Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

 

Az alábbi oldalakon a 44. Országos Szakmai Konferencia (Baja, 2016. június 23-24-25.) programjait láthatják. A szakosztályi programok június 24-én (pénteken) voltak megtartva.

Kerettéma: „Különös fejlődés – speciális megsegítés”.

 

 

 

 

Időpont: 2016. június 23. csütörtök

Üléselnök: Kajáry Ildikó

 

 

14.00 - 15.30

VÉDNÖKI KÖSZÖNTŐ   Fercsák Róbert - Baja város polgármestere

KÖSZÖNTŐ   Gereben Ferencné dr. - a MAGYE elnöke

MEGNYITÓ

Kitüntetések átadása

Előterjesztő: Kajáry Ildikó főtitkár,  Átadja: Gereben Ferencné dr. a MAGYE elnöke

 

 

15.30 - 15.45   SZÜNET

 

 

15.45 - 16.10

Előadás címe: A koragyermekkori intervenció és a korai fejlesztés tevékenységei és szereplői – új szempontok alapján, új megvilágításban

Előadó neve: Czeizel Barbara miniszteri biztos

Delegáló intézmény, munkahely: EMMI, igazgató, Budapesti Korai Fejlesztő Központ

Összefoglalás: Az elmúlt évtizedben megváltozott mind a gyógypedagógiai ellátásba kerülő gyermekek populációja, mind az ellátásba kerülés körülményei, mind a gyógypedagógiai intézményrendszerek feladatköre. Erre a szakmának talán még nem volt ideje megfelelő minőségben felkészülni. A cél az, hogy a jövőben szakmai egyetértéseket követően gondolkodjunk közösen a különböző életkorú és fogyatékosságtípusú gyermekek minél optimálisabb, a családok szempontjait elsődlegesen figyelembe vevő ellátási formákon. Ehhez megfelelő képzéseket, kompetenciákat, státusokat és jogszabályi környezetet kell teremteni.

 

 

16.10 - 16.35

Előadás címe: Sajátos vagy különös? Paradigmaváltás a kivételes figyelmet igénylő gyermekek megértésében

Előadó neve: prof. Csépe Valéria DsC, egyetemi tanár, kutatóprofesszor

Delegáló intézmény, munkahely: MTA TTK Agyi Képalkotó Központ

Összefoglalás: Az atipikus fejlődéshez való viszonyulásunk, szakmai gondolkodásunk, s ennek következményeként a gyakorlat változásának köszönhetően jelentős paradigmaváltás küszöbén állnak a fejlett közoktatási és –nevelési rendszerű országok. Ebben jelentős szerepe van az adatokra (ha tetszik bizonyítékokra) alapozott megértésnek, a társszakmák újabb felismeréseinek. Ma a gyermekkori fejlődés megértésének az alapja nem a norma, hanem a tipikus fejlődés teljes spektruma (pszichológiai, biológiai, szociális), s a kognitív és affektív profil összetevőinek az adott életkort jellemző tartományt felölelő feltérképezése. A fejlesztés és a rehabilitációs célú ellátás középpontja a gyermek valamennyi megismerhető jellemzője, azaz nem a deficitekre korlátozódik.

Az atipikus fejlődés mai ellátásának új irányát nem csak az jelzi, hogy mára sajátostól eljutottunk a speciálisig, s a különleges figyelmet igénylőkig, hanem az is, hogy a tudomány és gyakorlat együttműködéséből egy újfajta attitűd és gyakorlat nőtt ki. A pszichológia és a gyógypedagógia differenciálódása mellett az agykutatás elmúlt évtizedének eredményei ma minden eddiginél plasztikusabban teszik láthatóvá azt, hogy milyen jelentősége van a korai felismerésnek, a komplex diagnosztikának, s a professzionális ellátásnak.
Az előadás azokat az új lehetőségeket és eredményeket mutatja be, amelyek a kutatásra alapozott gyakorlatot minden valószínűséggel meg fogják határozni a következő évtizedben.

 

 

16.35 - 17.00

Előadás címe: A hazai fogyatékosságügy aktuális kihívásai

Előadó neve: dr. Juhász Péter főosztályvezető

Delegáló intézmény, munkahely: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Fogyatékosságügyi Főosztály

Összefoglalás: Az előadás célja, hogy vázolja a fogyatékosságügy mibenlétét, általános feladatait, a fogyatékossággal és a fogyatékos emberekkel kapcsolatos paradigmák változását az elmúlt évtizedekben. A fogyatékosságügyi szakpolitika kereteinek bemutatása között szót ejtek a fogyatékosságügy kormányzaton belüli helyzetéről, szerepéről és eszközrendszeréről, a legfontosabb hazai és nemzetközi stratégiai dokumentumokról, és néhány nagyobb horderejű, aktuális folyamatról, érintve a gyógypedagógia és a gyógypedagógusok szerepét illető kérdéseket is.

