Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Hegyiné Honyek Katalin

Üléselnök: Garai Szilvia

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Intézmény és család együtt: check-lista a látássérülés és autizmus spektrumzavar speciáldiagnosztika szolgálatában. Együtt könnyebb észrevenni és segítséget nyújtani. I.

Előadó neve: Pajor Emese

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Az előadás az autizmussal élő látássérült populációval foglalkozik. Négy dimenzió – kommunikáció; szociális interakciók; korlátozott, repetitív és sztereotip viselkedésminták; szenzoros ingerekre adott válasz - mentén hasonlítja össze az ép, a látássérült, és a látássérült-autista gyermek fejlődésének vonásait, és tekinti át a témában megjelenő irodalmakat. Arra keresi továbbá a választ, hogy van-e, és ha igen, mi a különbség a látássérült, és a látássérült-autista gyermekek viselkedéses és kognitív jellemzői között.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Intézmény és család együtt: check-lista a látássérülés és autizmus spektrumzavar speciáldiagnosztika szolgálatában. Együtt könnyebb észrevenni és segítséget nyújtani. II.

Előadó neve: Pajor Emese

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Bemutatásra kerül 2 check-list, mely a téma vizsgálati eredményeire építve lett kialakítva. A listák célja, hogy mind a speciális intézmények, mind a családok kezébe egy könnyen kezelhető eszközt adjon, melyek segítségével az atipikus fejlődésű gyermek megsegítése - közös együttműködéssel - egyre sikeresebben megvalósíthatóvá válhat.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Optikai és egyéb segédeszközök a gyengénlátók, aliglátók életminőségének javításában

Előadó neve: Juhászné Schönhardt Ildikó, Horváth Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma 

Összefoglalás: Előadásunkban a Gyengénlátók Általános Iskolája EGYMI és Kollégiumának tapasztalatai alapján mutatjuk be az optikai és egyéb segédeszközök szerepét a látássérült személyek életminőségének javításában. Röviden összegezzük, mely esetekben indokolt a segédeszközök használata, mik az ezzel kapcsolatos irányelvek iskolánk tanulói vonatkozásában. Az eszközök csoportosítása számos szempont szerint lehetséges. Az alábbi kategóriákon belül olyan eszközöket emelünk ki, amik intézményünk kölcsönzési statisztikáját tekintve a legnépszerűbbnek mutatkoznak, továbbá a legújabb, legmodernebb eszközökre fókuszálunk.

 a) optikai eszközök közelre és távolra
 b) elektronikus
 c) informatikai
 d) egyéb kiegészítő eszközök
 e) életvitelt segítő eszközök

Ismertetjük az eszközkiválasztás menetet, annak meghatározó tényezőit intézményünkben, valamint bemutatjuk a beszerzési lehetőségeket, mint vásárlás, pályázatok, önkormányzati segítség, OEP - egyedi méltányossági kérelem. A téma jelentőségét, esetleges nehézségeit néhány esetismertetéssel szemléltetjük. 

Előadásunkhoz eszközkiállítás tartozik.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: LÁTÁSSÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN - a családi működés sajátosságai látássérült gyermeket nevelő családokban I.

Előadó neve: Kiss Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet

Összefoglalás: Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a látássérült gyermeket nevelő családok milyen módokon alkalmazkodnak speciális helyzetükhöz, továbbá milyen tényezők növelik a családok pozitív alkalmazkodását, illetve melyek fokozzák nehézségeiket. Feltételezem, hogy a látássérülés is olyan nehezítő körülmény, amely a családok működését megváltoztatja. Hipotézisem szerint a látássérült gyermeket nevelő családok alkalmazkodásának eredményessége többtényezős folyamat, amelyben társadalmi (SES), társas (külső támogatás, családon belüli erőforrások) és személyes jellemzők (a gyermek intellektusa, a sérülés súlyossági foka és jellege, társuló sérülések, betegségek) játszanak szerepet.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: LÁTÁSSÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN - a családi működés sajátosságai látássérült gyermeket nevelő családokban II.

Előadó neve: Kiss Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet

Összefoglalás: A kutatás során a kvantitatív es a kvalitatív elemzési módszereket használok: a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó Központ irattári anyagából, 1507 látássérült (vak és gyengénlátó) 0-16 éves korú, látássérült gyermek és fiatal anamnesztikus adataiból kinyerhető demográfia jellemzőik vizsgálatával kíséreltem meg leírni, hogy a látássérült gyermek jelenléte a családban a család milyen változásaival jár együtt (pl. válás, költözés, új testvér születésének hiánya stb.) továbbá, hogy a gyermek személyes jellemzői (a látássérülés súlyossági foka, társuló sérülések) mennyiben befolyásolják a család működését. A fentiek mellett több mint 100 érintett szülővel (köztük szülőpárokkal és egyedülálló szülőkkel) a fő demográfiai mutatók mentén illesztett csoportokban kérdőívet kívánok felvenni, amelyben a látássérült gyermekek elfogadását gátló és támogató faktorokat (rizikó és védő faktorok) szeretném azonosítani.

