Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Dr. Radványi Katalin

Üléselnök: Dr. Radványi Katalin

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Mindenki lehet tehetséges valamiben? Értelmileg akadályozott tanulók tehetséggondozása a kaposvári Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben

Előadó neve: Klenovitsné Zóka Tünde, Szabó Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kaposvár

Összefoglalás: Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy a tehetség és az értelmi sérülés egymást kizáró tényező-e?

A környezet legtöbbször csak a problémákra fókuszál, nehezen ismeri fel azokat a képességeket, amelyek a sérülés mellett a gyermek erősségei lehetnek.

A gyógypedagógiai intézmények több évtizedes múltjában, így a miénkben is a pedagógusok mindent megtettek és tesznek a tehetségígéretek hatékony fejlesztése érdekében, mert tudják, hogy a gyermek tehetsége esély a hátránykompenzációra! Tantestületünk vallja, hogy „Minden gyermek tehetséges lehet valamiben”. Az intézményi szintű tehetséggondozásunk alapja az egységes szemlélet.

Az előadás célja a Kaposvári Bárczi Gusztáv Minősített tehetséggondozó Műhely, Kiválóra Akkreditált Tehetségpont működésének, tehetséggondozó tevékenységének bemutatása az értelmileg akadályozott tanulókra fókuszálva, a zenei, vizuális-téri, testi-mozgásos Gardneri képességcsoportban.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A team munka gyakorlata a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központban 

Előadó neve: Hegedüs-Beleznai Csilla

Delegáló intézmény, munkahely: Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ, Kaposvár 

Összefoglalás: A központba járó korai fejlesztésben részesülő valamint súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek komplex problémakezelése a szakemberek együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A team jó lehetőséget nyújt arra, hogy erősödjön a szakemberek vitakultúrája, szakmai nyitása az egymástól való tanulás lehetőségével, valamint egymás véleményének figyelembevételével, segíti a közös álláspont kialakítását.

A team munka során olyan támogató lépések megvalósítását célozzák meg a szakemberek, amelyekkel a központunkban járó gyermekek eredményesen fejleszthetők. A team munka folyamatát, szakemberek szerepét, a gyermekek fejlettségi szintjének nyomon követését, gyakorlati megvalósulását mutatom be előadásomban.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: A súlyos fogyatékossággal élő emberek komplex ellátását biztosító szociális szolgáltató rendszer elemei

Előadó neve: Dr. Hegedüs Lajos

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete, elnök

Összefoglalás

1. A bentlakást, életviteli segítséget, gondozási, felügyeleti feladatokat biztosító ellátó rendszer elemei.
2. A nappali szociális ellátást, fejlesztést nyújtó intézmények.
3. Fejlesztő foglalkoztatást biztosító intézmények.
4. Támogató szolgálatok.

A komplex ellátó rendszer alapelemei, a jogi szabályozás szintjén, rendelkezésre állnak, azonban igen jelentős a differenciálódás az ország településein és egyéb területein, továbbá kifejezetten elégtelen a működtetésükre rendelkezésre álló forrás.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Értelmi fogyatékos gyermekek beszédfejlődésének háttere: az eltérő súlyosság, kóreredet, szociális háttér szerepének vizsgálata

Előadó neve: Bagi-Gajda Bernadett

Delegáló intézmény, munkahely: Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

Összefoglalás: Az előadás egy kutatás első lépéseit mutatja be, célja enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos gyermekek beszédfejlődésének hátterében álló okok feltárása és összehasonlító elemzése. Az összehasonlító vizsgálat során az eltérő súlyosságú kognitív deficit, a szociális kompetenciák és a környezeti háttér szerepének vizsgálata történik annak a problémának a tisztázásához, hogy melyik faktor milyen mértékben játszik szerepet a beszédfejlődésben illetve a nyelvi zavarok kialakulásánál.

A vizsgált csoport kiválasztásánál kizártuk a súlyos értelmi fogyatékosságot, mivel itt a beszédfejlődés súlyos akadályozottsága miatt a nyelvi tesztek nem adekvátak. A tervezett kutatáshoz elkezdtük a próbavizsgálatokat Csongrád megye szegregált intézményeiben (LAPP aktívszókincs-vizsgálat, TROG-H a nyelvtani megértés fejlődésének vizsgálata, PPL nyelvfejlődési szűrővizsgálat), felvettük a HOME-leltár kérdéssorát és egy háttérkérdőívet (SES), a szociális kompetenciák mérését a gyógypedagógusok segítségével a Heidelbergi Kompetencia Invertár mérőeljárással végeztük el. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Szülőtréning a kommunikáció fejlesztésének előmozdítására

Előadó neve: Czövek Klára, Havasi Ágnes, Miksztay-Réthey Brigitta, Bíró Veronika

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet 

Összefoglalás: Az Angelman szindróma genetikai okokra visszavezethető idegrendszeri fejlődési zavar, melyet egyebek mellett nyelvi és kommunikációs nehézségek jellemeznek. Az AS gyermekek többsége nem, vagy alig beszél. Programunkban szülőket támogattunk fókuszban a kommunikációs készségek előmozdításával, hat AS gyermek és családjuk bevonásával.

Módszer

Hat, 3 év 5 hó - 11 év 10 hó közti (átlag 6 év 9 hó) nembeszélő AS gyermek és családjaik vettek részt a programban. Felmérés mentén egyénre szabott expresszív kommunikációs célokat határoztunk meg, különböző kommunikációs módszerek és AAK-s eszközök használatával. A 3 hónapos tréning a szülők által, szakemberek támogatásával zajlott. A tréninget követően a fejlődés mellett a szülőtrénig eredményességét, a szülők elégedettségét vizsgáltuk.

Eredmények

Minden gyermek elkezdte használni a célzott AAK-eszközt otthon fejlődést regisztráltunk a szociális-kommunikációs területen és viselkedésben mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A szülők, a fókuszterülettől eltérő kérdésekben is igényeltek támogatást, az időtartamot rövidnek értékelték, a program folytatását hasznosnak gondolnák.

