Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

 

Az alábbi oldalakon a 45. Országos Szakmai Konferencia (Kaposvár, 2017. június 28-30.) programjait láthatják. 

Kerettéma: "Tanulók, különbségek, intézmények – a gyógypedagógiai megsegítés kérdései"

 

 

 

 

Időpont: 2017. június 28. szerda

Helyszín: Városháza Díszterme (Kaposvár, Kossuth tér 1.)

Üléselnök: dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ

Díszvendég: Szászné Hajdú Katalin festőművész

Szász Endre özvegye

 

 

09.00 - 10.00

Regisztráció

 

 

10.00 - 10.30

Megnyitó: Gereben Ferencné dr. professzor emerita, MAGYE elnök

Kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ műsora

Köszöntő: Szita Károly Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere

Stickel Péter kaposvári tankerületi igazgató

Szászné Hajdú Katalin festőművész

Varga László Kaposvári Egyházmegye püspöke

 

 

10.30 - 11.00

Előadás címe: Gondolatok az együttnevelésről, fókuszban a társas kapcsolatok alakulása

Előadó neve: dr. Szekeres Ágota adjunktus, mb. intézetigazgató

ELTE BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.25

Előadás címe: Integráció az általános iskolákban

Előadó neve: Szabóné Kudomrák Zsuzsanna főigazgató

Kodály Zoltán Központi Általános Iskola, Kaposvár

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.25 - 11.50

Előadás címe: Igények és lehetőségek az erdélyi magyar gyógypedagógiában

Előadó neve: Nagy Szilárd elnök

Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.50 - 12.30   EBÉDSZÜNET  (büféasztal)

 

 

12.30 - 13.00

Előadás címe: A gyógypedagógiai és a szakszolgálati intézményekkel kapcsolatos jogszabályváltozások, fejlesztések

Előadó neve: Dr. Kiss László szakszolgálati és gyógypedagógiai referens

Köznevelési-irányítási Főosztály, EMMI

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

13.00 - 13.25

Előadás címe: Formális és informális szexuális nevelés tanulásban akadályozott gyermekek és fiatalok körében

Előadó neve: Szabó Ákosné dr. professzor emerita

ELTE BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

13.25 - 13.50

Előadás címe: Hogyan tovább? A felnőtt ellátás

Előadó neve: Giflo H. Péter ügyvezető, FSZK NKft.

 

 

 

 

Időpont: 2017. június 29. csütörtök

Helyszín: AGÓRA – Együd Árpád Kulturális Központ (Kaposvár, Nagy Imre tér 2.)

 

 

14.00 - 15.30

Polgármesteri köszöntő

Elnöki megnyitó és megemlékezés

Köszöntések

Gyermekműsor

Kitüntetések átadása

 

 

15.30 - 15.45   SZÜNET

 

 

15.45 - 16.10

Előadás címe: A gyógypedagógus szakmai identitásának kialakulása − képzésmódszertani szempontok

Előadó neve: Mesterházi Zsuzsa, ny. főiskolai tanár

Delegáló intézmény, munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGYK), Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: A gyógypedagógus szakmai szerepeinek és felkészültségének tradicionális elemei. A gyógypedagógiai szakterület, a gyógypedagógia tudomány és a gyógypedagógus-képzés strukturálódásának folyamata és mai állapota. A tanulásban akadályozottak pedagógiája szak és szakirány kialakulása. A szakirány aktuális képzési követelményei (ismeret, képesség, attitűd, felelősség), a szakirányon végzettek alkalmazási területei. A gyógypedagógus-szerep változásai (elvárások, tevékenységek, értékek). A szakmai identitás értelmezése és kialakulásának elősegítése a képzési folyamatban. Az identitásalakulás képzés-módszertani szempontjai: (1) a szakirány alapismereteinek fókuszpontjai, (2) szaknyelv használata, (3) folyamatok, változások felismerése, értelmezése (4) gyakorlat-közeliség, (5) biográfiai szemlélet, (6) hiteles tudásközvetítés, (7) személyes nézetek, szakmai értékek, pályakép.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

16.10 - 16.35

Előadás címe: A befogadó intézményekkel kialakított együttműködés lehetőségei a szakértői bizottsági feladatellátásban

Előadó neve: Metzger Balázs általános főigazgatóhelyettes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest

