Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Őszi Tamásné

Üléselnök: Őszi Tamásné

 

 

9.00 - 9.40

Előadás címe: „Babzsák” Fejlesztő Program – kiscsoportos fejlesztő program és eszközrendszer fejlesztési eredményességének vizsgálata és továbbfejlesztése

Előadó neve: Havasi Ágnes - Őszi Tamásné

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK ATIVIK Intézet, Autizmus Alapítvány

Összefoglalás: Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2 B kiemelt projektje, mely a pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítését célozza, lehetővé tette egy hazai, az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók fejlesztéséhez szükséges eszköz továbbfejlesztését is. A választás a szociális-kommunikációs képességek kiscsoportos fejlesztését célzó, a hazai gyakorlatban már elterjedt „Babzsák” Fejlesztő Programra esett. A Babzsák Fejlesztő Program (BFP) olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, amely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi (pl. óvodai, iskolai, lakóotthoni), illetve természetes társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. Módszertanát tekintve a „szociális készségfejlesztő csoport” nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszertanába sorolható. A programot a 80-as évek végén hozták létre az Autizmus Alapítvány Kísérleti Iskolájában, azóta folyamatos fejlesztés alatt áll, a feladatgyűjtemény egyre bővül, bár a foglalkozás módszertani alapjai, keretei változatlanok maradtak.

2015 tavaszán az Educatio Kft. megbízásából az Autizmus Alapítvány és szakmai partnerei kutatás-fejlesztési tevékenység keretében elvégezték a „Babzsák” Fejlesztő Program és eszközrendszer gyakorlati kipróbálását, az autizmussal élő gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásvizsgálatát. A vizsgálatot 8 csoportban, 30 autizmussal élő gyermekkel végeztük. A nemzetközi szakirodalom áttekintése mellett az alábbi kutatási-fejlesztési tevékenységek történtek:
(1) autizmussal élő gyermekek csoportos helyzetben való fejlesztéshez szükséges képességeinek felmérése informális, elsősorban strukturált megfigyelésen és kikérdezésen alapuló eljárásokkal
(2) a Babzsák Fejlesztő Program során fejleszteni kívánt célviselkedések meghatározása
(3) a célviselkedésekhez illeszkedő feladatok kiválasztása
(4) a Program fizikai környezetének, az ott használt vizuális segítségek csoportra szabott megtervezése és elkészítése
(5) a felhasználói tapasztalatok összegyűjtése a Program alkalmazásának ideje alatt szisztematikusan kérdőíven, illetve az elején és végén pedagógus-interjúval
(6) a vizsgálat elején és végén videó készítése, a felvételek elemzése a célokhoz való igazodás és a célok megvalósulása mentén
(7) a Babzsák Fejlesztő Programban meghatározott célok illeszkedésének vizsgálata a gyermekek felméréseinek és Egyéni Fejlesztési Tervének dokumentumelemzésével

Előadásunkban e vizsgálat első eredményéiről számolunk be.

 

 

9.40 - 10.20

Előadás címe: Autizmussal élők és családjaik segítése civil szervezet és pedagógiai szakszolgálat együttműködésében

Előadó neve: Asztalosné Marosi Mariann

Delegáló intézmény, munkahely: Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szekszárdi Tagintézmény

Összefoglalás: Az autizmus terápiában nagyon fontos a szülők, szakemberek, érintettek közötti együttműködés, az autizmus intézményi és családi ellátásában nélkülözhetetlen a közös gondolkodás. A szakszolgálati és a szülőszervezet közti folyamatos együttműködés reményeink szerint előrébb viszi megyénkben az autizmussal élő gyerekek ellátását. Az előadás az elmúlt évek ezzel kapcsolatos eredményeit mutatja be.

A Tolna megyei autizmus ellátásról: Az országos autizmus ellátástól megyénk elmarad, jelenleg kevés olyan intézmény van, ami a nevelés, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás terén autizmus specifikus lenne. Gyógypedagógiai intézményben működik szegregált csoport a megyében, de ez csak egy csoport, amelyben 8 autizmussal és értelmi sérüléssel élő gyermeket nevelnek, oktatnak. A közoktatási intézményekben - gyógypedagógiai, valamint általános iskolai, óvodai osztályokban, csoportokban - integráltan nevelkedő gyermekeknek is nagyon fontos lenne az autizmus specifikus ellátás. Sajnos a környezetünkben élő autista gyermekeknél nagyon gyakori a magántanulói státusz, vagy az óvodai néhány órás tartózkodás. Több fiatal már betöltötte, vagy hamarosan betölti 16 életévét. Számunkra fontos lenne, hogy az iskola befejezésével nappali ellátás alakuljon.