Konklúziók

Az AAK ígéretes lehetőség a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésére az AS csoportban, kívánatosnak látszik az otthoni támogatás protokolljának és minimális szakmai, tartalmi és szervezési feltételeinek kidolgozása.

A program az FSZK és a Magyar Angelman Szindróma Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Apák a fogyatékos gyermekek családjaiban - a nemzetközi kutatások tükrében

Előadó neve: Dobos Károly

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet 

Összefoglalás: A nemzetközi szakirodalomban a 2000-es évek eleje óta a szülői léttel kapcsolatos kutatások és szakcikkek robbanásszerű növekedését tapasztalhatjuk. Új folyóiratok jelennek meg a nemzetközi kutatási platformon és tesznek szert mérhető hatásra, kormányzati és civil kezdeményezésű kutatások indulnak a családok jobb megismerésére.

A fogyatékos gyermekeket nevelő családokról, különösen a fogyatékos gyermekek családjaiban élő apákról ugyanakkor nagyon kevés még most is az ismeretünk.

Az előadás az ő megismerésük elkezdésére helyezi a hangsúlyt a fogyatékos gyermekek apaságához kapcsolódó elérhető és elemezhető nemzetközi szakirodalmi források bemutatásával és elemzésével az alábbi szempontok alapján:

milyen érzések jellemzik a fogyatékos gyermeket nevelő családokban élő apákat?
milyen feladatoknak, kihívásoknak kell megfelelniük?
hogyan látják, hogyan értékelik a családban betöltött szerepüket?
hogyan látják a jövőjüket?

Az előadás során három nagy – angol, japán, svéd – nemzetközi kutatás eredményeinek elemzésén túl bemutatásra kerülnek a lehetséges további kutatási módszerek és egy magyarországi kutatási kezdeményezés körvonalai is. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Komplex családközpontú koragyermekkori intervenció az integráció előfutára

Előadó neve: Pázmány Viktória

Delegáló intézmény, munkahely: Down Egyesület, Nyíregyháza

Összefoglalás: A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációja egyik nagy kihívása a mai magyar ellátórendszernek. A gyökerek a köznevelés különböző színterein vannak. A feladat egyszerre szólítja meg a különböző tudományterületek képviselőit, a megoldáshoz elkerülhetetlen az interdiszciplinaritás.

Az első életévek meghatározzák a gyermek és a család későbbi életútját, így ma már a koragyermekkori integráció újszerű megközelítése szerint az ellátás fókuszában nem egyedül a gyermek, hanem a család áll. A Down Egyesület Pedagógiai Szakszolgálata, a Csodavár Korai Fejlesztő Centrum sajátos megoldásaival, tevékenységeivel segíti a családokat gyermekeik minél teljesebb kibontakoztatásában. Emellett részt vesz az Egyesület egyéb oktatási integrációt megcélzó programjában, mint a „Mindenkinek becsengettek”.

Az elmúlt 6 évben mintegy 400 kisgyermeket láttak el az intézményben, közülük 95%-a a gyermekeknek integrált körülmények között lépett az óvodába.

A „Mindenkinek becsengettek” program az óvodában és iskolában társadalmi érzékenyítés keretében segíti 8 éve országosan és nemzetközi szinten egyaránt a gyógy- és többségi pedagógusok összehangolt munkáját.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: A gyógypedagógus-képzés alakulása az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon)

Előadó neve: Barthel Betty

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet

Összefoglalás: Változó igények, profil-bővülés (és ennek megjelenése KKK-ben) az 1990-es évektől kezdve.

Tantervfejlesztés 2015-2017; ennek kihívásai az oktatási kínálat alakításában.

Előzetes felmérés eredményei: 120 válasz, mindenféle területről a szakirányon belül. Legfontosabbnak egyértelműen a gyakorlatokat és a fejlesztésre irányuló tárgyakat tartják (különösen a korai intervenció, pszichomotoros fejlődés-fejlesztés kérdésköre). Emellett a speciális módszertan és ezen belül az egyéni differenciálás, a tervezés és a kapcsolódó diagnosztikai, valamint dokumentáció kérdésköre, az alternatív és augmentatív kommunikáció, a szociális készségek és önkiszolgálás fejlesztése terén a „know-how” nagyobb hangsúllyal történő megjelenését igénylik. Fejlesztendő a súlyosan-halmozottan fogyatékos, valamint a felnőtt személyek fejlesztése-kísérése témakörök oktatása. Hangsúlyos a gyógypedagógus-szerep: mentálhigiéné, kommunikáció, együttműködés a szülőkkel és más szakemberekkel.

Az új tantervben a régi tartalmak újrastruktúrálása zajlott. Egyrészt az előírt keretek változása, másrészt a felmérések eredményeinek érvényesítése áll szándékunkban. Legnagyobb kihívás a csökkenő kontakt-óraszámok és nagyobb (3-4 kredites) tanegységek miatt az alkalmazott módszertanunk újragondolása (projekt-oktatás), a hallgatók aktivizálása.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

13.40 - 14.00 A szekcióülés lezárása

 

 

14.00 - 16.00 Közös program a Felnőtt Fogyatékosügyi Szakosztállyal:

Kerekasztal beszélgetés a támogatott lakhatásról

Moderátor: Horváth Péter

Résztvevők:

Dr. Juhász Péter, EMMI, Fogyatékosságügyi Főosztály vezetője

Dr. Vályi Réka, EMMI, Fogyatékosságügyi Főosztály fogyatékosságügyi referens

Dr. Sziklai István, FSZK, szakmai tanácsadó

Szőke József, Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon, igazgató

Kolutácz Györgyné, Kölkedi Református Társult Egyházközség Pándy Kálmán Otthona, igazgató

Dr. Gruiz Katalin, Down Alapítvány, elnök

Milanovich Dominika, TASZ, fogyatékosságügyi referens

 

 

16.00-tól:

Intézménylátogatási lehetőség a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete meghívására az Egyesület által működtetett szolgáltatásokban.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Farkasné Kovács Beáta

Üléselnök: Farkasné Kovács Beáta

 

 

9.30 - 9.50

Előadás címe: A jeleken túl - Alternatív(ák,) kommunikáció

Előadó neve: Havasi Ágnes tanársegéd, Lukács Szandra tanársegéd, Kalinics Lea gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet

Összefoglalás: Előadásunkban arra keressük a választ, hogy van-e eltérő mintázat és szükséglet a kommunikációban és AAK-használatban a két csoport esetén, mit tanulhatunk a két szakterület AAK-s jó gyakorlataiból. Saját pilot vizsgálatunk néhány eredménye mellett bemutatunk néhány nemzetközi, a témához kapcsolódó vizsgálatot is.