Összefoglalás: A pedagógiai szakszolgálati tevékenység részeként folytatott szakértői bizottsági feladatellátás országos, megyei és járási keretek között valósul meg. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók esetében a végső cél a megfelelő komplex ellátást biztosító intézményi háttér megléte. A jogi szabályozás megteremtette ennek feltételeit, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén, az ellátás sikeressége azonban csak a résztvevők együttműködésével szavatolható. Az előadás a mindennapok gyakorlatában sok problémát hordozó rendszer működésének újabb tapasztalatait, fővárosi modelljét mutatja be.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

16.35 - 17.00

Előadás címe: Az Integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció helye a gyógypedagógiában

Előadó neve: Prónay Beáta, főiskolai docens, dr. Németh Tünde, Góczán-Szabó Ildikó gyógypedagógus - klinikai szakpszichológus, dr. Danis Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, EMMI, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet

Összefoglalás: A gyermek pszichoszociális és érzelmi fejlődését születéstől kezdve számos kedvezőtlen körülmény befolyásolhatja. Ezek lehetnek többek között átélt stresszhelyzetek és különböző típusú testi – lelki traumák (pl. atipikus és megkésett fejlődés), a szülők kiegyensúlyozatlan pszichés állapota és saját negatív gyermekkori tapasztalatai, esetleg az anya pszichotikus megbetegedése és/vagy személyiségzavara. Mindezen problémák előidézhetik érzelmi- és viselkedésszabályozási (regulációs) zavarok és kapcsolati problémák megjelenését. A szülő és a gyermek oldaláról, valamint az interakciók kisiklásából adódó problémák feltárása és ezek megoldására irányuló egyre szélesebb körben használt módszer az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció. Ennek a módszernek a jellemzőit és lehetőségeit mutatja be előadásunk érintve az atipikus fejlődést is.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

19.00 -       TÁRSAS VACSORA

Helyszín: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ (Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2.)

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Szekeres Ágota

Üléselnök: Szekeres Ágota

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Mozgás és tanulási akadályozottság: a neuropszichológiai alapoktól az adaptív és inkluzív testnevelésig

Előadó neve: Virányi Anita, Macher Mónika

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet 

Összefoglalás: A tipikus fejlődés a szakemberek munkájának alapvető fogalmai közé tartozik, minden korban az aktuális társadalmi konszenzusnak megfelelően alakul ki, hogy mit tekint átlagosnak. A mozgáskészség tanulása egy egész életen át tartó progresszív változás, a gyermeki fejlődés természetes velejárója. Erről a folyamatról csak interdiszciplináris megközelítésben célszerű gondolkodni, ahogyan Mesterházi Zsuzsa 1998-ban írt, ‘Nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése’ című könyvének jelenlegi átdolgozása során is erről szólunk, hiszen a neurobiológiai, neuropszichológiai alapok, működés, és annak változásai éppen olyan fontosak, mint az egyéb tudományterületekhez kapcsolódók. A mozgásfejlődés minden embernél eltérő ütemben, eltérő mintázattal és eltérő sebességgel zajlik le. A fejlettségbeli különbségek egy-egy gyermek készségbázisán belül is jelentős lehetnek. A mozgásfejlődést leíró két fő nézet az (1) eltérő fázisokat leíró elméletek és a (2) dinamikus rendszerelmélet. Az előadásban részletesen bemutatásra kerülő Clark és Metcalfe (2002) mozgásfejlődési hegye öt egymásra épülő időszakot különít el, az, hogy ki milyen szintre jut ebben, az biológiai és környezeti interakcióktól függ. A tanulásban akadályozott gyermekek esetében nagy jelentőségük van ezekben az interakciókban például a testnevelés óráknak. A mindennapos testnevelés lehetőséget adhat a specifikus szempontok érvényesítésének beillesztésére nem csak a különnevelés, de az együttnevelés keretei között is. Az adaptív testnevelés és az inkluzív testnevelés a hazai szakmai diskurzusokban még ritkábban jelenik meg ennek támogatása kapcsán, előadásunkban erre is hangsúlyt kívánunk helyezni.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A tanulásban akadályozott gyermekek sportolási szokásainak és lehetőségeinek vizsgálata

Előadó neve: Kovács Krisztina, Roa-Pölöskei Divina Janka, Gelencsérné Bakó Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: A rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás fontossága már évezredek óta ismert, de talán soha nem volt akkora jelentősége, mint mai rohanó világunkban.