A kutatás eddigi kvantitatív elemzési szakaszából kirajzolódik, hogy a kapcsolatok megszakadási arányát a gyengénlátás erőteljesebben befolyásolja, mint a vakság, továbbá a látássérülés súlyossági fokán túl, a társuló sérüléseknek (értelmi fogyatékosság, mozgáskorlátozottság) is erős hatása van a családi kapcsolatok minőségére. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy fentiek mellett a lakóhely, a szülők életkora és iskolai végzettsége szintén szerepet játszik a család adaptív működésében.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A látássérült mentorszülő hálózat működésének eddigi tapasztalatai

Előadó neve: Hegedüs Katalin, mentorszülő

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Összefoglalás: A mentorszülő hálózat létrejötte. Miért lett szükség mentorszülőkre? Milyen az ideális mentorszülő? Néhány szó a képzésről, a forrásokról. Miben segíthet egy mentorszülő? Merre tovább? Zárás: egy saját "eset" bemutatása

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Szemtől szemben a retinoblastomával – családdal, egyesülettel és intézményekkel közös kiútkeresés az egészségügyi- és ellátórendszer „labirintusából”

Előadó neve: Repárszky Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Magyar Retinoblasztómások Egyesülete

Összefoglalás: A retinoblastoma rövid bemutatása, melyek a főbb tünetei és milyen kezelési lehetőségek vannak ma Magyarországon; a retinoblastomás gyerekek „kilátásai”(gyógyulási esélyek, látáskárosodás); a szűrés lehetőségei. A diagnózishoz jutás és kezelés nehézségei, avagy miért válhat labirintussá egy ritka beteg számára az egészségügyi- és ellátórendszer. Hogyan segítsünk egymáson – az egyesület feladatai. Hogyan segítsünk önmagunkon; avagy mi a család felelőssége (példák a struccpolitikától az önostorozásig). Hogyan segítsenek rajtunk, avagy mit várunk a gyermekünkkel foglalkozó szakemberektől. Amikor a szakember (gyógypedagógus, pedagógus, orvos, nővér, védőnő, adminisztratív ügyintéző stb.) partner.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Halmozottan sérült látássérültek felkészítése a felnőttkorra – szakemberek és szülők együtt a sikeres beilleszkedésért I.

Előadó neve: Katona Krisztina és munkatársa

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, EGYMI, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: A halmozottan sérült gyerekekkel való napi munkában a szakembereknek folyamatos dilemmát okoz a tanulók szintjének megfelelő és szükségleteire reagáló tananyag kidolgozása és folyamatos alakítása. Ebben a szakmai munkában kulcsfontosságú, hogy mindez tágabb perspektívában, a tanulók jövőbeni életére és lehetőségeire is reflektáljon. Az előadás – kevésbé elemző és tudományos, inkább szemléletformáló jelleggel - áttekinti a felnőtt életre való felkészítés 3 pillérét a sérülttel dolgozó gyógypedagógiai személyzet oldaláról a szociális készségek és társas élet, a munkatevékenységek, valamint a szülőkkel való közös munkára fókuszálva, hangsúlyozva, hogy a cél mindenekelőtt a sérültek aktív részvétele saját felnőtt életük hétköznapjaiba és a relatív maximális részvétel elősegítése a társadalmi együttélésben. Az előadás során a Vakok Általános Iskolája halmozott sérülteket nevelő-oktató tagozatainak szakmai jó gyakorlataiból merítünk.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Halmozottan sérült látássérültek felkészítése a felnőttkorra – szakemberek és szülők együtt a sikeres beilleszkedésért II.

Előadó neve: Katona Krisztina és munkatársa

Delegáló intézmény, munkahely: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, EGYMI, Kollégiuma és Gyermekotthona

Összefoglalás: A halmozottan sérült gyerekekkel való napi munkában a szakembereknek folyamatos dilemmát okoz a tanulók szintjének megfelelő és szükségleteire reagáló tananyag kidolgozása és folyamatos alakítása. Ebben a szakmai munkában kulcsfontosságú, hogy mindez tágabb perspektívában, a tanulók jövőbeni életére és lehetőségeire is reflektáljon. Az előadás – kevésbé elemző és tudományos, inkább szemléletformáló jelleggel - áttekinti a felnőtt életre való felkészítés 3 pillérét a sérülttel dolgozó gyógypedagógiai személyzet oldaláról a szociális készségek és társas élet, a munkatevékenységek, valamint a szülőkkel való közös munkára fókuszálva, hangsúlyozva, hogy a cél mindenekelőtt a sérültek aktív részvétele saját felnőtt életük hétköznapjaiba és a relatív maximális részvétel elősegítése a társadalmi együttélésben. Az előadás során a Vakok Általános Iskolája halmozott sérülteket nevelő-oktató tagozatainak szakmai jó gyakorlataiból merítünk.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A boldogságkeresés útjai - a speciális szükségletű gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek életminőségének javítása I.

Előadó neve: Fazekas Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma 

Összefoglalás: Gyermekeinket boldognak szeretnénk látni. Így van ez a saját gyermekkel és a tanítványokkal is. Sérült gyermekekkel dolgozva ez a vágy nagyon nehezen teljesíthető, hiszen az átlagosnál több akadály van a gyerekek fejlődése, sikeressé válása, boldogulása útjában. Sokszor ezt a legnehezebb gyógypedagógusként, pszichológusként elviselni, hogy az ember mindent megtesz, ami tőle telik, és az kevésnek bizonyul... Mit tehetünk?

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: A boldogságkeresés útjai - a speciális szükségletű gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek életminőségének javítása II.

Előadó neve: Fazekas Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma 

Összefoglalás: Jól tudjuk, hogy a gyerekek biztonságérzete, egészséges fejlődése rajtunk, felnőtteken múlik, nem lehet zaklatottan nyugodt gyereket nevelni. 

Hogy hogyan lehetnénk boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, arról a pozitív pszichológia kutatásai, tapasztalatai révén már egyre többet tudunk. Előadásomban azt szeretném bemutatni, milyen lehetőségeink vannak saját testi-lelki jóllétünk karbantartására, és ennek révén boldogabb gyerekek nevelésére.