 

 

19.00 -           TÁRSAS VACSORA

 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Szekeres Ágota

Üléselnök: Szekeres Ágota

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Tanulásban akadályozott tanulók munkamemória vizsgálatának tapasztalatai

Előadó neve: Fazekasné Fenyvesi Margit, Gál Zita, Papp Gabriella

Delegáló intézmény, munkahely: KRE TFK; SZTEJGYPK GYPKI; ELTE BGGYK

Összefoglalás: Harmadik éve tartó kutatásunk alapkoncepciója, mit tehetünk azért, hogy a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésében előrelépést érhessünk el. A kutatási kérdésünket a munkamemória oldaláról közelítjük meg, azzal a feltételezéssel, hogy például a nyelvi megértésben jelentős tényező a munkamemória működése. A verbális munkamemória és a komplex munkamemória terjedelmének mérésére számos teszt áll rendelkezésünkre, melyek működését, életkori különbségeit tipikus fejlődésű populációban ellenőrizték. A tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek esetében azonban empirikus bizonyítékokkal nem rendelkezünk e tesztek diagnosztikában vagy fejlesztésben betöltött szerepéről. Kutatásunkban a budapesti és a szegedi gyógypedagógia szakos hallgatók kutatóműhely munkájuk részeként 1., 3., 5., és 7. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók munkamemóriáját mérték. A vizsgálat során a verbális munkamemória mérését a Számterjedelem és Álszóismétlési tesztekkel végeztük, míg a komplex munkamemória kapacitását a Fordított Számterjedelem és a Hallási Mondatterjedelem tesztekkel mértük. Előadásunkban a kapott adatokból levont konklúziókat mutatjuk be azzal a törekvéssel, hogy a gyakorlat számára egy validitásában és reliabilitásában is megfelelő teszteket ajánljunk vizsgálatra, és a vizsgálat adataira épülő fejlesztés tervezésére.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Tanulásban akadályozott 10 éves gyermekek szótanulási folyamatainak vizsgálata

Előadó neve: Macher Mónika

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK, Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet, Budapest

Összefoglalás: Ahogy mentális lexikonunk terjedelme sem állandó, egyes elemeinek kombinatorikája és a hozzáférési stratégiák is változnak az életkor előrehaladtával. A hozzáférés módjait nemcsak tapasztalati tényezők, hanem egyéb körülmények – többek között a tanulási képesség – is befolyásolhatják (Pléh 2003).

A tanulásban akadályozott gyermekek beszédét tartalmi szempontból általában a szókincs terjedelmével, összetételével, a mondatszerkezettel, illetve a szövegalkotás fejlettségével jellemzik a szerzők. Mercer és Mercer (2005) esetükben megfigyelte, hogy igen korlátozott a szókészlet, amelyet használnak, különösen a jelzők, határozók és névmások terén. Más vizsgálatok (Macher 2013) alapján megfogalmazható, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szókincs aktiválási folyamatai mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentősen eltérnek a tipikus fejlődésű gyermekek szintjétől.

A bemutatásra kerülő kutatás célja, hogy rámutasson az integrált oktatási keretek között tanuló 10 éves tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási folyamataira, jellegzetes hibáikról képet adva. A Meixner-féle aktív szótanuláspróba (Meixner, 1989; Kuncz, 2007) felvételével jól nyomon követhető a gyermek nyelvi rugalmassága, mivel a módszer követi a szókincsgyarapodás természetes módját.

A vizsgálat célcsoportjában 50 fő integráltan nevelt tanulásban akadályozott gyermek vett részt. A kontrollcsoport a tanulásban akadályozott gyermekekével azonos osztályokban vagy évfolyamon tanuló, átlagos képességű gyermekekből tevődött össze. A vizsgálat eredményeit elsősorban az anyanyelvi nevelés, illetve a kommunikációs képességfejlesztés módszertana kamatoztathatja. Az eredmények jelentős mértékben segíthetik a tanulásban akadályozott gyermekek megértését, és a gyakorlatban megvalósuló komplex fejlesztő programok tervezését.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Serdülőkorú tanulásban akadályozott tanulók énképvizsgálatának eredményei

Előadó neve: Szabó Aletta, Szenczi Beáta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK, Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet, Budapest

Összefoglalás: A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok énképének fejlődéséről, az általános és területspecifikus énképükről, illetve az énkép és a teljesítményük közötti kapcsolatáról hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kevés empirikus adat áll rendelkezésünkre.

Előadásunkban egy olyan vizsgálat eredményeit mutatjuk be, amelynek célja az volt, hogy bővítsük a tanulásban akadályozott serdülők énképéről szóló eredmények körét. A munkánk során egy nemzetközileg népszerű, Magyarországon kevésbé ismert kérdőívcsalád, a Self Description Questionnaire egy tagjának adaptált változatával, a Self Description Questionnaire II – Brief Version-nel gyűjtöttünk adatokat. A magyarra fordított és átdolgozott kérdőív kiegészült egy rövid tantárgyi attitűdvizsgálattal, illetve rákérdez néhány - az énkép alakulása szempontjából releváns - tantárgyból megszerzett év végi osztályzatra, amely az énkép alakulásával kapcsolatos összefüggések feltárását szolgálta.

A kérdőív hazai adaptációjának kipróbálásában a 8. és 10. évfolyamos tanulásban akadályozott tanulók mellett többségi iskolában tanuló, ép értelmű fiatalok is részt vettek, az adaptáció működésének ellenőrzése érdekében, ami lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsuk a tanulásban akadályozott és az ép értelmű tanulók énképét is.