 

 

9.50 - 10.10

Előadás címe: Az egyéni átvezetés jó gyakorlata-úton az inkluzív ellátás felé

Előadó neve: Nagyné Heidenwolf Erzsébet gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Kollégium, Kaposvár

Összefoglalás: Gyógypedagógusként alapfeladatunknak tekintjük, hogy az inkluzív nevelés feltételeinek a megteremtésével, biztosítsa az SNI tanulók számára az önálló életvitelhez, a társadalmi érvényesüléshez, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapvető készségek kialakulását, ezzel hozzájáruljunk munkaerő piaci esélyeik javításához. Tudjuk, hogy ennek a célnak eléréséhez valamennyi, eddig a sajátos nevelési igényű gyermekekről szerzett tudásunkat, mozgósítanunk kell. Mi, gyógypedagógusok önmagunk ezt a célt nem tudjuk elérni, ehhez összefogásra van szükség a szülőkkel, az egészségüggyel, a szociális szférával, a munkaerő piac szereplőivel.

 

 

10.10 - 10.30

Előadás címe: A halló testvér hatása hallássérült testvére nyelvfejlődésére, testvérkapcsolatuk vizsgálata

Előadó neve: Szikora Janka

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet

Összefoglalás

 

 

10.30 - 11.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: A hallássérült-segítő kutyák kiképzésének létjogosultsága Magyarországon

Előadó neve: Molnár Zita

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet

Összefoglalás

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Mozgásterápiák a gyakorlatban

Előadó neve: Buczó Anett gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: Egri Mlinkó István EGYMI, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium, Eger

Összefoglalás

 

 

11.40 - 12.10

Előadás címe: Nyelvi oktatás és beszédterápia sajátos nevelési igényű személyek számára

Előadó neve: Boldvai Ferenc gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Szakiskola, EGYMI és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: Stratégiai partnerségek, jó gyakorlatok cseréje a ERASMUS+KA2 típusú projektben együttműködő EU-s országok között.

 

 

12.10 - 12.30

Előadás címe: Halmozottan sérült hallássérült fiatalok bemeneti kompetencia mérése a sikeres szakmaválasztás érdekében

Előadó neve: dr. Farkasné Kovács Beáta gyógypedagógus, Simó Ildikó gyógypedagógus, Simó Péter gyógypedagógus, Simó Szilárd szakoktató, Varga Zsuzsanna gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Szakiskola, EGYMI és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: A halmozottan sérült hallássérült fiatalok összetett kórképe miatt a sikeres szakmatanuláshoz szükséges egyéni kompetenciastruktúra feltérképezése különösen nehéz és speciális feladat. A háttérintézmények szerkezetváltása miatt ez a terület ellátatlanná vált, így szükségesnek mutatkozott egy olyam mérési rendszer kialakítása (jellemzően az iskolánkban oktatott szakmákra), mely közelítően megbízható képet ad a fiatal tanulók szakmatanuláshoz szükséges egyéni képességeiről, lehetőséget adva ezzel az egyéni fejlesztések hatékonyabbá tételére.

 

 

12.30 - 12.50

Előadás címe: „A mese bűvölete”? Mesefoglalkozások nagyothalló gyermekek számára

Előadó neve: Mészáros Judit gyógypedagógus-pszichológus, Szalay Katalin gyógypedagógus

Delegáló intézmény, munkahely: dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Szakiskola, EGYMI és Kollégium, Budapest

Összefoglalás: Bruno Bettelheim szerint a mese gyönyörködtet, elvarázsol és a bontakozó gyermeki lelket gazdagítja. A mesék megértése azonban a hallássérült gyermekek számára nyelvi akadályozottságuk miatt korlátozottabb, így azok pozitív hatása a gyermeki lélekre kevésbé valósulhat meg. Iskolánkban több éve tartunk mesefoglalkozásokat, azzal a céllal, hogy a nagyothalló gyermekek számára is elérhetővé, befogadhatóvá tegyük a meséket, hogy azok a gyermek lelkének mélyére hatva fejtsék ki pozitív hatásukat. Ezen foglalkozások immár három éve összegyűlt tapasztalatait szeretnénk megosztani a konferencia résztvevőivel.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Lénárt Zoltán

Üléselnök: Lénárt Zoltán, Locsmándi Alajos

 

 

09.40 - 09.50

Lénárt Zoltán: A konferencia megnyitása, a megjelentek üdvözlése. A szakosztályi program ismertetése

 

 

A szomatopedagógiai diagnosztika aktuális kérdései

09.50 - 10.10

Előadás címe: Környezeti tényezők jelentősége a Dunántúlon lakó mozgásfogyatékossággal élő gyermekek esetében

Előadó neve: Proszonyák Zsuzsanna

Delegáló intézmény: Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ, Kaposvár

Összefoglalás: Az előadásom a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása mint módszer egyfajta alkalmazási lehetőségét mutatja be mozgássérült gyermekek esetében néhány segéd-, és segítőeszköz átalakításával kapcsolatban. Vizsgálatomat a Dunántúli Régióban élő 3-29 év közötti mozgásfogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok körében végeztem,

Kiemelt szerepet szántam a felmérésben a környezeti kódoknak, amelyek támogató esetben jelentősen segíthetik a gyermek önállóságát és önrendelkezését. A jól megválasztott támogató segédeszköz nagymértékben csökkentheti a személyi segítés jelentőségét, a más - elsősorban család, szülő-, által nyújtott folyamatos fizikális támogatottságot, amellyel nagymértékben hozzájárul a gyermek személyi függetlenségének kialakulásához. A tevékenység kódok közül elsősorban az ülés, állás, helyváltoztatás kódját néztem meg, a részvét kódok közül az oktatáshoz- tanuláshoz és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsoló kódokat választottam az összehasonlítás alapjául. Mindegyikhez rögtön környezeti tényezőket is társítottam, hiszen így kapunk reális képet az egyénről.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.15 - 10.30