A mozgás az idegrendszer és a személyiség fejlődésének, valamint az egészséges identitás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. Fizikai értelmében (hely- és helyzetváltoztatás) a cselekvés, a tevékenység alapja, mely a környezettel való viszony kialakításához és az ehhez kapcsolódó szocializációhoz is köthető. Kutatások igazolják, hogy a mozgás sok problémára nyújt megoldást az emberek életében: oldja a szorongást, javítja a hangulatot, hatásos a depresszió ellen, továbbá jelentős egzisztenciális hatása van. A gyerekek teljesítményében kulcsszerepet tulajdonítanak a szakemberek a mozgásészlelésnek, a térérzékelésnek, a kézügyességnek, az egyensúly-érzékelésnek. (Osváth, 2010; Benczúr, 2003; Tanaka, 1998)

Kvantitatív kutatásunk a tanulásban akadályozott gyermekekre fókuszál, akikre a felsoroltak természetesen ugyanúgy hatással vannak.

Célunk, hogy feltérképezzük és összehasonlítsuk a tipikus fejlődésmenetű és a tanulásban akadályozott tanulók sportoláshoz való viszonyát, sportolási szokásait, lehetőségeit, és elért eredményeiket. A mintavétel két módszertani központ (35 fő + 42 fő) és egy integráló intézmény (92 fő) tanulóit érintette kérdőíves kikérdezés formájában. Kutatói kérdéseink között szerepelt:

• Milyen mértékben érdeklődnek a válaszadók a sport iránt, melyek azok a sportok, amelyeket legszívesebben űznek?

• Melyik sportágban a legsikeresebbek?

• Milyen lehetőségeik vannak a sportolásra iskolán kívül?

A vizsgált populációban a sport jelenléte szinte minden válaszadó életében jelentőséggel bír.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy - intézménytípustól függetlenül - a tanulóknak iskolán belül és iskolán kívül egyaránt sok lehetőségük van sportolási vágyuk kielégítésére. A tanulók - értelmi képességeitől függetlenül - nagyon szeretnek mozogni, sportolni, mely újabb lehetőséget nyit az integráció felé.

Ez teljes mértékben összecseng a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyik alapgondolatával: olyan programok szervezése, melyben a résztvevők közös cselekvése útján zajlik az esemény. Kutatásunk is igazolja, hogy erre kiválóan alkalmas a sport.

A sport által az ember teljesítőképességének határai is kitágulnak. Jó példa erre, hogy a fogyatékossággal élő sportolók szótárából szinte kitörlődik az a kifejezés, hogy: „lehetetlen”.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Matematikai alapműveleti készségek fejlődésének egyéni különbségei – egy longitudinális kutatás tapasztalatai

Előadó neve: Mucsiné Erdei Mónika, Józsa Krisztián

Delegáló intézmény, munkahely: SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI; Colorado State University, SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Összefoglalás: A számolási nehézségek vizsgálata terén a diszkalkulia, a sérült matematikai képességek és tanulásban akadályozottság fogalmának sajátos viszonyát különbözően értelmezik a különböző kutatók (pl. Parmar, Cawley és Miller, 1994; Jimenez and García, 2002).

Kutatásunk célja a tanulásban akadályozott tanulók alapműveleti számolási készségének longitudinális vizsgálata volt: az egyéni fejlődési folyamatok feltárása, a gyorsabban és lassabban fejlődők azonosítása. A tanulásban akadályozott gyermekek alapműveleti számolási készségét keresztmetszeti szempontból már elemezték korábbi kutatások (Józsa, 2009). E korábbi kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tipikus fejlődésmenetű tanulók többségének az alapműveleti készségfejlődése harmadik osztály előtt végbemegy. A tanulásban akadályozott diákok fejlődése ettől eltérően jelentősen fejlődött a későbbi időszakban is.

Longitudinális vizsgálatunkban a tanulók matematikai készségeit elő- és utómérésben vetettük össze, a két mérés között egy tanév (8 hónap) telt el. Az adatfelvételben 85 fő 3-8. évfolyamos tanulásban akadályozott tanuló vett részt. Az alapműveleti számolást öt részterületen mértük: összeadás, kivonás, pótlás húszas számkörben, szorzás és osztás százas számkörben. Minden szubteszt 75 műveletet tartalmazott. A szubtesztek megbízhatósága kiemelkedően magas volt (Cronbach-α 0,96-0,98, p<0,01). A két mérés között közepes - erős, szignifikáns korrelációt tártunk fel minden mérési területen. Legmagasabb korrelációt a szorzás szubteszt esetében találtunk.

