Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Sum Ferenc

Üléselnök: Szekeres Ágota

9.20 - 9.40

 

MÉRÉS:

9.40 - 10.00

Előadás címe: A Listening Span teszt mérési lehetőségei tanulásban akadályozott tanulók körében

Előadó neve: Fazekasné Fenyvesi Margit - Papp Gabriella

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE-GYPKI; ELTE-BGGYK

Összefoglalás: Két éve foglalkozunk a verbális szeriális munkamemória mérési és fejlesztési lehetőségeivel. Arra keresünk választ, mennyire befolyásolja ez az emlékezeti típus a tanulók verbális irányíthatóságát. Mi a feltétele annak, hogy az instrukciók megértése és teljesítése sikeres legyen? Következő lépésként tananyagelemzéssel bizonyítottuk, hogy a verbális szeriális munkamemória minden tárgyban és minden osztályfokon eltérő nehézségi fokozatokkal jelen van. További elemzéssel azt is megállapítottuk, hogy e képesség fejlesztése nem konzekvens, a fejlesztés tervezésében sokszor még feltétel vagy tényező szintjén sem jelenik meg.

Az integráció szemlélete értelmében olyan vizsgálati eljárást kerestünk, amely átalakítás nélkül is alkalmazható tanulásban akadályozott tanulók mérésére. Ez a Listening Span teszt. Előadásunkban ismertetjük az első adaptáció tapasztalatait. Integrált vagy szegregált formában oktatott, tanulásban akadályozott tanulók mérési eredményeit mutatjuk be. (A környezeti vagy az organikus oki különbséget nyilvántartási nehézségek miatt nem vettük alapul). A kiválasztást a mintavétel szabályai alapján tettük meg. Az 1., 3., 5 és 7. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók mérési eredményei bizonyítják, hogy a teszt jól alkalmazható körükben, és a felvevő gyógypedagógusoktól sem kíván különösebb felkészülést. A tesztben elért eredmények elemzésével a bemeneti szint pontosan megállapító, ezért kiinduló alapot jelenthet egy konzekvens fejlesztéshez.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Történetbe ágyazott és kontextusmentes szűrőeszköz használatának tapasztalata számolási képesség területén

Előadó neve: Farkasné Gönczi Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Phd hallgató, ELTE NDI

Összefoglalás: A számolási zavart mutató gyermekek számára kidolgozott és jelenleg alkalmazott szűrő- és vizsgálóeszközök kiemelten feladatsorokkal, cselekvésbe ágyazott formában mérik a gyermekek teljesítményét. A gyermekek saját közege óvodás korban a mese, míg az általános iskola alsó tagozatában pedig a realisztikus történetek világa. Kérdés, hogy a gyermekek hogyan teljesítenek, hogyan érzik magukat az iskolában jellemzően használt feladatsorok vagy a történetekbe ágyazott matematikai feladatok megoldásakor. Az előadás ezt a kérdéskört járja körbe.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Tanulásban akadályozott tanulók olvasás-szövegértés teljesítményének vizsgálata különböző mérési körülmények között

Előadó neve: Köböl Erika, Vidákovich Tibor

Delegáló intézmény, munkahely: SZT Bárczi Gusztáv EGyMI, Szeged; SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged; SzTE BTK Pedagógiai Értékelés és Tervezés Tanszék

Összefoglalás: A tanulásban akadályozott tanulók nem vesznek részt az országos mérésekben, azonban az utóbbi időben felmerült a bekapcsolásuk lehetősége (Oktatási Hivatal, 2013). Ennek feltétele többek között a mérőeszközök és a vizsgálati körülmények standardizálása, a mérés „akadálymentesítése” (D. Molnár, 2011), ezen belül a vizsgálatvezető által adott instrukciók, segítségek megfelelő tervezése (Kuncz és mtsai, 2008). Kutatásunk fő célja a tanulásban akadályozott tanulók olvasás-szövegértés teljesítményének reális megítélését biztosító mérési körülmények megismerése volt.

