak meg. A szakemberek team munkában készítik a terveket, melynek alapja a Heidelbergi Kompetencia Inventár (HKI) alkalmazása, mely mérési eredmények a meghatározóak. A differenciált feladatok, a kutyával motivált foglalkozások által a különböző területek (kognitív, szociális, praktikus kompetencia területek) fejlesztése hatékonyan és eredményesen valósulnak meg, melyeket nemcsak a HKI mérési eredmények igazolnak, hanem a szülők elégedettsége, a diákok öröme, amikor a terápiás foglalkozásra érkeznek.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: (El)érzékenyítés, avagy a reklámfilmek érzékenyítő hatása 
az értelmileg akadályozott emberek elfogadásában. 

Előadó neve: Kincses Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Gyógypedagógus-képző Intézet

Összefoglalás: Napjainkban az internet és a média az információszerzés egyik legfrekventáltabb terepe. A kutatás fő célja, hogy feltárja a reklámfilmek hatását az értelmileg akadályozott személyekkel kapcsolatos attitűdökre. A vizsgálat célszemélyei a 2013/2014-es tanévben 10. évfolyamos gimnazisták (n=150) voltak, akiket először érint az a jogszabályban deklarált kötelezettség, miszerint az érettségi előfeltétele lesz az önkéntes munka. A kutatás célkitűzései között említhetjük a résztvevők ismereteinek feltárását e populációról, és motiválásukat az önkéntes munka vállalására az említett fogyatékossági csoport tagjai mellett. A hipotézisek tesztelésére kérdőíves attitűdvizsgálatot alkalmaztunk önkitöltős kikérdezéses eljárással, melynek menete a következő volt: a bemeneti mérés 6 nyitott kérdés, 1 metaforagyűjtés, 12 zárt kérdés: 11 feleletválasztós, 1 intenzitáskérdésből állt. Ezt követte a 3 reklámfilm levetítése értelmi fogyatékos emberekről. A vizsgálat kimeneti méréssel zárult, amely 11 itemből: 3 nyitott, 8 zárt – 7 feleletválasztós-, 1 intenzitáskérdésből állt. Utolsó lépés az adatfeldolgozás volt tartalomelemzéssel és statisztikai módszerrel. Az eredmények alapján alátámasztható az a feltételezésünk, hogy hiányosak és nem megfelelőek a fiatalok ismeretei az értelmileg akadályozott emberekről. Gyakori volt a medikális megközelítés, azaz a tanulók egy része összetéveszti az értelmi fogyatékosságot a pszichiátriai zavarokkal, betegséggel. Beigazolódott másik hipotézisünk is, a reklámfilmek hatására az attitűdök pozitív irányú változása történt. Szignifikáns eredményeket mutatnak a bemeneti és kimeneti kérdőívekben az értelmi fogyatékos személyekre vonatkozóan kapott átlageredmények (előmérés átlaga=2,61, szórása:1,2; utómérés átlaga=3,01, szórása=1,285), a páros t-próba eredményei alapján szignifikánsan különböznek egymástól (t(146)= -7,276; p=0,000). Elmondható, hogy a lányok magasabb értékről indultak már a bemeneti mérésben, alapvetően elfogadóbbnak bizonyultak, mint a fiúk. Az összetartozó mintás varianciaanalízis alapján megállapíthatjuk, hogy a lányok átlageredményeinek, és a fiúk átlageredményeinek változása között nincs szignifikáns különbség (F(145)=0,365; p=0,547). A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a reklámfilmek jelentős erővel bírnak a célcsoport érzékenyítésében az értelmileg akadályozott személyek iránt, azt tapasztaltuk, hogy rövid idő alatt is látványos változás következett be a fiatalok attitűdjében.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A krízis és a nevelési stílus összefüggése értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő szülők körében

Előadó neve: Kardos Dóra

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógia szak

Összefoglalás: A kutatás célja az volt, hogy empirikus vizsgálat keretében összehasonlítsuk az értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő szülők nevelési stílusát olyan szülőkével, akik tipikus fejlődésmenetű gyermekeket nevelnek. Eszközként egy saját fejlesztésű kérdőívet alkalmaztunk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a két vizsgált csoportba tartozó szülők nevelési stílusa között nincs szignifikáns eltérés. Ez azt jelenti, hogy bár jelentős krízisen mentek át azok a szülők, akiknek értelmileg akadályozott gyerekük született, mégsem alkalmaznak más nevelési módszereket, stílusokat, mint a másik csoportba tartozó szülők.