Összevetettük, hogy a különböző fejlettségi szintről induló gyermekek esetén milyen mértékű fejlődés valósult meg. Az előmérés kvartilisei négy azonos nagyságú csoportra bontják a mintát. Az első kvartilisbe a legalacsonyabb fejlettségű negyede tartozik a gyermekeknek, a negyedik kvartilisbe pedig a legfejlettebb negyede. Így a négy kvartilisbe tartozó gyermekek négy eltérő fejlettségi szinttel jellemezhetőek. Megvizsgáltuk, hogy van-e különbség ezeknek a csoportoknak a fejlődési ütemében. Összeadásnál három különböző fejlettségi szintű gyermekcsoportban is fejlődés volt kimutatható, a legfejlettebb tanulók esetében plafoneffektust tapasztaltunk.

Az előmérésnél 90%-os teljesítmény alatti eredményt elérő tanulók egyéni fejlődését megjelenítő változót hoztunk létre az utó és előmérés különbségéből. Az eloszlások alapján 5 képességi szintet különítettünk el a nem fejlődőtől a kiugróan fejlődő teljesítményig. Eredményeink rámutatnak, hogy jelentős egyéni különbségek vannak a tanulók fejlődési sebességében. Még azon tanulók esetében is igaz ez, akik azonos fejlettségi szintről indulnak és azonos tanítási programban vesznek részt az iskolában.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Interaktív tábla használata tanulásban akadályozott tanulók megsegítése során – intézményi gyakorlat bemutatása

Előadó neve: Árgyelán Andrea, Hegedüsné Kajári Mariann

Delegáló intézmény, munkahely: Benedek Elek EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola

Összefoglalás: Napjainkban ugrásszerűen megnőtt az információk mennyiségének és terjedésének sebessége. Kétségtelen, hogy ez a változás a közeljövőben még gyorsabb, dinamikusabb lesz. A mai ún. Z generáció gyermekei ebben a világban nőnek fel. Ez az ép intellektusú és a tanulásban akadályozott gyermekekre egyaránt igaz. Azonban az SNI gyermekek digitális kompetenciája ugyan úgy alul marad az ép társaikétól, mint a többi készségük, képességük. Nekünk, gyógypedagógusoknak ezt a kompetenciát is feladatunk fejleszteni, hiszen a mai digitális világban ez ugyan úgy elengedhetetlen az SNI gyermekek számára, mint az olvasás és írás képességének elsajátítása. A digitális világ eszközrendszerét be kell vinnünk a tantermekbe, meg kell adni a lehetőséget minden gyermeknek, hogy megismerje, használhassa ezeket a technikákat, élvezhesse előnyeiket. Ha ezt nem tesszük, lemarad, a társaihoz képest hátrányba kerül.

Előadásunk során bemutatjuk azt a gyakorlatot, amit az intézményünkben az alsó tagozatos tanulásban akadályozott gyermekek mindennapjai során alkalmazunk. Az osztályainkban SMART Notebook 11 szoftverrel működő interaktív táblát használunk. Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos gyógypedagógiai módszerek, eszközök mellett digitális megoldásokat is használjunk a tananyag és párhuzamosan a készségek-képességek fejlesztése során.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A nyelvi hátrány lehetséges megjelenési formái köznevelésünkben

Előadó neve: Verebélyi Gabriella

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Tanszék

Összefoglalás: Az iskolai követelmények sikeres teljesítésének alapja a nyelvi kompetenciák megfelelő szintje és fejlődési üteme. Az osztályokban egy nyelv (jelen esetben a magyar nyelv) különböző változatait használó gyermekek tanulnak együtt. A tanulók iskolai előmenetelét, az iskolai követelmények sikeres vagy kevésbé sikeres teljesítését jelentősen befolyásolja, hogy az egyes tanuló által birtokolt és alkalmazott nyelvváltozat mennyire közelíti meg az iskola által elvárt és alkalmazott nyelvváltozatot.

A jelen kutatás célja a nyelvi hátrány iskolai megjelenési formáinak leírása, elemzése. Alapfeltevése az, hogy a gyermeki beszédproduktumok elemzése révén pontosabban megismerhetővé válnak a nyelvi hátrány megjelenési formái, működési folyamatai. A vizsgálat eredményei alapján jól körülhatárolható kereteket kaphatunk egy adott évfolyam csoportszintű nyelvi kompetenciájáról is.