Az eredmények bemutatásánál szólunk a kérdőív hazai működésének ellenőrzéséről, majd részletesen ismertetjük a 8. és a 10. osztályos tanulásban akadályozott fiatalok énképvizsgálatának eredményeit, végül összehasonlítjuk a vizsgálatban résztvevő részminták énképének alakulását.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Online diagnosztikus mérés – az e-Dia tesztrendszer próbamérésének tapasztalatai tanulásban akadályozott tanulóknál

Előadó neve: Mucsiné Erdei Mónika

Delegáló intézmény, munkahely: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI, SZTE JGYPK Gyógypedagógusképző Intézet, Szeged

Összefoglalás: A 21. század új kihívás elé állítja az oktatást, amikor a hatékonyság, méltányosság és eredményesség minőségelvárásait egyidejűleg fogalmazza meg az iskolák felé. Az oktatás perszonalizálása iránti törekvések, az adaptív szemlélet terjedése vezetett oda, hogy a hazai és nemzetközi mérések összeállítói számára is fontos szempont lett a mérések akadálymentesítése, a sérült tanulók bevonása, számukra is megfelelő mérőszközök kialakításának igénye.

A tanulásban akadályozott tanulók nagy elemszámú, egyidőben történő képességmérése mindeddig nehezen volt megvalósítható, a tantárgyi tartalmat teljes mértékben lefedő mérőeszközök előállítása sok befektetést igényelt és a tantervi változásoknak köszönhetően hamar elvesztették alkalmazhatósági lehetőségüket.

E tényezők együttesen motiválták az eDia - egy online diagnosztikus mérési rendszer - tesztelését a szegedi Bárczi Gusztáv EGYMI-ben. A megvalósítás folyamatába és a mérőeszközökbe való bepillantás rávilágít a vizsgált területekre, a kialakítás feltételeire, nehézségeire és előnyeire. A próbamérések tapasztalatai jó kiindulási pontot jelenthetnek a képességek aktuális szintjének feltérképezésében, később a különböző mérési eredmények összevetése pedig a fejlesztések hatékonyságát is képes lehet jelezni.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Új lehetőségek a társas kapcsolatok kialakítására az integrált nevelésben

Előadó neve: Kiss Dóra, Horváth Endre

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK, Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet, Budapest

Összefoglalás

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Digitális Témahét a Meixner Ildikó EGYMI alsó tagozatán

Előadó neve: Szabadiné Kovács Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Mohács

Összefoglalás: 2016. április 4-8. között került első alkalommal megrendezésre az EMMI kezdeményezésére a Digitális Témahét, melynek célja a digitális pedagógia terjesztése a köznevelésben volt.

A mai világunkban való boldoguláshoz, kiemelt fontosságúnak tartjuk intézményünkben a tanulásban akadályozott tanulóink digitális felkészítését, s ezt folyamatosan szem előtt tartva végezzük munkánkat. Az interaktív feladatok, játékok motivációs hatása jelentősen könnyíti napi tevékenységünket.

A Digitális témahét során az Égig érő paszuly című népmesét dolgoztuk fel osztályonként különböző módokon.

A program számtalan lehetőséget kínált a hagyományos és tevékenység központú módszerek ötvözésére, IKT eszközök és technikák felhasználásával. Célom bemutatni, hogyan bővültek ki az iskolai pedagógiai eszközök, alkalmazott módszerek, hogyan valósult meg a digitális kompetenciát alkotó készségek, képességek fejlesztése a témahét során.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Az integratív pedagógiai szemlélet megjelenése a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon a Kaposvári Egyetem Gyógypedagógiai Intézetének szakpedagógiai gyakorlata során

Előadó neve: Gelencsérné Bakó Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógiai Intézet, Kaposvár

Összefoglalás: A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának Gyógypedagógiai Intézete a képzés struktúrájának kialakítása és arculatformálása kapcsán fontosnak tartotta a gyakorlati képzés megújítását.

Az integráló nevelés, oktatás a köznevelésben az esélyteremtést, az esélyegyenlőségek növelésének eszközét jelenti, a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését. Az integráló nevelés, oktatás hozzájárul a tanulók érzelmi-erkölcsi-szociális fejlődéséhez, a fogadó/befogadó pedagógus személyiségbeli, módszertani kultúrájának megújulásához, mely folyamat az egész közösség javát szolgálja,

Ezen gondolatokat figyelembe véve szükségesnek tartottuk, hogy a Gyógypedagógia Intézet tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon a szakpedagógiai gyakorlat képzése során integráló intézményekben is töltsenek szakmai gyakorlatot a hallgatók. Ez már az ötödik tanév, hogy hallgatóink az egyetem gyakorló óvodájában és (anno) gyakorló iskolájában tölthetik szakmai gyakorlatuk egy részét.

Az új színterek új módszertani kihívásokat jelentettek hallgatóknak és gyakorlatvezetőknek egyaránt. Az óvodában az egyéni fejlesztés területén kaptak lehetőséget a hallgatók új szakmai területek megismerésére. Az iskolában két terület került a gyakorlati képzésbe, a fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások, illetve a kéttanáros modell.

A gyakorlati helyként működő intézmények mellett civil szervezetekkel és intézményekkel is felvettük a kapcsolatot. A színterek további bővítése hozzájárult a hallgatók képzési profiljának szélesítéséhez. Prioritásként tekintünk arra, hogy hallgatóink a segítő hivatás elsajátítása és megismerése során az affektív területek tekintetében sajátélményű tapasztalatokat szerezzenek különös tekintettel az empátiára, a toleranciára, az együttműködésre.