Előadás címe: A Mozgás-ABC-2 módszertani ismertetése és hazai kipróbálásának (pilot vizsgálatának) tapasztalatai

Előadó neve: Lőrincz Borbála Elvira, Mlinkó Renáta

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat

Összefoglalás: Az előadás alapjául szolgáló, az ÚNKP program keretében végzett kutatás a gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi állapotmegismerést végző ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységébe, így a hazai diagnosztika keretébe épült. A komplex hazai és nemzetközi állapotmegismerési gyakorlat áttekintése után egy olyan új, modern diagnosztikai eszköz megismerésén dolgoztunk, mely részletesebb probléma percepciót, differenciál-diagnosztikát és terápiás tervezést tesz lehetővé atipikus fejlődés esetén. A kutatási célból kipróbálásra került eljárás, a Movement Assessment Battery for Children-2, a kézügyességet, a célzás és elkapást, illetve az egyensúlyi képességeket vizsgálja tág életkori sávban. Hiányterületre irányul; célja az iskolakészültségi vizsgálatoknál, illetve komorbid állapotok esetén a diagnosztika és a ráépülő ökológiai szemléletű intervenció támogatása. A kutatás keretében szakirodalom feldolgozás, fordítás, videofelvétel és szakdolgozat készült, a publikáció elkészítése folyamatban van.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.35 - 10.55

Előadás címe: GMFM vizsgálat a Mozgásjavítóban

Előadó neve: Borzán Tünde

Delegáló intézmény: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet, Témavezető: Bodnárné Péntek-Dózsa Melinda

Összefoglalás: Számos kezelési eljárást fejlesztettek ki annak érdekében, hogy csökkentsék a cerebral pareticus (CP) gyermekek mozgásfunkcióinak a nehézségeit. Azonban a terápiák hatásosságának vizsgálatánál a sok nehézség közül az egyik az, hogy kevés olyan megalapozott funkcióvizsgálat létezik, amely a vizsgált funkció fontos változásai iránt érzékeny volna. Ezt a hézagot betöltendő látott munkához Dianne Russel munkatársaival. A kutatómunka eredménye a Gross Motor Function Measure (GMFM) lett. A GMFM egy klinikai vizsgálóeszköz, melyet az 5 hónap és 16 év közötti CP-s gyermekek nagymotoros funkcióinak értékelésére szerkesztettek. A teszttel leginkább a terápiás és a műtéti eljárások, a segédeszközök hasznosságának százalékosan meghatározható mértékét és a természetes mozgásfejlődés nyomonkövetését regisztrálják. A GMFM egy nemzetközileg elismert és használt, validált, számadatokon nyugvó eljárás. 1990 óta érhető el, mind a klinikai gyakorlatban, mind a kutatás területén alkalmazható. Az eredeti munka óta a bizonyítékok a vizsgálat validitását tekintve folyamatosan nőttek.

A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EGYMI és Kollégium mozgásnevelői munkaközössége a 2016/17-es tanév szeptemberében és júniusában e teszt segítségével mérte fel a CP-s tanulók nagymotoros funkciót, a teszt kipróbálása és az éves terápia nyomonkövetése céljából. Előadásom a tesztelés során szerzett adatokat és tapasztalatokat foglalja össze.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.00 – 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

Nemzetközi kitekintés

11.20 - 11.40

Előadás címe: Non formális oktatással az együttnevelésért – egy nemzetközi projekt és egy hazai tanfolyam tapasztalatai

Előadó neve: Révész Rita, Tóth Adrienn

Delegáló intézmény: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium

Összefoglalás: A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 2016 és 2018 között egy Erasmus+ stratégiai együttműködések projekt résztvevője (a projekt címe: NON4MAL 4 ALL). A projekt fókuszában a non formális oktatás, illetve a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók együttnevelése áll. A cél: a non formális tevékenységeken keresztül a különbözőségeket kezelni, elfogadóbb közösséget kialakítani. Az előadás során a projekt keretében nemzetközi szinten kidolgozott tréningprogram, illetve annak tapasztalati kerülnek bemutatásra.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

Fiatalok fóruma

11.45 - 12.00

Előadás címe: II-es típusú osteogenesis imperfecta diagnózisú gyermek mozgásképességeinek a vizsgálata

Előadó neve: Buzás Lili

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet, Témavezető: Berencsi Andrea

Összefoglalás: A szakdolgozat célja az osteogenesis imperfecta sajátosságainak és osztályozásának bemutatása, a betegséggel kapcsolatos statisztikai és demográfiai adatok ismertetése, a vizsgált gyermek betegségének sajátosságainak összehasonlítása a szakirodalomban foglaltakkal, a II-es típusú osteogenesis imperfecta diagnózisú gyermek mozgásképességeinek vizsgálata, valamint a vizsgált gyermek iskolai és otthoni környezetének felmérése.

Az osteogenesis imperfecta a ritka betegségek közé sorolható, mivel 1:15.000–20.000-re tehető az ilyen diagnózisú betegeknek a születési száma a világon. A vizsgált gyermek az osteogenesis imperfecta II-es típusába tartozik, amely ennek a ritka betegségnek legsúlyosabb megjelenési formája. Már magzati korban bekövetkeznek a törések, a legtöbb esetben pedig perinatális halál következik be. A szakdolgozatom során az anamnézis, megtekintés, megtapintás, testmagasság, végtaghossz, mellkas körfogat mérése, tengelyeltérések, testtartás, ízületi mozgásterjedelem, izomerő, járás, és a mindennapi tevékenységek vizsgálatát alkalmaztam.

 

 

12.05 - 12.20

Előadás címe: Nintendo Wii játékok terápiás célú alkalmazása stroke-betegek rehabilitációjában

Előadó neve: Ardai Evelyn Annamária1, Vámos Tibor1,2

Delegáló intézmény: 1ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet, 2Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Összefoglalás: Jelen kutatás a virtuális eszközök alkalmazhatóságát vizsgálja mozgáskorlátozott személyek rehabilitációjában.

Azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, vajon stroke-on átesett felnőtt betegek esetében előnyös hatással van-e a teljesítményre, a testegyensúly megtartására a kiegészítő Wii terápia alkalmazása. A vizsgálatok az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben a betegek rehabilitációs ideje alatt zajlottak. A Wii tréning a résztvevők rehabilitációjában kiegészítő terápiaként jelent meg a mindennapos ergoterápiás foglalkozásokba beépítve. A terápiás folyamatban a betegek 8 egymást követő munkanapon vettek részt. Ezalatt a Wii Fit játékok közül a Csúszkáló pingvin és a Sí szlalom játékokkal játszottak, alkalmanként 20 percig. A játékteljesítmény változását a játékban elért eredmények alapján követtük nyomon. A funkcionális képességekben, állapotban való változást a következő tesztek segítségével követtük nyomon: Functional Ambulation Category (FAC), Fugl-Meyer Balance Subtest, illetve a Wii Saját Egyensúlytesztje, melyeket a tréning megkezdése előtt és végeztével is felvettünk. Annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk értékelni a kapott eredményeket, a vizsgálati csoport mellett egy kontroll csoporttal megismételtük a tesztek felvételét, azonos időtartamban, de a kontroll csoport résztvevői nem részesültek Wii terápiában.

Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgálati csoport eredményei szignifikáns különbséget jeleztek a gyakorolt Wii feladatokban, illetve ezt a teljesítményjavulást kísérte a funkcionális állapot felmérő tesztekben való megnövekedett teljesítmény.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

A gyakorlat műhelyéből

12.25 - 12.40

Előadás címe: Hogyan vezesd elő a vezetést ergoterápiás módszerekkel?

Előadó neve: Kovács Nikolett1, Ardai Evelyn Annamária2

Delegáló intézmény: 1Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Központi Ergoterápia, 2Szent János Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály

Összefoglalás:

Bevezetés

Az ergoterápia eszközeivel igyekeztünk felkészíteni két gerincvelősérült pácienst, hogy önállóan legyenek képesek az autóba beülni és kerekesszéküket az autóba behelyezni.

Módszerek

A két résztvevő férfi páciens (23 és 35 évesek) esetében C5-ös szintű részleges harántlézió következtében négy végtagra kiterjedő parézis alakult ki alsó végtagi túlsúllyal. Jelenleg aktív kerekesszéket használnak, a felső végtagjaikban az izomerő csökkenése mellett a nagymozgások megtartottak, a finommotoros funkciók és a szorítóerő csökkent. A terápiás célként kitűzött autóba való önálló beülés folyamatát és a kerekesszék autóba való behelyezésének folyamatát részfolyamatokra bontottuk. Az autókilincs megfogását és nyitását, az autó ajtajának nyitását, a kerekesszékből a járműbe történő transzfermozgásokat, a kerekesszék megemelését és autóba helyezését először terápiás közegben (ergoterápiás eszközökkel szimulálva), majd valós szituációban gyakorolták a páciensek. A tevékenységek előkészítéséhez felső végtagi izomerősítést, koordinációfejlesztést, a törzskontroll javítását célzó feladatokat, a pronáció-szupináció javítását célzó feladatokat, valamint a finommotoros funkciók és a szorítóerő javítását célzó feladatokat alkalmaztunk.

Eredmények

Bár a két páciens izomereje jelentősen nem változott, az ergoterápiás gyakorlás után a fogásuk javult, a transzfermozgásaik magabiztosabbá váltak. A pronáció-szupináció javítását célzó feladatok eredményeképpen az autókilincs megfogása és az autó ajtajának nyitása kivitelezhetővé vált. A transzferek gyakorlására teremtett mesterséges helyzetek (asztal előtt átülés székre, láb dobogóra emelése) eredményeképpen az autóba való önálló beülésre is képessé váltak. Az ergoterápia – és természetesen más rehabilitációs foglalkozások – erősítő feladatai eredményeképpen a terápia végén a kerekesszék autóba emelését is önállóan volt képes elvégezni mindkét páciens.

Konklúzió

Az ergoterápia eszközei hozzájárultak mindkét fiatalember esetében ahhoz, hogy képesek legyenek önállóan beülni az autóba és kerekesszéküket önállóan az autóba helyezni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

A gyakorlat műhelyéből (folytatás)

13.25 - 13.45

Előadás címe: Együtt a családdal – Rendszerszemléletű pszichológiai támogatás a Mozgásjavító Óvodában

Előadó neve: Szentesiné Keleméri Dóra

Delegáló intézmény: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium

Összefoglalás: A „Mozgásjavító” legfiatalabb intézményegysége az Óvoda, amely 4 éve működik. A szomatopedagógus óvónők mellett mozgásnevelők, logopédusok és pszichológusok összehangolt team munkája biztosítja a gyermekek komplex fejlődését és a családok támogatását. A pszichológus munkacsoport több ponton kapcsolódik az óvodai intézményegység életébe. A nevelési év során munkatervben meghatározott ütemezésben segítik a családokat az óvodába lépés pillanatától az óvoda elhagyásáig. Az előadáson ennek az együttműködésnek a lépéseit, folyamatát mutatjuk be.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

13.50 - 14.10

Előadás címe: Szenzoros integrációs terápiák alkalmazása CP esetén a szomatopedagógus szemével a Gézengúz Alapítványban

Előadó neve: Gombás Gabriella, Kobrizsa Eszter, Mohos-Pálfay Veronika, Nagy Edina, Sági-Guth Orsolya

Delegáló intézmény: Gézengúz Alapítvány Győri Intézet

Összefoglalás: A cerebralparetikus gyermekek információfeldolgozása több területen eltérést mutat. Mozgásnevelésük feladatai közé tartozik - többek között - ezen területek fejlesztése szenzomotoros integrációs terápiák segítségével. Az előadás arra vállalkozik, hogy a Gézengúz Alapítvány Győri Intézetében alkalmazott szenzoros integrációs terápiák (NHT, Huple® - program, kombinált DSZIT és Alapozó terápia) során szerzett tapasztalatait bemutassa.