A célok elérése érdekében jelen vizsgálat a tanulók spontán beszédének összetettségét, mennyiségi és minőségi mutatóit tanulmányozza az iskoláskor különböző szakaszaiban, illetve a szociális háttér és a képességbeli változók függvényében.

A kutatás felöleli az iskolába lépés időszakát (1. osztály), a felső tagozatba lépés idejét (5. osztály) és a középiskolai tanulmányok kezdeti időszakát (9. osztály). Vagyis a kutatás a köznevelés 4 évenkénti szintugrásait követve vizsgálja az oktatási szakaszokba való belépéshez szükséges ismeretek, elsősorban a nyelvi ismeretek meglétét, valamint fejlődési ütemét.

A vizsgálat az átlagtól eltérő szocio-ökonómiai és / vagy szocio-kulturális családi háttérből érkező, hátrányos helyzetű tanulók beszédprodukcióját több szempont szerint, különböző módszerek felhasználásával írja le, elemzi. A beszédproduktumok mennyiségi elemzése kiterjed a szavak (a), mondatok (b) számának meghatározására. A beszéd grammatikai helyességére következtethetünk a mondatok nyelvtani helyességének (c) vizsgálatával. A beszéd összetettségére utalhat a vizsgált szövegekben található lexémák (d) és nyelvtani struktúrák (e) aránya (MLU –arány). A beszédteljesítmény nyelvtani szerkesztettsége a Közlésegységek Fejlődési Mutatója (KFM–módszer) alapján kerül meghatározásra, mely mutató alapján következtethetünk a különböző évfolyamok valamint az egyének beszédprodukcióinak morfológiai és szintaktikai komplexitására.

Az elemzések pedagógiai szempontból is új eredményekkel szolgálhatnak. Mind az általános iskolákban, mind a középfokú oktatásban - nevelésben alapvető és kiemelt feladat az anyanyelvi kompetencia folyamatos fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés-oktatás folyamata csak úgy lehet valóban eredményes, ha figyelembe veszi az eltérő alapokkal rendelkező tanulók egyéni szükségleteit. Éppen ezért fontos többek között az átlagtól eltérő szociális/kulturális háttérből érkező tanulók nyelvi sajátosságainak minél szélesebb körű feltárása, megismerése.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Különleges bánásmódot igénylő középiskolás diákok társas kapcsolatainak vizsgálata

Előadó neve: Herbainé Szekeres Erika

Delegáló intézmény, munkahely: PMPSZ Gödöllői Tagintézménye

Összefoglalás: HÁTTÉR: A gyerekeknek, fiataloknak különösen fontos a társakkal való együttlét minősége. Ettől jelentősen függ a szociális kompetencia fejlődése, az érzelmi biztonság megtalálása, és az én - érvényesítés lehetőségének megélése a kortárscsoportban (Vajda,2004). A kortársak, barátok referenciális szerepe az énkép alakulásában is meghatározó, az integráltan tanuló diákok esetében pedig kiemelt jelentőséggel bír.

CÉLOK: A vizsgálat középpontjában a különböző középiskolákban tanuló különleges bánásmódot igénylő diákok szociometriai jellemzőinek feltárása áll az osztálytípus, a korosztály és a nemek vonatkozásában. Célom a társas kapcsolatok kialakulását segítő, illetve nehezítő feltételek, sajátosságok megragadása volt.

MÓDSZER: Összesen 7 osztályt (8. - 11. osztályfok között) vizsgáltam 3 intézményből (1 állami iskola, 2 egyházi iskola). A minta elemszáma 230 fő volt, ebből 110 fő fiú és 120 fő lány, közülük 10 fő különleges bánásmódot igénylő (8 SNI, 2 kiemelten tehetséges) tanuló. A mintavétel és az adatok elemzése a Smetry web alapú szoftverrel történt, mely a Mérei-féle többszempontú szociometrián alapszik. Jelen kutatásban az integrált tanulók társas kapcsolatait, szociometriai státuszát vizsgáltam a kölcsönös rokonszenvi választások, valamint a nem viszonzott rokonszenvi választások száma, iránya, illetve az integrált diákok nemének és életkorának figyelembe vételével.