A vizsgálatba 34 értelmileg akadályozott gyermeket nevelő szülőt és kontrollcsoportként 53 tipikus fejlődésmenetű gyermeket nevelő szülőt vontam be. A szülői nevelési stílus mérését saját fejlesztésű kérdőívvel végeztem Diana Baumrind kutatásában felhasznált szempontjai alapján, illetve Kálmán Zsófia Bánatkő c. könyvében megfogalmazott, család egyensúlyát fenntartó tényezők alapján. A mérőeszköz 5 fokozatú Likert-skálán, 8 dimenzióban összesen 56 tételt tartalmaz.

Kutatásom alapján megállapítható, hogy a két vizsgált csoportba tartozó szülők nevelési stílusa között nincs szignifikáns különbség. Ez azt jelenti, hogy bár jelentős krízisen mentek át azok a szülők, akiknek értelmileg akadályozott gyerekük született, mégsem alkalmaznak más nevelési módszereket, stílusokat, mint a másik csoportba tartozó szülők. Azonban az értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő szülők esetében tendencia jellegű különbségek fedezhetőek föl: az anya támogató attitűdjében, a szülők önértékelésében, a jutalmazás-büntetés dimenziójában.

Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények elősegíthetik a további kutatások elindulását kiterjesztett mintában, más fogyatékossági típusok körében, illetve ezek alapján a gyógypedagógus hatékonyabban segíthet a szülőknek bizonyos nevelési kérdésekben.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Értelmileg akadályozott gyermek a családban - A vallásosság szerepe a gyermek elfogadásában

Előadó neve: Pátser András

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGyK Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája szakirány

Összefoglalás: Kutatásomban a vallás szerepét vizsgáltam fiatal felnőtt, értelmileg akadályozott személyek szülői elfogadásában. A vizsgálatban 10 vallásos és 10 nem vallásos család vett részt. Az írásban megszólított szülők önként jelentkeztek a két részből álló interjú felvételére. A személyes beszélgetésekből nyert kvalitatív információkból tartalomelemzés útján válaszkategóriákat alkottam. Az így nyert számszerűsített adatokat összevetve vontam le következtetésemet, miszerint a vallás pozitívan hat az aktuális élethelyzet és a gyerek jövőjének megítélésére, de az elfogadásban nincs jelentősége. 

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Az értelmileg akadályozott emberek életminőségét befolyásoló lehetőségek napjainkban

Előadó neve: Radványi Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGyK ATIVIK Intézet

Összefoglalás: Az értelmileg akadályozott / halmozottan fogyatékos emberek társadalmi szinten a legkevésbé elfogadott csoportok közé tartoznak. Az előítéletes gondolkodás velük szemben napjainkban is számos helyzetben érzékelhető, és ez nem csak a személyeket, de családjukat is érinti.

Az ENSZ Közgyűlés által 1971. december 20-án elfogadott az Értelmi Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációja (1), a Fogyatékossággal Élő Emberek Esélyegyenlőségek Alapvető Szabályai (ENSZ 1994), az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartája (2010) valamint több más nemzetközi és hazai jogszabály és rendelkezés foglalkozik a fogyatékos emberek társadalom által történő támogatásával, jogaikkal, lehetőségeik biztosításával.

Az előadás ezeknek a deklarált jogszabályoknak a tükrében enged bepillantást a jelenlegi magyarországi helyzetbe, a szerteágazó törekvésekbe és a lehetőségekbe.

 

 

13.40 - 14.20

Kerekasztal beszélgetés az aktuális problémákról

Moderátor: Farkas Judit, Radványi Katalin, Kajáry Ildikó