Szakszolgálat és a civil szervezet bemutatása:

Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szekszárdi Tagintézmény:
ASD terápia a szakszolgálatnál:
   • Szociális-kommunikációs készség fejlesztő csoportos foglalkozás
          o ASD-s gyerekek csoportja
          o Tipikus fejlődésű és ASD-vel élő gyerekek közös foglalkozása
   • Egyéni fejlesztés szülő közreműködésével
Autizmussal élő gyermeket befogadó köznevelési intézmények segítése
   • Pedagógusok szakmai támogatása
   • Autista gyerekek integrációjának segítése
Szülőklub

Esőmanók Tolna Megyei Autistákért Egyesületet közreműködésemmel autista gyermeket nevelő szülők alakították 2010 – ben. A megalakulást a közös érdekképviselet hívta elő. A 2011/2012-es tanévtől több család került nehéz helyzetbe, iskolát kellett találni autizmus spektrum zavarral élő gyermeküknek.
Kezdeményezések:
   • Befogadó iskola keresése
   • Önkormányzat felé a közös gondok jelzése

Egyesületi tevékenységek: szülőtréningek szervezése – mivel az ASD-vel élő gyermekek nevelése speciális tudást igényel a szülőktől –, pedagógusok számára szakmai ismereteket nyújtó előadások megtartása, szervezése, társadalmi szemléletformálást segítő előadások biztosítása.
A gyermekek számára zeneterápiás és állatasszisztált terápiás foglalkozások szervezése.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. pályázati támogatásának köszönhetően előadások szervezése az Autizmus Alapítvány közreműködésével.
Egyesület együttműködik köznevelési intézményekkel, helyi civil közösségekkel, valamint az országos ernyőszervezetünkkel (AOSZ) és hasonló célokért munkálkodó társszervezetekkel. Az Autisták Országos Szövetségének tagszervezeteként országos hálózat részeként autizmus INFO Pont alakul Szekszárdon.

 

 

10.20 - 11.00

Előadás címe: A TabList mobilapplikáció fejlesztése és első kipróbálásának tapasztalatai

Előadó neve: Péter Dorka - Szivós Zsanett - Havasi Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Alapítvány - ELTE BGGYK Autizmus spektrum pedagógiája szakirány, hallgató - ELTE BGGYK, ATIVIK Intézet

Összefoglalás: Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb ütemben valósul meg az infokommunikációs technológiai eszközök megjelenése és elterjedése az oktatás terültén is. Ez a tendencia maga után vonja az igényt a szülők és pedagógusok részéről is az eszközök kipróbálására és a módszertani megújulásra.
Az autizmus spektrum zavarok pedagógiájában használt vizuális támogatások kapcsán a mobiltechnológia új, kézenfekvő platformot biztosít. A jelenleg fellelhető autizmussal élő gyermekek támogatására fejlesztett applikációk egyénre szabhatóságuk, tartalmuk, funkcióik és bonyolultságuk miatt azonban nem alkalmasak minden autizmussal élő gyermek/felnőtt számára.
Az előadásban bemutatandó vizsgálatban a tér-idő szervezés (napirend) módszertanához kapcsolható applikációk szisztematikus keresését, szakirodalmi elemzését; összehasonlítását végeztük el. A szakirodalmi feltárás mentén terveztük meg a Tab-List applikációt, melynek leprogramozását követően kipróbálása is megtörtént. Vizsgálatunk így kiegészült a kipróbálás során készített esettanulmánnyal, mely tartalmazza a kipróbálás során gyűjtött szisztematikus adatok elemzése mellett, a már működő napirend-applikáció felhasználói tapasztalatairól készített félig strukturált interjúk kvalitatív elemzését.