Az együttműködés tartalmi/szakmai lehetőségei az elméleti ismeretekre épülve évfolyamonként változik, bővül. Az elmúlt időszak igazolta, hogy a gyógypedagógiai paradigmaváltás szükségessé tette a gyakorlati képzés paradigmaváltását is. A mind szélesebb kitekintés, a világra való rálátás segíti az integratív pedagógiai szemlélet elmélyülését a (gyógy)pedagógiai munka folyamatában. Így a hallgatók tevőlegesen lesznek részesei a köznevelésben megvalósítható integrációnak.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A társadalmi érzékenyítés megvalósulása az óvodai nevelésben

Előadó neve: Meggyesné Hosszu Tímea, Márta Attila, Nádler Ivett, Soós Írisz

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged

Összefoglalás: A fogyatékos gyermekek számára a legnehezebb akadályt társaik negatív attitűdje jelenti. A fogyatékosság iránti különböző attitűdök szociális interakciókba ágyazódnak be. A kortársak, a barátok fogyatékos társaik iránti attitűdjére olyan környezeti tényezőként tekinthetünk, amely segítheti vagy gátolhatja a fogyatékos gyermekek inklúzióját. A korai életkorban a gyermekek rugalmasabbak, könnyen alakítható szemléletük, ezért ebben az életszakaszban az érzékenyítő programok segíthetik a gyermekek elfogadó attitűdjének formálását. A tudatos szemléletformálás az inkluzív társadalmi együttélés alapfeltételeit teremtheti meg. Online kérdőíves vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a korai intézményes nevelés területén, az óvodákban, élnek-e az érzékenyítés szempontjából szenzitív életkorban lévő gyermekek társadalmi szemléletformálásának lehetőségével (n=177). Vizsgáltuk továbbá, hogy jelen van-e az óvodákban az együttnevelés, hogyan vélekednek az óvónők az érzékenyítésről, szerveznek-e érzékenyítő programokat, foglalkozásokat az intézményekben, illetve az intézmény helyi dokumentumaiban megjelennek-e az érzékenyítés szempontjai. Eredményeink azt igazolják, hogy az óvónők tisztában vannak az óvodáskorú gyermekek szemléletformálásának lehetőségével, fontosnak tartják azt, ugyanakkor a válaszadók csupán negyede szervez alkalomszerűen érzékenyítő programokat. Az intézmények tizede mások által szervezett érzékenyítő eseményeken vesz részt. A szülők nagyon csekély mértékben válnak részeseivé e programoknak. Az érzékenyítést megvalósítók a következő módszereket alkalmazzák: beszélgetés hétköznapi példák kapcsán, meseolvasás, beszélgetés annak kapcsán, hogy fogyatékos kisgyermek jár a csoportjukba, bábozás, szimulációs játékok. A tolerancia, a társadalmi szemléletformálásra alkalmas mesekönyvek csak elvétve találhatók meg az óvodákban. A válaszadók a legnagyobb gondot abban látják, hogy az óvodapedagógusok nincsenek felkészítve erre a feladatra, a képzésükben csak említés szintjén jelenik meg a társadalmi érzékenyítés. A vizsgálat igazolja, hogy a kisgyermekkori szemléletformálás elhanyagolt terület az óvodákban, pedig a pozitív szemléletformálási stratégiák támogathatják a köznevelés további szakaszaiban a sérült gyermekek sikeres inklúzióját.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Különleges együttműködés – két intézmény közös munkálkodása az SNI tanulók tehetséggondozása, hatékonyabb integrációja érdekében

Előadó neve: Tari Lajos Tamásné

Delegáló intézmény, munkahely: Bajai EGYMI, Baja

Összefoglalás: Közel tíz éve tartó tehetségsegítő kapcsolat céljainak, fontosabb állomásainak, speciális feladatainak, tapasztalatainak, eredményeinek bemutatásával rávilágítani, hogy tanulóink esetében is van létjogosultsága az alapfokú művészeti oktatásnak. Az intézményi „jó gyakorlat” kép és video anyagán keresztül érzékeltetni, hogy a nevelő-oktató munka mellett mennyire fontos terület a tehetséggondozás a mikro és makro környezet érzékenyítésében, inkluzívvá tételében a teljes társadalmi integrálódás érdekében.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Az intézmények mentor szerepe, a SNI gyerekek/tanulók tehetséggondozásában

Előadó neve: Tukericsné Schvilinger Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Meixner Ildikó EGYMI, Mohács

Összefoglalás: A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. E törvény vezeti be a „különleges bánásmódot igénylő gyermekek” gyűjtőfogalmát, melybe beletartoznak: a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a kiemelten TEHETSÉGES gyermekek, tanulók egyaránt. A sajátos nevelési igény is és a tehetség is, a személyes és környezeti tényezők interakciójában alakul ki, ezért elválaszthatatlanul összefonódik a két különlegesség.