EREDMÉNYEK: A vizsgált 10 tanuló közül mindegyiknek van kölcsönös kapcsolata az osztályában: 4 fő láncban, 3 fő párban, 3 fő zárt alakzatban helyezkedik el. Az egyénekre jutó kapcsolatok számát és erősségét tekintve az integrált diákok felénél alacsonyabb értékeket kaptam, mint a többi integrált-, és a többségi tanulóknál..

A nem viszonzott rokonszenvi választások számában nincs különbség a fiúk és a lányok között, de az „irányukban” igen. Az integrált lányok kevésbé akarnak fiúkkal barátkozni, inkább a saját nemükhöz tartoznának. Az integrált fiúk – főleg a rosszabb szociometriai helyzetben lévők – pedig ugyanolyan arányban nyújtanak baráti kezet fiúk és lányok felé.

Hasonló eredmények születtek azonban a nemek között az általuk támasztott, illetve a feléjük irányuló nem realizálódott kapcsolódási igények tekintetében: mind a fiúknál, mind a lányoknál kevesebb általuk igényelt kapcsolat jön létre, mint amennyi a feléjük érkező kapcsolódási igényekből megvalósul. A „kifelé menő” választások szerint az integrált fiúk és lányok főleg a magasabb szociometriai státuszú társaik barátságát szeretnék birtokolni, míg irántuk leginkább azonos, vagy alacsonyabb társas helyzetben lévő társaik érdeklődnek. Az eredmények tekintetében az évfolyamok között nincs különbség.

MEGVITATÁS: Az eredmények mutatják, hogy a szociometria jól alkalmazható módszer a középiskolás korosztályban is. A támogatására létrejött SMETRY rendszer pedig a társas kapcsolatok rendkívül differenciált, és sokoldalú megközelítését, elemzését teszi lehetővé. Az egyénekről, vagy az osztály egészéről kapott jellemzők segítenek a pedagógusoknak a közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok kijelölésében; a csoportkohézió erősítésében, a kirekesztés megszüntetésében egyaránt.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: A terápiás kutyák alkalmazásának múltja, jelene és jövője

Előadó neve: Komlósi Veronika Júlia

Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: Az emberek állatokhoz, főként a kutyákhoz való viszonya az elmúlt évtizedekben sokat változott. Mindez köszönhető annak a számos vizsgálatnak, amely során tudományos szempontból is alaposabban megismerhettük házi kedvenceinket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén végzett kutatásokból világviszonylatban is kiemelkedő eredmények születtek, s a többek között ezen új tudásra épülő kutyakiképzési módszerek egyre nagyobb teret hódítottak a terápiás kutyák és a házi kedvenceink kiképzésében is. Magyarországon az állatasszisztált- aktivitásról, pedagógiáról és terápiáról a legtöbb ember az iskolai kutyás tanórákra asszociál, amelyben kizárólag motiváló hatást tulajdonítanak a négylábúaknak. A kutya emberre (gyermekekre) gyakorolt széleskörű (fiziológiai, emocionális és szociális) hatása ma már elismert, számos tudományos kutatás igazolja pozitív mivoltát. Külföldön a felsőoktatásba való beépítése már régóta jelen van, ezzel szemben hazánkban még csupán pár éve van lehetőségük a pedagógus hallgatóknak, hogy megfelelő ismereteket sajátítsanak el a terápiás kutyákkal kapcsolatban, pedig a foglalkozásokba való integrálásuk nagyrészt a pedagógusok kreativitásán múlik. A jogszabályok több éve lehetővé teszik már, hogy speciálisan képzett és vizsgázott terápiás kutyák vegyenek részt már a koragyermekkori intervenciótól elkezdve, a bölcsődékben és az óvodákban egyaránt, de jogosultságát természetesen a gyermek állapota, a szülők hozzáállása és a fejlesztés célja is befolyásolja. A terápiás kutyák alkalmazása mind az egészségügyben, mind a nevelés- oktatás különböző színterein kezd elterjedni hazánkban is, a növekedő igényekhez képest viszont jelenleg csupán háromszáz körül van a vizsgázott terápiás kutyák száma Magyarországon. Az alkalmas kutyák kiválasztása, képzése és vizsgáztatása speciális tudást és több éves kemény munkát követel a kutyakiképzőktől és a kutya- felvezetőktől egyaránt, szélesebb körű elterjedésüket tehát ez is nehezíti. Mindemellett a terápiás kutyák felvezetőiből is hiány van. A szakma professzionalizálódásának egyik lehetősége, ha a felsőoktatás képzési keretein belül lehetne növelni a megfelelően kiképzett felvezetők számát. A Kaposvári Egyetemen sok feltétel adott ennek megvalósításához, hiszen az Állattudományi Karral való együttműködés, a gyógypedagógus képzésben oktató orvos, pszichológus, gyógypedagógus, etológus szakemberállomány mind fontos erőforrás számunkra a képzés sikerességének érdekében. A képzésben résztvevők körének szélesítése a korábban leírt létszámhiány miatt is szükséges: ennek érdekében fontosnak tartom a Pedagógiai Kar hallgatóinak viszonyulását, nyitottságát, jelenlegi ismereteiket megvizsgálni a terápiás kutyákkal, az állatasszisztált pedagógiai tevékenységekkel kapcsolatban.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: A Lépésről lépésre program eredményessége a felső tagozatos tanulók körében