 

 

14.15 - 14.40

Előadás címe: Paralimpiai Láng

Előadó neve: Szűcs István, Laczó Tímea, Bartos Adél

Delegáló intézmény: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium

Összefoglalás: A Paralimpiai Láng díjat a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EGYMI és Kollégium kapta meg a Riói Paralimpiára induló Magyar Paralimpiai Csapat eskütételén. A láng a Paralimpia alatt égett a Mozgásjavítóban. Szeretnénk bemutatni hogyan kapcsolódtak a volt és a jelenlegi diákjaink a Paralimpiai Mozgalomhoz 2016-ban.

 

 

14.40 - 15.00

Az elhangzott témák vitája. A szakosztállyal kapcsolatos további tervek megbeszélése. A szakosztályi program zárása

 

 

16.00 -

A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének fenntartásában működő lakóotthon, átmeneti otthon, támogatott lakhatás, gyógypedagógiai központ megtekintésének lehetősége - egyéni érdeklődés és jelentkezés alapján.

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Sósné Pintye Mária

Üléselnök: Fábián Zsuzsanna, Gárdonyiné Kocsi Ilona

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Átmeneti szegregáció a logopédiában - Utak, sorsok, esélyek

Előadó neve: Lévai Edit, Hegedüsné Somogyi Beáta, Székelyné Szanyadi Viktória

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Kaposvár, logopédus

Összefoglalás: Kaposváron működik egy intézmény, amely lassan 120 éves múltra tekint vissza a Dél-Dunántúl gyógypedagógiai ellátásában. Az elmúlt évtizedekben társadalmi és szakmai igények hatására jelentős átalakulás következett be az intézmény életében: a hallássérültek nevelését- oktatását nem feladva bővült az óvoda feladatköre, valamint egy modell értékű intézményegység kiépítése nyomán a hallássérült tagozat mellett megkezdtük a nyelvfejlődési zavarral, illetve tanulási zavarral küzdő gyermekek komplex fejlesztését, általános iskolai nevelését- oktatását.

Előadásunkban ismertetjük intézményünk logopédiai óvodájának és iskolájának működését. Kiemeljük a szegregáció hangsúlyozottan átmeneti jellegét. Bemutatjuk óvodásaink, tanítványaink fejlődésének egyik útját, melynek eredménye a sikeres iskolai integráció.

Megmutatjuk a másik oldalt is: azon tanulók sorsát, akik sikertelen integrációt követően, más iskolákból, különböző osztályfokokon kerülnek szegregált oktatási körülmények közé intézményünkbe. A tanulók diagnózisát, eredményét, sikereit, kudarcait hasonlítjuk össze, és választ keresünk arra, hogy a „sikertelen integráció – átmeneti szegregáció – újabb integráció” irány az iskolai eredmények, a továbbhaladás és a másodlagos tünetek szempontjából mennyire hatásos.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: IKT a logopédiai terápiákon

Előadó neve: Dr. Szili Katalin

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kaposvár

Összefoglalás: Napjainkban már tény, hogy az IKT-nak (Információs és Kommunikációs Technológia) létjogosultsága van a (gyógy)pedagógiai tevékenységben. A fejlesztésre járó gyermekek / tanulók igénylik, hogy ne csak papíralapú feladatokat oldjanak meg, hanem számítógép alapúakat is. Ez azonban a logopédusok számára sokszor igazi kihívást jelent, hiszen gyakran egy nap több helyszínen is tartanak terápiás foglalkozást, s a fejlesztő szobák nem minden esetben vannak felszerelve megfelelő technikai berendezésekkel. Az előadás keretén belül, ezért olyan nyílt forráskódú számítógépes és kiemelten mobil alkalmazások kerülnek bemutatása, melyek kiválóan és egyszerűen alkalmazhatóak a logopédiai terápiákon. A több szempontú elemzés alapján válogatott alkalmazások segítséget nyújthatnak a mindennapos fejlesztéshez vagy akár az otthoni gyakorláshoz, az óvodáskortól egészen a középiskolás korig, s a hangok kialakításától a különböző részképességek fejlesztéséig.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Logopédiai osztályokon innen és túl

Előadó neve: Tóth Mónika

Delegáló intézmény, munkahely: Palotás Gábor Általános Iskola, Budapest, logopédus

Összefoglalás: Előadásomban MA szakdolgozati kutatásom tapasztalatait mutatom be. Dolgozatom célja az volt, hogy képek kapjak a szegregáltan tanuló SNI (beszédfogyatékos) tanulók ellátásáról a teammunka szempontjából. Alkalmazott kutatási módszerem az írásbeli kikérdezés volt. A kutatási minta két részből tevődött össze: azoknak az iskoláknak intézményvezetői, ahol van logopédiai osztály, illetve munkahelyem, a Palotás Gábor Általános Iskola tantestülete töltötte ki a kérdőíveket. Az eredményekből kiderült, hogy a beszédfogyatékos tanulók szegregált keretek közötti, logopédiai osztályokban történő oktatása, nevelése magas színvonalú fejlesztő munkát tükröz, melynek kulcsa a teammunka. Kijelenthető, hogy az intézmények szemlélete eltérő, attól függően, hogy lokális vagy teljes szegregáció van jelen. Fontos tény azonban, hogy „a szegregáltság súlyos esetekben sem végleges állapot, hanem csak előfeltétele az integrációnak, ami a gyermek állapotától függően folyamatosan valósul(hat) meg” (Fehérné, 1994, 254.old.).