Legfontosabb következtetéseink, hogy
(1) a vizuális támogatás, eszköz kiválasztását, elkészítését és használatának tanítását is precíz tervező munka szükséges hogy megelőzze
(2) a napirend-applikációt sem választhatjuk meg random (pl. kulcsszavas) keresés alapján
(3) az applikációk kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy mennyire individualizálható, és mely számunkra szükséges funkciókat tartalmazza
(4) az autizmus-specifikus módszertan és a vizuális támogatások hátterének és eszközeinek átfogó ismerete adhatja alapját a napirend funkcióval rendelkező applikációk egyénre szabott kiválasztásának, használatának és fejlesztésének is.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 12.00

Előadás címe: Autizmus és önérvényesítés

Előadó neve: Horvát Krisztina - Petri Gábor

Delegáló intézmény, munkahely: FSZK Budapest

Összefoglalás: Az autizmusról szóló közbeszéd (ideértve pszichológiai, pedagógiai és egyéb rehabilitációs kontextusokat pl. írások, konferenciák, módszerek) erősen normatív jellegű, amely az autizmust egy feltételezett normától eltérő rendellenességnek, az autista embereket pedig rehabilitálandó, „javítandó”, fejlesztendő objektumoknak tekinti. Ennek megfelelően az érintettek támogatását rendszerint szakemberek (ezek elsősorban szolgáltatások) vagy szülők és családtagok (érdekvédelmi szervezetek) végzik és kontrollálják, ezzel alapvetően meghatározva azt, milyen jellegű támogatás kap az autista ember. Kutatások ugyanakkor jelzik, hogy a fogyatékossággal élő emberek önérvényesítése jelentősen függ az őket támogató dolgozók és segítők befolyásától és segítségük módjától (Goodley 1998; Llewellyn és Northway 2008). Történeti elemzések szerint azonban nemcsak a szakmai, de a szülői érdekvédelmi mozgalmak is jelentősen támaszkodnak a fogyatékosság ún. medikális modelljében vett fogalmához, ezzel ismét normatív kontextusba helyezve az autizmust (Waltz 2013) – a medikális modell pedig komoly konfliktusban áll a fogyatékosság szociális modelljével, amely alapja volt az érintettek jogainak legutolsó és legteljesebbnek tartott, kodifikált megfogalmazásának, az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogairól Szóló Egyezményének (Lawson 2007).

Az érintettek hozzáférhető véleménye a fentiekkel szemben gyakran a kevésbé normatív megközelítést hangsúlyozza. A neurodiverzitás elmélet (Sinclair 1993) szerint a társadalomnak el kell fogadnia a pluralitást jelentő egyéni működéseket, így az autista embereket is, függetlenül attól, hová „esnek” az autizmus spektrumon. Autista emberek körében végzett adatgyűjtések erre rímelő véleményt fogalmaznak meg: „Nem vagyunk betegek, nem kell minket megjavítani.” (Sainsbury 2011). A normatív (orvosi, pedagógiai, pszichológiai) értelmezésekkel szemben megfogalmazott kritikai megközelítés egyre erősebb az autista emberek saját érdekvédelmi mozgalmában is, ami kritikáját emberi jogi megfontolásokkal párosítja. Az Autistic Self Advocacy Network (az egyik legerősebb amerikai szervezet, amelyet autista emberek alapítottak és vezetnek) állásfoglalása hangsúlyozza: „a fogyatékos emberek jogait az autisták mozgalmában a neurodiverzitás elmélete képviseli, amely szerint a társadalomnak a neurológiai különbségeket el kell fogadnia, mert azok a társdalom tágabb sokszínűségének részei”.

A fentiekből következően az autista emberek saját szervezetei mind nyelvezetükben, mind céljaikban progresszív érdekvédelmi munkát végeznek. Jelenleg Magyarországon mindebből kevés látszik, elsősorban azért, mert autista emberek szervezetei hazánkban még nem alakultak meg, hangjuk kevéssé hallható. A magyar közbeszédet így szakmai kérdések és normatív nyelvezet jellemzi, amelyet a szülők szervezeteinek kommentárjai egészítenek ki – az érintettek véleményei közvetlenül csak kevéssé jelennek meg, azokat elsősorban a szülői szervezetek, illetve egyéni megszólalások, például blogok közvetítik nekünk.