A tehetség sokféle, elválaszthatatlan a számára megfelelő gondozó környezettől, hiszen a környezeti tényezők jelentősen befolyásolják a tehetség megjelenését. A tehetséggondozás folyamata pedig egy összetett feladat és egy komplex személyiségfejlesztés is egyben. Ezért fontos, hogy az intézmények hálózatos együttműködésben, mentorként támogassák a SNI tehetségeket. Teremtsenek minél több tehetségterületen bemutatkozási lehetőséget számukra. Előadásomban, mindezek megvalósulásának lehetőségeit saját intézményi példánkkal szeretném bemutatni.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Terápiás kutyával asszisztált foglalkozások a gyógypedagógiai fejlesztő munka és az integráció támogatására

Előadó neve: Köböl Erika

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged; Aura Segítő Kutya Alapítvány, Debrecen; SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szeged

Összefoglalás: Nemzetközi mintákra építve az 1990-es évektől hazánkban is egyre népszerűbbek az állatasszisztált foglalkozások a pedagógia, az egészségügy és a szociális szféra területén, egyre több – különböző területen dolgozó – szakember érdeklődik a téma iránt.

A terápiás kutyával asszisztált foglalkozások jó támogatói a gyógypedagógiai fejlesztő munkának, szervesen illeszkednek a fejlesztő eljárások körébe, ugyanakkor hatékonyan segítik az integrációs törekvéseket is.

A munka törvényi, szervezeti háttere megbízható színvonalú ellátást garantál, de a felhasználó intézmények tájékoztatása és tájékozottsága nem minden esetben kielégítő.

Az igényes, hatékony és megbízható munka komoly team munkát feltételez, ahol a résztvevők kompetenciái kellőképpen körvonalazottak. A munkaformák és a fejlesztési célok meghatározása, a megfelelő tervezés és kivitelezés a team tagjainak közös feladata és felelőssége.

Az előadás során a terápiás kutyával asszisztált munka ezen elméleti kereteit és gyakorlati feladatait kívánjuk felvázolni.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Van más út az írás-olvasás elsajátításához - A BMM módszer alkalmazása a Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI-ben

Előadó neve: Béres Mária

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv EGYMI, Debrecen

Összefoglalás: 2006 óta dolgozom a Montessori féle szabad tanulási formában. Értelmileg akadályozott gyermekekkel foglalkozom, viszont a módszerem nagyon jól alkalmazható lenne a tanulásban akadályozott tanulók első, illetve második osztályaiban is.

Tanítványaim először a saját készítésű mozgó abc-vel történő „írást” sajátították el, majd ezt követően az olvasást. Minden gyermek más és más időpontban érett meg az egyes tevékenységek gyakorlására. Fontosnak tartottam, hogy ezt ne lassú, fáradságos munkával, hanem természetes úton, örömmel tegyék.

A valódi írást viszont mindenkinél megelőzte az indirekt előkészítés. Nem írni tanítottam a gyermekeket, hanem a kezüket tettem alkalmassá az írásra. A nyomtatott betűket kínáltam fel megismerésre, és négy évig csak azt használták. Az írott betűket, hihetetlen, de ötödikes korukban teljesen önállóan tanulták meg.

Előadásomban többek között szeretném bemutatni, hogy hogyan változtattam az olvasás megtanulásához vezető igen göröngyös úton és miért volt szükség a mozgó abc betűinek a többszöri megváltoztatására. Mindezek mellett bemutatom azt a tanulási környezetet, amely meghatározta/meghatározza a tanítványaim nyugodt, kiegyensúlyozott mindennapjait.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A fenntarthatóság megvalósulása a mindennapok pedagógiájában

Előadó neve: Kovácsné Zsemlye Marietta

Delegáló intézmény, munkahely: Bajai EGYMI, Baja

Összefoglalás: A fenntarthatóság pedagógiája, a tananyagközpontú módszertantól a tanuló- és gyermekközpontú, tevékenységorientált pedagógiai eljárások alkalmazásáig az SNI tanulók számára egyre hangsúlyosabbá válik. Célja, hogy segítse a diákok önértékelő képességét, az alkalmazható tudás jelentőségét, valamint a későbbi önálló életvitelre való felkészítést. Az integrált környezetben megvalósuló tevékenység-központú, a társadalmi beilleszkedést segítő együttműködések, projektek, közösségi kooperációkat fejlesztő kidolgozott programok, alapvetően tanórán kívüli, szabadidős foglalkozásokon hatékonyak, de beépíthetőek a tanórák témaköreibe is.

A program a tanulók egyéni tevékenységeinek, önállóságának, problémamegoldásának gazdagításán alapszik, mely alkalmas a fogyatékkal élő tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására, hátrányaik kompenzálására, tanulási esélyeik növelésére.

Az érzelmi-akarati készségek fejlesztésével, kontrollálásával a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók kommunikációja, önkifejezése, önértékelése, önelfogadása, empátiája fejlődik. A módszertani anyag épít a tanulók előzetes ismereteire, aktivitására, de minden alkalommal a kulcskompetenciák bővítésére is sor kerül.

A modell az oktatási intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztését is megcélozza, elősegítve az intézmények közti horizontális tanulási lehetőségeket, valamint külső partnerekkel, civil szervezetekkel való szakmai együttműködéseket.