A szakirodalom és pedagógiai tapasztalataink alapján feltételeztük: (1) Az ekvivalens, de különböző mérési körülmények között felvett tesztek eredményei között jelentős eltéréseket találunk. (2) A különböző évfolyamok tanulói eltérő mértékben tudják hasznosítani a feladatmegoldáshoz nyújtott segítséget. (3) Az összetett feladatmegoldó tevékenységet igénylő feladatokban a tanulók kevésbé sikeresen dolgoznak. (4) A tanulók által leginkább kedvelt mérési körülmények megegyeznek azokkal, amelyekben a legsikeresebben teljesítenek.

A vizsgálat során a tanulók három olvasás-szövegértés tesztet és egy tanulói kérdőívet töltöttek ki. A vizsgálati minta 208 fő volt, a tanulók a 3–8. évfolyamon tanultak. A három tesztváltozathoz három tesztelési körülményt határoztunk meg. Az A teszt megírása során a tanulók csupán a szokásos mérési útmutatóban szereplő információkat kapták, a B és a C teszt kitöltéséhez ezen felül szóbeli magyarázatot, illetve mintapéldákat is, mindkét segítséget egységes, pontosan rögzített formában. A kérdőív kitöltése során a tanárok aktívan segítették a tanulókat.

Mindhárom teszt megbízhatóan mért, a reliabilitások: 0,91, 0,92, 0,92, a kérdőívé: 0,76. Az eredmények igazolták, hogy a tanulók szignifikánsan jobban teljesítenek, ha a pedagógus segíti a tennivalók értelmezését, vagy ha példát kapnak a megoldáshoz (mindkét esetben p=0,000). A segítség kétféle formája viszont nem eredményezett szignifikánsan eltérő teljesítményeket (p=0,448). Igazolódott, hogy a felsőbb évfolyamosok mindkét típusú segítséget hatékonyabban tudják hasznosítani. Az összetett feladatmegoldó tevékenységet igénylő feladatokban minden évfolyam szignifikánsan gyengébben teljesített (minden esetben p=0,000). A kérdőív eredményei szerint a tanulók legkevésbé kedvelik az önálló feladatmegoldást (p=0,000), és egyformán a feladatutasítás személyes közvetítését és a mintapélda adását. Feltételezésünknek megfelelően a különbségek hasonlóan alakultak, mint az olvasás-szövegértés tesztek teljesítményei között.

Eredményeink szerint ezen tanulói kör objektív, megbízható és érvényes méréséhez a leghatékonyabb mérési körülményt a tennivalók értelmezésére irányuló, pontosan meghatározott személyes segítségnyújtás jelenti. További feladat annak vizsgálata, hogy a rögzített mérési körülmények más típusú tesztek, illetve a tanulásban akadályozott tanulók szélesebb körben történő mérése esetén is alkalmazhatók-e.

 

 

10.40 - 10.55

Előadás címe: A szövegértés vizsgálata negyedik osztályos tanulásban akadályozott tanulók körében

Előadó neve: Felker Evelin

Delegáló intézmény, munkahely: NYME Apáczai Csere János Kar, Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék

Összefoglalás: A szövegértés képessége az önálló tanulás alapja. Az iskolai sikeresség, társadalmi beilleszkedés szempontjából is kiemelkedő a jelentősége. A jelen kutatásban az olvasásértés és a tipográfia összefüggése került vizsgálatra, szegregált intézményben tanuló, 4. osztályos tanulásban akadályozottak körében. A vizsgálat anyaga négy hasonló nehézségű, különböző tipográfiával szerkesztett mese (szótagolva, extrém betűtípussal, nagybetűvel és illusztrációval ellátva). Mindegyik meséhez 10 olvasásértést ellenőrző kérdés kapcsolódott. Az eredmények szerint a tipográfia befolyásoló hatással bír a vizsgálatban résztvevőkre.