Előadásunkban az FSZK Nyolc Pont projekt során végrehajtott szervezetfejlesztő program tapasztalatait mutatnánk be. A program során autista emberek saját érdekvédelmi szerveződését segítettük. Célunk az volt, hogy autista emberek saját maguk formálhassák meg véleményüket az őket érintő kérdésekben – és ezzel nem a fenti szakmai és szülői narratívák ellenében, hanem azokat kiegészítve jelenjenek meg a hazai autizmus-közbeszédben, szervezeti mozgalmakban.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Autizmussal élő gyermekek értelmileg akadályozott gyermekek közt

Előadó neve: Havasi Ágnes - Molnár Anna - Szélesné Szamosi Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK ATIVIK Intézet - ELTE BGGYK Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirány - ELTE BGGYK Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája szakirány

Összefoglalás: Az autizmus spektrum zavar szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. A kommunikációs és társas nehézség, az autizmussal élő emberek közös jellemzője, és központi problémája. Az értelmileg akadályozott gyermekek speciális osztályaiban gyakori, hogy kettős diagnózissal autizmussal élő gyermekek is tanulnak. Az előadásban megpróbálunk rávilágítani azokra a markáns különbségekre, fő pontokra, amely a kettős diagnózis mellett szükségessé teszik a tananyag és a tanítási stratégiák adaptációját, fókuszba állítva a kommunikáció fejlesztésének kérdéseit.

A bevezetés után röviden két, a nem vagy alig beszélő gyermekek kommunikációjával foglalkozó pilot vizsgálat eredményeit ismertetjük:
(1) A mintában autizmussal élő, nem, vagy alig beszélő, intellektuális képességzavarban is érintett tanulók szerepelnek (N=12) párokba rendezve az IQ és az életkor és az iskolában töltött heti óraszám alapján. A két különböző iskolai környezet a csak autizmussal élő tanulókat oktató csoport és az autizmussal élő tanulókat tanulásban vagy értelmileg akadályozott tanulókkal együtt nevelő-oktató csoport. A gyermekek kommunikációs viselkedéseit három azonos helyzetben (szabadidő, étkezés, tanulás) rögzítettük videóra és ezeket a kommunikációs mintákat elemeztük.
(2) Egy korábbi AAK-használat fókuszú kérdőíves vizsgálat (N-=378), az autizmussal élő gyermekeket értelmileg akadályozott gyermekek közt nevelő pedagógusainak szűkített mintáján (N=24) kapott eredményeket, illetve erre épített hat pedagógusinterjút elemeztük.

Eredményeink mindkét vizsgálatban egy irányba mutatnak:
(1) az AAK használata viszonylag elterjedt autizmussal élő gyermekek fejlesztésében és támogatásában, ugyanakkor az elméleti, módszertani és technikai felkészültség egyenetlen, hiányosságokat mutat;
(2) az AAK megfelelő hazai alkalmazása autizmussal élő gyermekeknél kívánatos, de ennek szakmai-képzési illetve anyagi-technológiai feltételei elmaradnak az optimálistól, metodológiájának részletes kidolgozása és hatékonyságának objektív mérése elengedhetetlenül fontos
(3) az AAK használat a csak autizmussal élő tanulókat oktató csoportban gyakoribb, de az eredmények arra utalnak, hogy ezek a tanulók sem használják változatos kontextusokban, partnerekkel és spontán módon a kommunikációnak ezt a formáját.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Az elhúzódó diagnózis okai és következményei. Mit tehetünk?

Az integráció nehézségei, segítségadás módjai az érintetteknek

Előadó neve: Svéger Bálintné

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner EGYMI Mohács

Összefoglalás: A korai felismerés célzott korai beavatkozáshoz vezet s ennek hatására az autizmussal élő gyermekek nagyobb eséllyel vehetnek részt támogatott integrációban, biztosított lesz a gyermekek szakszerű ellátása. Az állami finanszírozású, speciális képzés viszont csak akkor vehető igénybe, ha már megszületett a diagnózis, ez viszont sokszor nagyon elhúzódik nálunk.

A magyar egészségügyi rendszerben a szűrés a probléma azonosítását és a további vizsgálatokra való javaslatot jelenti, tehát a szűrési és diagnosztikai rendszer szorosan összekapcsolódik. A korai felismeréshez szükséges, hogy a gyermekorvosok és védőnők is tájékozottak legyenek, mind az autizmus spektrum zavar korai jeleivel, mind a szükséges teendőkkel kapcsolatban.

Fontos az autizmus mélyebb megismertetése a többségi társadalommal is, beleértve az integráló intézmény pedagógusait, a befogadó gyermekközösséget, illetve az ő szüleiket. A többségi- és gyógypedagógus kollégákkal együtt folytatott team-munka nagyon fontos. Az előadás a Meixner EGYMI e téren folytatott szakmai munkáját mutatja be.