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Montázs projekt - EFOP 1.9.2 A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése című kiemelt projekt keretében a beszéd - és nyelvi fogyatékos felnőtt személyek ellátásával kapcsolatos fejlesztés fejlesztések bemutatása

Előadó neve: Kiss Szilvia

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., témavezető

Összefoglalás: A projekt célja a fogyatékos emberek számára megfelelő minőségű és országos szinten elérhető szolgáltatásfejlesztés, a meglévő szolgáltatási rendszerek összekapcsolása és elérhetővé tétele és a projekt időszak alatt pilotként való működtetése, illetve a szakemberek tudásának fejlesztése. Az előadás során bemutatásra kerül a kiemelt projekt, beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő felnőtt személyek ellátására vonatkozó megvalósítási terve:

 1. Logopédiai szolgáltatás a felnőtt beszéd- és nyelvi fogyatékos populáció számára a lakóhely környezetében

 2. Szakmafejlesztés, módszertani ajánlások kidolgozása, tesztcsomag összeállítása

 3. Képzés, felkészítés, tanácsadás: Felnőtt korú beszéd- és nyelvi fogyatékos személyek diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos továbbképzések

 4. Kommunikációs-tudásátadás

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Humor a (gyógy)pedagógiában

Előadó neve: Horváth Ernő Zoltán 

Delegáló intézmény, munkahely: Palotás Gábor Általános Iskola, Budapest, országos szaktanácsadó, kutató gyógypedagógus

Összefoglalás: Több, mint harmincöt esztendő pedagógiai gyakorlatának tapasztalataiból táplálkozó előadás.

Mi a humor? Milyen tulajdonságok jellemzik a tehetséges pedagógust? Konfliktuskezelés, probléma megoldás, partneri kapcsolatok kialakítása a humor segítségével. Mi a jó humor, mi az, ami infantilis, nem megfelelő. Konkrét javaslatokkal, ötletekkel segíti az előadás a pedagógusok valamint a szülők mindennapjait. A témából készül hasonló címmel a könyvem.

Az előadást power-point program és film bejátszás színesíti.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A korai nyelvi fejlődés diagnosztikájában alkalmazott eljárások közötti összefüggések feltárása

Előadó neve: Kóta Judit Kata

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, MA végzős hallgató

Összefoglalás: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar mesterképzésének keretein belül, gyógypedagógiai terapeuta szakirányon készült szakdolgozatomban a 2;0-4;2 éves gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődését tanulmányoztam. A feltérképezés eszközeként a Kommunikatív Fejlődési Adattár – 3 kérdőíves szűrőeljárást és a Megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgáló (Juhász Ágnes - Bittera Tiborné) eljárást alkalmaztam. A KOFA-3 kiértékelése alapján kapott 20 tipikus nyelvi fejlettséget és 20 nyelvi fejlődési kését mutató gyermekkel történt a tesztfelvétel. Munkám célkitűzése a KOFA-3 szűrési eredményeinek igazolása, a ráépülő Megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgálattal (Bittera Tiborné – Juhász Ágnes) való összefüggés felderítésével. A kíváncsiságom arra irányult, hogy a két teszt eredményei miként hozhatók párhuzamba egymással, mely területeken mutatkozik szignifikáns, melyeken közel azonos teljesítmény. Az eltérések a csoportok között miben mutatkoznak, mik a csoportok sajátosságai, a hibázások jellege.

A vizsgálatom célja az volt, hogy az általam elvégzett teszt és a szülői kérdőív eredményei korrelálnak-e, hipotéziseimet is e köré építettem fel.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Számít-e, hogy mikor és hová születünk? Avagy a koraszülöttség és a szociokulturális környezet hatása a nyelvfejlődésre.

Előadó neve: Zemán Andrea Anna

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, MA végzős hallgató

Összefoglalás: Az anyanyelv elsajátítása már méhen belül elkezdődik. A szociális háttér, a családi közeg nagyban befolyásolja a nyelvi kifejezőkészség, a nyelvhasználat elsajátítását. A környezeti rizikó (pl. a kisebbségi csoporthoz tartozás, iskolázottság, család mérete, szülői attitűdök, anyai stressz és szorongás) és fejlődési kimenetel szoros kapcsolatban állnak egymással. Szükséges hangsúlyozni, hogy a nyelvfejlődést NEM a származás determinálja, inkább a gyermeket körülvevő szocializációs közeg. Amennyiben ez a közeg hátrányos helyzetű, nem tud a nyelvfejlődés során védőfaktorként működni. A környezeti hatások mellett a biológiai tényezők is jelentősen befolyásolják a nyelvfejlődés folyamatát. A gyermek optimális, zavartalan fejlődését leginkább veszélyeztető, és leggyakoribb tényező a korai életszakaszban a koraszülés. Már a preverbális időszaktól kezdődően észrevehető a koraszülöttek nyelvfejlődés-béli elmaradása az időre született társaikhoz képest; késik a receptív és az expresszív beszéd, a mentális lexikon is lassabban épül. Az időben kezdett fejlesztések és stimulációs hatások segítségével megelőzhető lehet több, az elmaradásra épülő következményes nyelvi deficit. Ehhez az egyes diszciplínák képviselőinek szoros együttműködése szükséges.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Tanulásban akadályozott tanulók fonológiai tudatosságának fejlődése

Előadó neve: Csertán Enikő1 - Dr. Zajdó Krisztina2

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem, Győr, Gyógypedagógia Tanszék, Logopédia szakirány  1végzős BA hallgató  2 egyetemi docens

Összefoglalás: Jelen kutatás célja, hogy feltérképezze általános iskolás tanulásban akadályozott tanulók egyes, a fonológiai tudatosság részfunkcióinak mérésére alkalmas feladatai megoldásakor nyújtott teljesítményét. Mivel a fonológiai tudatosság alapját képezi az olvasástanulásnak, és az olvasási képesség lényeges meghatározója a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésnek, kiemelkedően fontos a részfunkciók mérése és az eredmények felhasználása a logopédiai diagnosztika értékelésekor és a terápia megtervezésekor.