 

 

10.55 - 11.10

Előadás címe: A tanulásban akadályozott gyermekek olvasási képességének vizsgálata kisiskolás korban

Előadó neve: Tasner Rebeka Sára

Delegáló intézmény, munkahely: NYME Apáczai Csere János Kar, Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék

Összefoglalás: A mai oktatásban egyre fontosabb kérdés, hogy milyen olvasástanítási módszerrel lehet a tanulókat a leghatékonyabb módon tanítani olvasásra, szövegértésre. Nemcsak a többségi, de a tanulásban akadályozott tanulóknál is fontos probléma, hogy hogyan sajátíthatják el az olvasás képességét. Jelen tanulmányban összehasonlításra kerül az ép értelmű, illetve enyhén értelmi fogyatékos tanulók olvasási képessége a 9-11 éves korosztályon belül. A vizsgálat eszközéül Meixner Ildikó diszlexia kérdőívét alkalmaztam és 16-16 gyermek eredményét elemeztem. Az eredmények rávilágítanak a két csoport közti különbségekre és az elmaradások mértékére.

 

 

Közben 11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

TEHETSÉGGONDOZÁS

11.20 - 11.40

Előadás címe: A sajátos nevelési igényű zenei tehetségek gondozása a családban és az iskolában

Előadó neve: Kaibinger Pál

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola

Összefoglalás: Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a zenei tehetség felismerésének a fontosságára és feladataira a sajátos nevelési igényű tanulók között.

A bevezetés az alapfogalmak, így a zenei nevelés feladatai és jelentősége a sajátos nevelési igényű tanulók között, valamint a muzikalitás és a zenei tehetség definícióját tárgyalja. Mivel a zenei tehetséget összetett kategória, ezért részletesebben kell vizsgálni, összetevőit, alakulását és jellemzőit is bemutatva. Szorosan kapcsolódik ehhez a gondolathoz az általános tehetség és a zenei tehetség kapcsolatának vizsgálata, hat lehetséges tehetségtípus bemutatása, illetve ezek kapcsolódása a zenei tehetség kategóriájához.

A zenei tehetség öröklődése többféle módon történhet meg. Ennek típusai: a piramis-modell, a vulkán-modell és a gejzír-modell ismerete fontos kérdés a zenei tehetséggondozás feladatait tekintve. Ugyanilyen fontos kérdés a zenei tehetség kibontakozását segítő tényezők számbavétele. A belső tényezők közül az intelligencia, a speciális képességek, a kreativitás, a személyiségjegyek, míg a külső tényezők esetében a család, az iskola, a kortárs csoportok és a társadalom hatásainak bemutatása jelenik meg.

Az előadás befejezésül a sajátos nevelési igényű tanulók zenei tehetség gondozásának célját és hasznosságát összegzi.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A kettős különlegesség, avagy a SNI és BTMN-s tanulók tehetséggondozása

Előadó neve: Tukericsné Schvilinger Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás

1. A tehetséggondozás törvényi háttere

2. A tehetséggondozás fő formái:

     mindennapi tevékenységbe épített fejlesztés,

     egy-egy tevékenység kiemelt művelése, terápiás ellátás,

     mentorálás,

     pályatanácsadás,

     versenyeztetés, pályáztatás.

3. A tehetség azonosítása és fejlesztése

4. A szegregált és az integráló intézmények együttműködésének lehetőségei a tehetséggondozás szolgálatában. (saját intézményi példáink bemutatásával)

5. Tehetségsegítő szervezetek, szakirodalom, pályázati lehetőségek ajánlása

 

 

INTEGRÁCIÓ

12.00 - 12.20

Előadás címe: Gyógypedagógusok problémadefiníciója a társadalmi integrációt nehezítő tényezőkkel kapcsolatban

Előadó neve: Szabó Ákosné

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: A társadalmi integráció legfontosabb eleme, egyben feltétele a munkához való hozzájutás, a foglalkoztathatóság előmozdítása, a jövedelemhez jutás, ezáltal az otthonteremtés és a család fenntartásának esélye. A társadalmi integráció eszköze egy olyan iskolarendszer, amely a tanulók számára a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségét biztosítja.