Az előadás részletesen mutatja be a Bajai EGYMI, mint Örökös Ökoiskola címmel rendelkező intézmény tizenöt éve működő, folyamatosan fejlesztett programját; a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban rejlő fenntarthatóságra való nevelés lehetőségeit, kidolgozott formában.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Speciális szakképzés és a társadalmi integráció

Előadó neve: Szedő Barbara, Jávor Katalin Ilona

Delegáló intézmény, munkahely: Bajai EGYMI, Baja

Összefoglalás: A szakképzés szerepe vitathatatlan a társadalmi integrációban, így a napjainkban zajló változások jelentős mértékben érintik a szakképző intézmények mindennapi munkáját. A speciális szakképzésben az oktatásnak kiemelkedő szerepe van a társadalmi felzárkóztatásban, a hátrányos helyzetű fiatalok kiemelkedési lehetőségeinek megteremtésében. Az intézményünkben folyó szakképzés lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű családok gyermekei esélyt kapjanak a társadalmi integrációra.

Az előadásban bemutatásra kerül, hogy a Bajai EGYMI Speciális Szakiskola intézményegységben a mindennapi munkánk során miként törekszünk arra, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a nyílt munkaerőpiaccal. Csak akkor tudunk rugalmasan reagálni a gazdaság kihívásaira, ha a valós igényeknek megfelelő szakmai képzést folytatunk. Az intézményünkben széles körű szakmai ismeretek nyújtására törekszünk, igazodva a speciális szakképzés és a vizsgáztatás törvényi változásaihoz. Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy részt vegyenek szakmai megmérettetésekben, mind a hazai, mind a külföldi szakmai versenyek által.

 

 

15.00 - 15.20

A szekcióülés lezárása

 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Radványi Katalin

Üléselnök: Radványi Katalin, Szauer Csilla

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Értelmileg akadályozott tanulók integrációjának egy sajátos formája

Előadó neve: Ghanim Tamás Lutfi

Delegáló intézmény, munkahely: Bajai EGYMI, Baja

Összefoglalás: A mindennapi pedagógiai nevelő-oktató munkánk elsődleges célja, hogy tanulóink praktikus intelligenciája, továbbá hogy szociális-, érzelmi készségeik személyiségfejlesztés területén számukra stabillá váljon. Hangsúlyozottan integrációs céljaink közé tartozik az integráló környezet, mellyel szeretnénk elérni, hogy minél többet az iskola falain kívül is találkozhassanak tanulóink a „többségi társadalommal”. Az interakciós kapcsolatok alkalmával mindkét félnek hasznára válik egy-egy találkozás, melynek példája a tanulóink általi „Életképek” produkció bemutatása volt. Az előadás célja tapasztalatok, sikerek, tanulságok és a megvalósulás közben felmerült nehézségek megosztása.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: 45 perces óra? Nem! Szabad tanulás Értelmileg akadályozott gyermekek mindennapjai a Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI BMM csoportjában

Előadó neve: Béres Mária

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv EGYMI, Debrecen

Összefoglalás: Előadásom megtartásával, az akciókutatásom rövid bemutatásával az a célom, hogy rámutassak a szabad tanulás fontosságára. A frontális oktatás ideje lejárt. Ezt fotókkal és rövid videó bejátszással teszem hitelessé. A szabad tanulás során, a BMM módszer használatával bebizonyosodott, hogy a gyermekek képesek akár 1 óráig, sőt azon túl is tevékenykedni. Kevesebbek, sőt meg is szűnnek a magatartási problémák. Szabadon, önállóan választanak a felkínált eszközök közül. Nem várják az örökös megsegítést. Szívesen, örömmel segítenek gyengébb társaikon. Önállóan próbálkoznak, felfedeznek. El tudják sajátítani az önálló tanulás fortélyait. Ha úgy érzik, szükségük van rá, önállóan állítanak össze maguknak képes napirendet. Ha szükséges a kártyás megsegítés, megoldják önállóan.

Így én nap, mint nap örömmel járok be dolgozni, nem fáraszt a munkám, élvezem az iskolában eltöltött időt és így elkerül a „kiégés” veszélye.

Előadásomban a munkámból csak egy kis szeletet tudok megjeleníteni. Rámutatok majd arra, hogy szinte minden pedagógus képes olyan eszköztár létrehozására, amely segítségével a saját nézeteit tovább tudja adni. Hiszem, a pedagógusi munkám sikerességét az adja, hogy mennyire sajátom az, amit hirdetek, amit közvetítek. Kívánom, hogy átgondolva pedagógusi hitvallásunkat, egyre többen legyünk képesek a megújulásra.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A gyermekvédelem és a gyógypedagógia kapcsolata

Előadó neve: Varga Imre

Delegáló intézmény, munkahely: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus Képző Intézet

Összefoglalás

GYERMEKVÉDELEM

Cél: Minden gyermeknek joga van az örömteli iskolás évekhez, függetlenül társadalmi helyzetétől, adottságaitól és képességeitől.

Alapkérdés: Hogyan lehet pótolni az arra rászoruló gyermekek számára a család eredeti funkciója szerinti életközösséget?

Elmúlt évszázadban: intézményes megoldások – nevelőotthonok létrejötte. (Náray-Szabó Sándor )

Ma viszont több feladat hárul a családokra, amit természetes emberi közösség nem képes a saját kompetenciakörén belül megoldani.

A gyermekvédelem kiemelt feladata a felismerés, a veszélyeztetettség megelőzése, mely megoldási területei az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció. A jelzőrendszer szervezése és működtetése. Esetmegbeszélés. Gyermekjóléti tanácskozás. Visszajelzés. Család válsága – nagyvárosi szindróma (családi szerepek átalakulása).