Előadó neve: Szomor Viktória

Delegáló intézmény, munkahely: Kiskőrösi EGYMI

Összefoglalás: A Kiskőrösi EGYMI óvodájában és alsó tagozatán már évtizedes múltra tekint vissza a a Lépésről lépésre program alkalmazása, mely sikeresen működik. Ezen eredmények láttán a felső tagozatos pedagógusok elhatározták, hogy ők is alkalmazni a fogják a programot tanulóik körében. A program eredetileg az óvodás, illetve az alsó tagozatos tanulók számára készült. Nagyon összetett, sokszínű módszereket kínál fel a pedagógusok számára a minél hatékonyabb tanulásszervezés, kapcsolattartás, közösségépítés és nem utolsó sorban az integráció megvalósítása érdekében (Hunyady, 1998, Radicsné, 2008).

Az adaptációs folyamat során a résztvevő pedagógusokkal interjúkat készítettem, valamint a diákokkal egy kérdőívet vettem fel, melyet az adaptálás évében tanév elején, szeptemberben és tanév végén, májusban töltöttek ki a gyerekek (szeptemberben 37 tanulót, májusban 39 tanulót sikerült elérnem). A kérdéssor mindkét esetben ugyanaz volt, így a két időpontban adott válaszok változásaiból lehet mérni a program hatásának eredményességét. A kérdéssor változói a program sarkallatos pontjaira fókuszáltak: a tanulói környezetre, a program rituális elemeinek meglétére, a szülőkkel való kapcsolattartásra és a csoporton belüli kapcsolatokra.

Az előadás az adaptációs folyamat részleteiről, a pedagógusok tapasztalatairól, valamint a kutatás eredményeiről számol be, így ismertetve a program hatékonyságát a felső tagozatos tanulók körében.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Gyógypedagógus hallgatók pályaválasztási motivációja és pályaképe

Előadó neve: Jászi Éva, Szabóné Pongrácz Petra

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Tanszék

Összefoglalás: A felnőtté válás időszakának fontos fejlődési funkciója az identitás keresése. Az élmények, a tapasztalatok nemcsak a jelenbeli viselkedés alakításában, hanem a jövőbeli célok kitűzésében is meghatározóak. Célok, melyek motiválnak, előre visznek, s melyek alakulásában a szocializációs színterek hatása rendkívül meghatározó.

A mai társadalmakban a fiatalkor folyamatosan kitolódik. Későbbre halasztódik a pályaválasztás, a tanulmányi idő meghosszabbodik, ezzel együtt a családalapítás, a gyermekvállalás kérdése is egy távolabbi időpontban válik aktuálissá.

A felsőoktatásban részt vevő fiatalok pályaválasztási motivációjának, pályaképének, jövőorientációjának megismerésére már több hazai kutatás is fókuszált. A hallgatók a pályaválasztás első nagy lépésén már túl vannak. Tanulmányokat folytatnak egy felsőoktatási intézményben. E döntés bár nem visszavonhatatlan, életükben hosszú időre meghatározó lehet. Meghatározza az őket érő hatásokat, alakítja, formálja személyiségüket. Hatások, melyek a jövőről alkotott képüket, annak tartalmi elemeit is formálják, változtatják.