A problematikusnak ítélt társadalmi jelenségekkel kapcsolatban – a társadalmi integráció mindenképpen ebbe a körbe tartozik – a szakirodalomban két alapvető álláspont tapasztalható. Az egyik az „objektivista” megközelítés, amely mindenféle értelmezéstől és mérlegeléstől függetlennek tekinti egy helyzet problematikusságát. Ezzel szemben a „konstruktivista” álláspont szerint egy jelenség vagy szituáció egy összetett értelmezési folyamat eredményeként fog kívánatos, vagy attól eltérő színezetben megjelenni (Gajduschek–Hajnal, 2010: 86–88.) Konstruktivista megközelítésben az integrációs folyamatokban közreműködő személyek maguk is tevékenyen részt vesznek a „problémának” számító jelenségek körének kijelölésében, a problémák természetének, szerkezetének és jelentésének megkonstruálásában.

Az előadás a gyógypedagógusok szakdolgozataiban fellelhető – az integrációval kapcsolatos – objektivista és konstruktivista megközelítések, definíciók kutatásának első megállapításait osztja meg a hallgatósággal.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Vallásosság, elfogadás, integráció

Előadó neve: Czombos Dorottya - Szekeres Ágota

Delegáló intézmény, munkahely: Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola; ELTE BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet 

Összefoglalás: Három fogalom, amelyek a gyógypedagógia és a teológia tudományok között egy lehetséges kapcsolódási pontot jelenthetnek. A kapcsolat pedig megfordítva a fogalomsor talán könnyebben felfedezhető: az integráció megvalósulásának folyamatában fontos szerepet játszó szubjektív tényezők közül – elsősorban - az elfogadó, befogadó attitűdök kialakulásához – feltételezhetően - hozzájáruló vallásosság. Kutatásunkat tehát ez az összefonódás alapozza.

A vallás, vallásosság ember személyiségének egy különleges összetevője, amelyet elsősorban szocializációs folyamatok alakítanak. Azok az egyének, akik szocializációjuk során egy új dimenzióval, a keresztény értékek, etika és erkölcs dimenziójával is találkoznak, feltételezhetően közelebb tudnak kerülni embertársaikhoz, „mindenben és mindenkiben képesek lesznek észrevenni a jót, (…) megismerik az életértékek fokozatainak helyes sorrendjét, (…) és képesek lesznek a szeretet kiáramlásával tevékenykedni.” (MARCZELL, 2002, 240.o.)

Az iskolai (és szélesebb körben a társadalmi) integráció megvalósulásában a szubjektív tényezőknek legalább olyan kiemelkedő szerepe van, mint az objektív tényezőknek, hiszen a befogadó és a befogadott személyek hozzáállása, attitűdje meghatározó jelentőségű a sikeres integráció folyamatában. Ha a szociális szférában is megvalósul az integráció, az azt jelenti, hogy a felek (befogadó és befogadott) megismerik egymást, és ezek az ismeretek képesek lehetnek lebontani azokat a falakat, akadályokat, amelyek a közvetlen kapcsolatokat gátolhatják.

Hogy az iskolák és a társadalom a leginkább el- és befogadó legyen a fogyatékos emberekkel, olyan attitűdöket kell megerősíteni, amelyek ezen szemléletet erősítik. Az előítéletek megszüntetése, leépítése kifejezetten nehéz, ezért törekedni kell már a szocializáció kezdetétől a pozitív attitűdök és az előítélet mentes gondolkodásmód kialakítására.