GYÓGYPEDAGÓGIA

A „gyógypedagógia” körébe tartozó ismeretekre nem csupán az ezen szakmával foglalkozóknak van szüksége.

„Előbb utóbb a tanító – és a tanárképzést oly irányba kellene kiegészíteni, amely ezen ismeretekkel számol.” (Náray-Szabó Sándor 1909)

GYERMEKVÉDELEM ÉS GYÓGYPEDAGÓGIA

A párhuzam a változások főbb pontjain figyelhető meg.

Az egyidejű nagy változások önmagukban és hatásukban, a belső összefüggések alakulása pedig a napi gyakorlat során felvetik azt a problémát, hogy egyrészt a két szakmának meg kell ismernie egymást.

Újra kell értelmeznie és szerveznie a kapcsolódási pontjait, az együttműködési rendszerét, másrészt pedig, hogy ezt a munkát az egyes szakembereknek is el kell végezniük.

Kapcsolódási pontok a gyermekvédelem és a gyógypedagógia területén:
gyermekvédelem rendszere – a különtámogatás.

„ A jelenlegi általános iskola a nevelés célját, tartalmát, és eljárásait tekintve nem tud megfelelően illeszkedni a gyermek egyedi nevelhetőségéhez és ezért a nevelhetőség és a nevelés találkozási pontjain összeillési zavarok alakulnak ki. (…) A nevelhető és a nevelés összeillési zavarai hol az egyén, hol az iskola alkalmatlanságában nyilvánulnak meg.”   (Illyés Sándor 1984)

Az esélyegyenlőség biztosítása szociális kérdés: A fogyatékkal élők esetében ennek a szociális kérdésnek a megoldása lehetetlen gyógypedagógiai szaktudás nélkül és viszont: a gyógypedagógiai szaktudás sem érvényesülhet a szociális ellátások elveinek és módszereinek ismerete nélkül.

Az örökbefogadás egyik sarkalatos pontja a fogyatékos gyermekek gyermekvédelmi ellátásának aktuális kérdései, problémái:

Milyen családtámogatási lehetőségek állnak rendelkezésre?

Az „átmenetileg” sérült gyermeküket nem vállaló szülők támogatása?

Befogadó szülők felkészítése?

Milyen az „ideális” családkép elképzelés a befogadó családról?

Hogyan válhat valaki nevelőszülővé?

Hogyan segítsük a folyamatot, hogy minél több fogyatékos gyermeket fogadjanak örökbe?

Mit tanulhat a gyermekvédelem a gyógypedagógiától?

Az emberi élet különböző szintű rendszerei közötti harmonikus viszony helyreállításának technikáit.

A fogyatékkal élők életkörülményeinek humanizálását célzó normalizációra.

Integráció különböző szintjeinek megismerésére.

Mit tanulhat a gyógypedagógia a gyermekvédelemtől?

Társadalmi egyenlőség, avagy esélyegyenlőség.

Szociális védőháló.

Családban „összeszedett” hátrányok csökkentése.

Fokozott kapcsolat a szülőkkel.

Jelzőrendszer kidolgozása. Prevenció.

ÖSSZEGZÉS

A jelenlegi helyzetben a családok válsága még erősebbé fonta a gyermekvédelmet és a gyógypedagógiát.

Kiemelt kommunikáció szükséges a szakellátásba való gyors bekerüléséhez.

Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelem rendszerében – egymás segítése.

A két terület egymással való fokozott együttdolgozása eddig sem volt kérdés.

Gyógypedagógus képzésben a feladatok kiemelt fontosságú – gyakorlati bemutatása.

Gyermekvédelem gyógypedagógussal való szakmai konzultációi, konferenciák.

 

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Új perspektíva az értelmileg akadályozottak fejlesztésében: a kutyás terápia és az AAK együttes alkalmazásának gyakorlati alkalmazása

Előadó neve: Lakos Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Dió Általános Iskola, EGYMI és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: Az előadás egy többségében nem beszélő, középsúlyosan értelmileg akadályozott iskolai csoport tanulóinak AAK fejlesztési gyakorlatát és annak eredményeit mutatja be a kutyás terápiával ötvözve. Fejlesztésünk újszerűsége abból fakad, hogy az intézményünkbe járó terápiás kutyáknak is betaníttattuk az alap gesztusnyelv készletet, ezzel is elősegítve tanulóink kommunikációs szándékának megalapozását.

A kutyával történő terápia során jelentősen növekedett a kommunikációs interakciók száma és ezzel együtt csökkent a visszahúzódó viselkedési formák megjelenése. A kutya felé a sérült gyermekek könnyebben megnyílnak, s a kutyával végzett foglalkozások révén a gyermek megtanulhatja a szociális kontaktus felvételének rutinját, amelyet később embertársaival szemben is alkalmazhat.

Beigazolódott az is, hogy a fejlesztő foglalkozások előrehaladtával jelentősen javult a kutyával való interakciók minősége. Ez kiemelkedő hatással volt a foglalkozásokat követő években a gyermek szocioemocionális fejlődésére, közösségbe való integrálhatóságára.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kutya, mint szociális facilitátor elősegíti a sérült gyermekek figyelmének fókuszálását a fejlesztő feladatra és az intenzívebb kommunikációra, együttműködésre motiválja őket. 