A gyógypedagógus szakma évek óta szakemberhiánnyal küzd. Mindez eltérő intenzitással jelentkezik a különböző szakterületeken. Ezáltal nagyobb figyelem irányul az „utánpótlás” képzésére. Fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek saját képességeikkel, melyek a szakmában való elhelyezkedésnél is irányt kell, hogy mutassanak. Milyen tényezők játszottak szerepet pályaválasztásukban? A belső vagy a külső motivációs elemek voltak meghatározóbbak a döntés megszületésében? A diploma megszerzésén túl milyen jövőbeli célokat tűznek ki maguk elé? Ténylegesen gyógypedagógusként kívánnak-e elhelyezkedni?

Jelen kutatás célja a győri gyógypedagógus képzésben részt vevő első éves hallgatók pályaválasztási motivációjának, valamint jövőképének megismerése. A vizsgálati módszert egy szabad fogalmazás tartalomelemzése, valamint egy kérdőíves felmérés adta. A szabad fogalmazás megírásához mindössze egy cím szolgált „instrukcióul”: Életem tíz év múlva. A kérdőív a pályaválasztási motivációk feltérképezésére fókuszált, emellett válaszaikból a gyógypedagógus hivatással/szakmával kapcsolatos ismereteiket és véleményüket is megtudtuk.

A kutatás elsősorban a manifeszt tartalmak feltárására irányult. A látens, mögöttes tartalmak megragadása további vizsgálódás forrásává válhat, valamint kitűzött cél a komplexebb kép megalkotása érdekében a többi évfolyam megkérdezése is.

A szakmával kapcsolatos célok, motivációk megismerése segítségül szolgálhat a szakemberhiány orvoslására kidolgozandó cselekvési programok hatékonyságának növelésében.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Szülők bevonásának lehetséges módozatai 13 tételben

Előadó neve: Bódog Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Kiskőrösi EGYMI

Összefoglalás: Az intézmények számára nehézséget jelenthet a szülők és a pedagógusok közötti hatékony együttműködés megvalósítása. Az előadás a kiskőrösi EGYMI pedagógusai által kialakított, a szülőkkel való hatékony együttműködés formáit, színtereit mutatja be.

Az előadás részletesen taglalja az alkalmazott kapcsolattartási módokat, az eszközrendszert és összefoglalja az elért eredményeket. A jó gyakorlat felhívja a figyelmet a szülőkkel való közös munka, a kooperáció, a kölcsönös felelősségvállalás fontosságára. Hatékony segítséget nyújt mindazok számára, akik fontosnak tartják a szorosabb kapcsolat és együttműködés kialakítását a szülői házzal.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Multidiszciplináris együttműködés a gyógypedagógiában

Előadó neve: Varga Szabolcs

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Tanszék

Összefoglalás: Mind a szakembereket, mind a közvéleményt felháborította a Gödi bentlakásos intézményben történtek. Az ottani események is rávilágítanak arra, hogy a gyógypedagógia és a kapcsolódó szakterületek szoros együttműködésére van szükség a fogyatékossággal élő személyek legjobb ellátása érdekében. Előadásomban azt kívánom bemutatni, szemléltetni, hogy a fogyatékos személyek megfelelő fejlesztése, ellátása érdekében a kapcsolódó szakterületeknek egységes szemlélet alapján szükséges együttműködniük. A különböző tudományágak, hivatások összehangolása, együttműködése nélkül a fogyatékos személyek jogainak és érdekeinek védelme, megfelelő fejlesztése, ellátásokhoz való hozzájutása, társadalomban való részvétele jelentős sérelmet szenvedhet. Különösen fontos e szempont figyelembe vétele a gyermekek vonatkozásában.

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: A szakszolgálatok és az EGYMI-k együttműködési lehetőségei

Előadó neve: Táskai Erzsébet, Benczéné Csorba Margit 

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Bárczi Gusztáv Módszertani Központ 

Összefoglalás: 2013 szeptemberétől - az oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelően - a szakszolgálati és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményi feladatok elkülönültek. A gyerekek/tanulók érdekeit szem előtt tartva a két intézménytípus együttműködése, vezetői, nevelőtestületi, szakalkalmazotti elköteleződése, attitüdváltása nélkülözhetetlen az esélynövelő oktatás szolgálatában. Az előadás bemutatja, hogyan működhet eredményesen, támogathatja egymást és együtt a nevelési-oktatási intézményeket a két szakmai terület. A szolgáltatások a szakmai kompetenciák figyelembevételével szerveződnek, az érintett intézmények szakmaközi kooperációjában.

 

 

15.20: A szekcióülés lezárása