Pilot kutatásunk ad lehetőséget betekinteni a fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűdökbe a vallásosság tekintetében. A mintában Szántó (1998) kutatásai alapján feltárt vallásosság négy dimenzió mentén öt különböző „erősségű” vallásossági csoport létrehozására adott lehetőséget. A kutatásban résztvevő személyektől származó információk alapján megállapítható, hogy a vallásosság és a fogyatékos személyeket, a fogyatékos személyek integrációját elfogadó attitűdök kapcsolatban állnak egymással, mégpedig azok a személyek, akik a vallásosságuk tekintetében az „erősebb”, vallásosabb csoportokba tartoznak elfogadóbb attitűddel rendelkeznek, mint azok a személyek, akik nem vallásosak.

A gyógypedagógia és a keresztény teológia e közös területén végzett kutatás messzemenő következtetések levonására ez esetben nem alkalmas, de a gondolatébresztő, cselekvésre sarkalló funkciója kiemelt szerepet kaphat helyette.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Integráltan nevelt-oktatott SNI tanulók Dél-Baranyában és a Meixner Ildikó EGYMI utazó gyógypedagógiai ellátásának protokollja

Előadó neve: Bukovics Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálybalépése óta a Meixner Ildikó EGYMI-ben folyamatosan nő az utazó gyógypedagógiai ellátásra vonatkozó igény a térség köznevelési intézményei részéről. Előadásomban az utazó gyógypedagógiai ellátás protokolljának bemutatása mellett a Dél-Baranyában működő általános iskolákban és középiskolákban integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeiről számolnék be. Igyekszem átfogó képet adni a feladatellátási körzetünkbe tartozó intézmények integrációs tevékenységéről, az intézmények EGYMI-hez, utazó gyógypedagógiai ellátáshoz való viszonyáról. A 2015. február-március időszakában végzett kérdőíves adatgyűjtés eredményeként érdekes megállapításokat tehettem az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók megoszlásával, az integráció személyi feltételeivel, az óraszámok és csoportlétszámok alakulásával, valamint a tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatban. Szeretném bemutatni továbbá a Meixner Ildikó EGYMI többségi intézmények integrációs törekvéseit támogató tevékenységeit.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: A szülők szerepe és részvétele az SNI gyermekek/tanulók integrált nevelésében (Egy svájci modell adaptálásának lehetősége)

Előadó neve: Tóthné Schiebelhut Lívia

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: Előadásomban a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásának hazai és nemzetközi modelljeiből indulok ki. Az integrált oktatás szereplői közül a szülők szerepét emelem ki, a hazai szakirodalmi áttekintés alapján.

A BME közoktatás vezetői szakdolgozatom kutatása alapján ismertetem, hogy a Meixner Ildikó EGYMI által ellátott integráló intézményekben

- milyen formában és mértékben vonják be ma a szülőket az SNI tanulók ellátásába,
- kihasználják-e az intézmények a szülőkkel való együttműködésben rejlő lehetőségeket a gyermek fejlesztése érdekében,
- a befogadó intézmények, azok pedagógusai és a szülők szívesen fogadnának-e a szülői részvételt támogató „jó gyakorlatokat”, nyitottak-e annak adaptálására.

Bemutatom a Svájc Zürichi Kantonjának iskoláiban alkalmazott Schulische Standortgespräche (SSG) modellt (Iskolai állapotfelmérő beszélgetés), amely egy szükségletalapú, FNO szemléletre épülő, a szülői és tanulói participációt erősítő ellátási forma. Végül elemzem a modell adaptálásának lehetőségét a saját pedagógiai gyakorlatunkba.

Előadásomban az eredményes integrált oktatás feltételei közül a szülők szerepére szeretném ráirányítani a figyelmet. Az SNI tanulók integrált nevelése-oktatása nem működhet hatékonyan a szülők aktív támogató részvétele nélkül. Ezért az együttnevelésében nagyobb mértékben kellene építeni a szülőkkel való együttműködésre. Ennek megvalósításához szolgálhat keretül a nemzetközi gyakorlatban sikeresen alkalmazott, a saját utazó gyógypedagógiai gyakorlatunkba is adaptálható modell.