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A munkatapasztalat megszerzésének lehetőségei az értelmileg akadályozott tanulók társadalmi integrációjának elősegítése céljából

Előadó neve: Jerkovicsné Puch Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Bajai EGYMI, Baja

Összefoglalás: A Bajai EGYMI Készségfejlesztő Speciális Szakiskolájának képzési szerkezete hármas pilléren keresztül segíti a sérült tanulók munkatapasztalathoz jutását. Szem előtt tartva a tanulók személyi kompetenciáját, sajátos intellektusát. Küldetésnyilatkozatunk a sérült tanulók egyéni megsegítése, a mindennapi életkezdésükhöz szükséges alapkompetenciák kialakítása, az intézményen belüli alkotóműhelyeken, a képzési rendszerhez igazodó belső tanműhelyeken, és a nyílt munkaerőpiacon. Állásfoglalásunk, hogy az önálló életvezetéshez csak akkor van lehetőségük, ha a tanulmányi idejük alatt szert tesznek olyan rutinra, amely a szakmai felkészültségüket, önálló életkezdéshez szükséges praktikusságukat tükrözi vissza. Fontos a gyakorlatba ágyazott tevékenységek megtapasztalhatósága, saját életkörülményeikből beemelt, életszerű helyzetek teremtése, mely segíti a tanulók tudatos, önfenntartói tevékenységének kialakítását. A manuális tevékenység és munkavégzés során a célunk az alkotói, művészi, szociális kompetencia fejlesztése, pontosságra, precizitásra törekedtetés, művészeti kompetenciák kialakítása, önállósodási folyamatok beindítása, valamint a sikeres társadalmi-munkaerőpiaci integráció. A műhely egyfajta terápiás célzattal is működik, ahol a közvetlen célunk a megfelelő szakemberrel történő művészeti képességeik kibontakoztatása, tehetségek fejlesztése, a sérült tanulók, hagyományőrző identitás tudatának erősítése. A képzési rendszeren belül lehetőséget biztosítunk a funkciók gyakorlására, melyhez munkatapasztalat szerző tanműhelyeket működtetünk. Az itt kialakított munkavállalói kompetenciáik birtokában lehetőséget biztosítunk számukra, a nyílt munkaerőpiacon működő partnereknél. A külső gyakorlatok alkalmával a munkapróbák során, számot adhatnak a megszerzett tudásukról.

 

 

10.40 - 11.00

Kérdések az előadásokhoz kapcsolódóan

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Javaslatok a kiváltási stratégia következő ciklusára

Előadó neve: Szauer Csilla, Vályi Réka

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BG. Gyógypedagógiai Kar, Emberi Erőforrások Minisztériuma

Összefoglalás: 2016-ban a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) megvalósításának első öt éve lezárult, így a rendelkezésre álló ismeretek és különösen a 1257/2011 (VII.21.) Korm. határozat alapján szükségessé vált a tapasztalatok összegzése, valamint ezek és az elmúlt időszak jogszabályi változásai alapján javaslattétel a következő periódus tényeken alapuló megtervezésére minden érdekelt fél bevonásával a stratégia által érintett szakpolitikák teljes spektrumán.


Az elmúlt hónapokban széles szakértői kör által elkészült egy javaslatcsomag, mely ezekre a tapasztalatokra és igényekre reagál fogyatékosságügyi és határterületi javaslatokkal, összhangban. Az intézményes ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös Európai útmutató, az Országos Fogyatékosügyi Program (2015-2025), valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény tartalmával, továbbá a Kopp Mária Lelki Egészség Stratégia un. horizontális értékeivel.

A prezentációban a dokumentum alapelveit és legfontosabb irányait mutatjuk be vitaindítóként a további szakmai vitához és tapasztalatcseréhez.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása (EFOP-1.9.1-VEKOP/15)  A projektben megvalósuló támogatási folyamatok a kiváltásban érintett szociális intézmények számára

Előadó neve: Giflo H. Péter

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft;

Intézményi Férőhelyek Kiváltását Koordináló Országos Testület

Összefoglalás: A TÁRS Projekt keretében létrejövő szakmai koordinációs műhely összegyűjti a projekt során létrehozandó szakmai protokollokat, módszertanokat, melyekből tudásbázist működtet. A módszertani támogatás mellett az intézmények fenntartóinak, vezetőinek és munkatársainak, valamint a támogatott lakhatásba kikerülő lakóknak biztosít felkészítéseket, képzéseket. A projekt keretében erős hálózatszervezési és kommunikációs aktivitásokra is sor kerül, különösen nagy hangsúllyal a befogadó környezetre.

A szakmai koordinációs műhely mellett fog működni a Szakmai Tanácsadói Testület, amely szakmailag koordinálja a projekt folyamatait és rendszeresen tájékoztatja az IFKKOT-ot, valamint a jogalkotókat, a döntéshozókat, valamint a többi, a kiváltási folyamathoz kapcsolódó projekttel való együttműködést, szinergiákat.

 

 

12.00 - 12.40

Kerekasztal beszélgetés a kiváltás témaköréből:

Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szakosztály: mit mondhatok a szülőknek gyermekük jövőjét illetően?

Felnőtt Fogyatékosságügyi Szakosztály: az ellátás jelene és jövője a gyakorlat oldaláról 

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Az értelmileg akadályozottak pedagógiájával kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélése

 

 

13.40 - 14.00

A szekcióülés lezárása