 

 

GYAKORLAT

14.00 - 14.20

Előadás címe: A ”Mondd és mutasd” program bemutatása

Előadó neve: Szabadiné Kovács Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Összefoglalás: A Jó gyakorlat játékos auditív és vizuális figyelmet, észlelést és emlékezetet, sorrendiséget, téri tájékozódást, fonológiai tudatosságot fejlesztő oktató program. Alkalmazható óvodai nagycsoportos gyermekek, logopédiai terápiára járó gyermekek, sajátos nevelési igényű tanulók, hangoztató-elemző összetevő módszert alkalmazó 1. osztályok olvasástanítás kezdő szakaszának beszédfejlesztése során. A program a magyar nyelv hangjaira Smart táblára készített interaktív fejlesztő feladatsort kínál, melyek beépíthetők a tanórába, jól alkalmazhatók differenciálásra, egyéni fejlesztésre. Célom, segítséget adni gyermekeknek, szülőknek, tanítóknak, fejlesztőpedagógusoknak, gyógypedagógusoknak.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Eltérő időpontban gyógypedagógiai iskolába kerülő tanulásban akadályozott tanulók elsajátítási motivációja a tanulók és tanárok vélekedése alapján

Előadó neve: Mucsiné Erdei Mónika - Józsa Krisztián

Delegáló intézmény, munkahely: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI – SZTE BTK Neveléstudományi Intézet SZTE Gyógypedagógusképző Intézet 

Összefoglalás: Az elsajátítási motiváció készségek, képességek elsajátítására késztet (Busch-Rossnagel, 1997). Nemzetközi kutatások szerint a tanulásban akadályozott gyermekek elsajátítási motivációjának erőssége nem marad el a tipikusan fejlődő társaikétól abban az esetben, ha számukra optimális kihívó erővel bíró helyzet elé állítjuk őket. A tanulásban akadályozott tanulók elsajátítási motivációjának hazai kutatása közel 10 éve vette kezdetét (Józsa és Fazekasné Fenyvesi, 2007).

A tanulásban akadályozott tanulók jelentős hányada továbbra is speciális gyógypedagógiai iskolákban tanul, az integrált tanulók aránya 2006 óta lényegileg nem változott (Csányi, 2013). Számottevő azon tanulók aránya is, akik sorozatos kudarcokat követően, adott esetben sikertelen integráció után kerülnek át gyógypedagógiai iskolába. Vizsgálatunkban összehasonítottuk azokat a tanulásban akadályozott gyermekeket, akik gyógypedagógiai iskolában kezdték meg az első osztályt, (GYIK, N=87) és azokat, akik többségi iskolából, sikertelen spontán integrációt követően kerültek át (SIK N=130). Tanári és tanulói kérdőíveket alkalmaztunk. Hipotézisünk szerint a tanulásban akadályozott tanulók motiváltságát befolyásolja az, hogy gyógypedagógiai iskolában kezdték-e az első osztályt, vagy a későbbiekben kerültek át oda.

A tanulók önjellemzéseiben a két alminta közt a felnőttekkel való kapcsolat motívumai (kötődés) szempontjából jelentős különbséget tártunk fel a GYIK minta előnyére. Az átkerülés ideje 5-6 évfolyamon már szignifikáns különbséget eredményezett a motivációban. Az alminták különbsége megjelent a pedagógusok véleményében is, így a kötődés esetében magasabb motívumértéket kaptak a GYIK alminta tanulói, mint SIK társaik, míg motoros motívumok tekintetében épp az integrációból átkerülő diákok értéke volt magasabb.

Összehasonlítottuk a tanulásban akadályozott tanulók és osztályfőnökeinek véleményét az elsajátítási motivációval kapcsolatosan. A tanárok és diákok véleménye közt minden alskálán jelentős különbségek mutatkoztak összevontan és évfolyamok szerinti bontásban is. Ugyanakkor a vélemények közti 0,19–0,41 közötti korrelációs értékek gyenge-közepes, szignifikáns összefüggésekről árulkodtak.

Összességében elmondhatjuk, hogy a gyógypedagógiai iskolákba eltérő időpontokba bekerülő tanulók elsajátítási motivációja több területen is kimutathatóan más fejlődési vonalat jár be. Eredményeink felhívják a figyelmet a gyógypedagógiai iskolába átkerülés idejének gondos megválasztására – az áthelyezés időpontjának megválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a felső tagozatra már kimutatható motivációs különbségek tapasztalhatóak, tehát a többségi iskolában sikertelennek tűnő tanulók esetében érdemes még az alsó tagozaton, legkésőbb 10–11 éves korig segíteni az átkerülést a tanulás iránti motiváció fenntartása érdekében. A pedagógusok és tanulók véleményének összevetése feltárta, hogy más tényezők társulnak az elsajátítás mellé az egyes értékelők számára - ezt érdemes a tanítási órákra való felkészülésben figyelembe venni.

 

 

15.00 - 15.40

Előadás címe: Interaktív tábla - interaktív pedagógus? (Ötletbörze az interaktív tábla matematika órai felhasználására)

Előadó neve: Póth Éva

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola

Összefoglalás: Intézményünkben 5 éve használjuk az interaktív táblát tanulásban akadályozott, valamint beszédfogyatékos tanulók oktatásában. Az elmúlt időszakban széleskörű tapasztalatot szereztünk az IKT-eszközökkel támogatott tanítási órák eredményességéről, sikerességéről.

A tankönyvekhez készített digitális anyagok elsősorban a tanórai gyakorláshoz nyújtanak segítséget, kevésbé használhatóak szemléltetéshez, vagy egy adott matematikai fogalom előkészítéséhez, megalapozásához. A tankönyvekhez készült e-tananyagok mellett jól használhatóak a tankönyvkiadók által készített flipbook-ok is. Ezek az anyagok a tankönyv kivetíthető, esetenként interaktív feladatokkal is színesített változatai. A tankönyvi ábrák felhasználásával gyakran készítünk digitális táblaképeket, amelyek a célszerűen kivitelezett animációkkal segítik a megértést. Saját készítésű interaktív anyagainkhoz jó alapot szolgáltatnak az internet segítségével elérhető feladatszerkesztő oldalak is. Digitális tartalmak készítéséhez sok ötletet gyűjtünk a Műszaki Kiadó tanári közösségi weboldaláról, az E-tanárikarról, ahol tantárgy, évfolyam és iskolatípus alapján tudunk keresni a lelkes pedagógusok által feltöltött, különböző formátumban elkészített segédanyagokból. A változatos gyakorlást segítik az aktuális tananyaghoz illeszkedő internetes online játékok. Jelenleg egy olyan gyűjtemény összeállításán dolgozunk, amelybe az alsó tagozatos matematika tanításához (kipróbáltan) jól használható online játékokat válogatjuk össze.

Gyakorló intézményként kiemelt feladatunknak érezzük, hogy minél magasabb szinten bemutassuk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanárjelöltjeinek az interaktív tábla tanórai felhasználásának lehetőségeit. A gyakorlatukat nálunk végző gyógypedagógus hallgatók többsége vezetőtanáraiktól alapszinten elsajátítják a táblaszoftver kezelését, így a tanításra már többnyire saját készítésű interaktív tananyaggal készülnek fel. A táblaszoftver használata mellett hallgatóink rendszeresen készítenek szemléletes, igényes diaképeket PowerPoint, egyedi esetekben pedig a Prezi prezentációszerkesztő szoftverrel.

Tapasztalatainkra építve folyamatosan készítjük a tanulóink képességeihez igazított digitális tananyagainkat. A konferencián az alsó tagozatos matematika tanításához készített interaktív diaképekből szeretnénk játékos formában ízelítőt adni.

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: A szekcióülés lezárása

Előadó neve: Szekeres Ágota