Az általános iskola első, negyedik és hetedik osztályfokán tanuló, összesen 77 fő szegregált körülmények között oktatott, tanulásban akadályozott diák teljesítményét hasonlítottuk össze 78 fő tipikusan fejlődő, többségi iskolába járó tanuló teljesítményével. A kutatás az amerikai „NILD Phonological Awareness Skills Survey” magyar adaptációjának (FTT; copyright©NILD Hungary; Dr. Jordanidisz Ágnes által adaptált) feladatait használta fel a fonológiai tudatosság mérésére. Az adatok statisztikai feldolgozása során a kétmintás t-próba változatait, varianciaanalízist, Mann-Whitney tesztet, Kolmogorov-Szmirnov próbát és a Fligner-Policello próbát alkalmaztunk az összefüggések feltárására. A statisztikai feldolgozást a „STATISTICA” (Tulsa, Oklahoma, USA) szoftver 13.2 verziójának alkalmazásával végeztük, illetve felhasználtuk a magyar fejlesztésű, Dr. Vargha András  ̶  Bánsági Péter-féle ROPStat statisztikai szoftvert is.

Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulásban akadályozott tanulók teljesítménye a NILD teszten jelentős elmaradást tükröz a tipikusan fejlődő tanulókéhoz képest. A részfeladatok esetén történt mérések egyenetlen teljesítményprofilt tükröznek. Összességében a metanyelvi tudatosság egyes területein körülbelül 5-6 éves eltérés mutatható ki a tanulásban akadályozott és a tipikusan fejlődő tanulók teljesítménye között. Fontos kiemelni azonban, hogy a teszt egyes részterületein (pl. a rímfelismerés és a szótagolás feladatai megoldásakor) a tanulásban akadályozott tanulók a többi részfeladathoz képest jobban teljesítettek. Az előadás áttekinti az egyes részfeladatok megoldásakor nyújtott teljesítményszinteket, és ajánlásokat fogalmaz meg a további kutatások irányát illetően.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Mérsékelt súlyosságú intellektuális képességzavarral élő alsó tagozatos

Előadó neve: Tamás Regina1 - Dr. Zajdó Krisztina2

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem, Győr, Gyógypedagógia Tanszék, Logopédia szakirány  1végzős hallgató  2 egyetemi docens

Összefoglalás: A jelen kutatás célja, hogy feltérképezze az általános iskola alsó tagozatának minden egyes osztályfokán, illetve az 5. és 9. osztályfokokon szegregált körülmények között oktatott, mérsékelt súlyosságú intellektuális képességzavarral élő (BNO F71-es kóddal rendelkező, a 35-49-es IQ övezetbe tartozó) tanulók beszédészlelési képességeinek fejlettségét. E képességek fejlettsége jelentős mértékben  ̶  bár nem kizárólagosan  ̶  hozzájárul a beszédértés képességéhez, a beszédészlelési képességek szakszerű és pontos felmérése ebben a klienscsoportban tehát a logopédiai terápia alapját képzi.

A jelen kutatás az általános iskola 1-5. és 9. osztályfokán tanuló, osztályfokonként 10 fő (összesen N=60 fő) szegregált körülmények között oktatott diák teljesítményét hasonlította össze 60 fő tipikusan fejlődő, többségi iskolába járó, illesztett korú tanuló teljesítményével. A kutatás eszközei a GMP szűrőteszt 2-3-4-5. szubtesztjei voltak. A statisztikai feldolgozást a „STATISTICA” (Tulsa, Oklahoma, USA) szoftver 13.2 verziójának alkalmazásával végeztük, illetve felhasználtuk a magyar fejlesztésű, Dr. Vargha András  ̶ Bánsági Péter-féle ROPStat statisztikai szoftvert is.

Az eredmények azt mutatják, hogy a mérsékelt súlyosságú intellektuális képességzavarral élő tanulók teljesítménye a GMP 3-as szubteszt (zajjal elfedett szavak ismétlése) esetén a legjobb az összes szubteszt közül, de itt is jelentősen elmarad a tipikusan fejlődők átlagától. A GMP 2-3-4-5. teszteken nyújtott összteljesítmény tekintetében a mérsékelt súlyosságú intellektuális képességzavarral élők a 3. osztálytól kezdődően (a 4., 5., és a 9. osztályfokokon) nem mutatnak jelentős javulást, mediánjuk 50% körüli még a 9. osztályfokon is. Képességprofiljuk alakulása az egyes szubteszteken azonban egyenetlen. Érdekesség, hogy a 9. osztályos tipikusan fejlődő tanulók összteljesítményének mediánja sem éri el a 100%-ot (!), ami a tipikusan fejlődők viszonylagos gyengébb teljesítményét mutatja a beszédészlelés területén a vizsgált korosztályban. Ez az eredmény is erősen elgondolkodtató. 

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A főbb szófajok és egyes helyragok használatának fejlődése tanulásban akadályozott és tipikusan fejlődő tanulók esetében

Előadó neve: Lossonczy Anna1  ̶  Dr. Zajdó Krisztina2

Delegáló intézmény, munkahely: Széchenyi István Egyetem, Győr, Gyógypedagógia Tanszék, Logopédia szakirány  1végzős BA hallgató  2 egyetemi docens

Összefoglalás: A jelen kutatás célja, hogy feltérképezze az általános iskola 1., 4., 7., illetve a középiskola 9. és 11. osztályfokán szegregált körülmények között oktatott, tanulásban akadályozott  (BNO F70-es kóddal rendelkező) tanulók egyes nyelvi képességeinek fejlettségét. A vizsgálat fókuszában egyrészt a főbb szófajok (főnevek, igék, melléknevek, névmások és határozószók) használatának fejlődésében beállt változások dokumentálása áll, másrészt a kutatás feltérképezi egyes helyragok (-ba/-be, -ban/-ben, -ra/-re, -on/-en/ön, -hoz/-hez/-höz) használatában beállt változásokat is. E nyelvi képességek fejlettsége igen fontos a magas szintű kommunikatív performancia megszerzéséhez.

A jelen kutatás osztályfokonként 15 fő (összesen N=75 fő) szegregált körülmények között oktatott diák teljesítményét hasonlította össze osztályfokonként 15 fő (N=75 fő) tipikusan fejlődő, többségi iskolába járó, illesztett osztályfokon tanuló diák teljesítményével. A kutatás módszere keresztmetszeti kutatás. A nyelvi anyag rögzítéséhez használt feladat spontán szövegalkotás volt egy kép alapján, mely cselekménysorozatot ábrázolt. A rögzített mintából minden gyermek esetében 4 percnyi anyagot dolgoztunk fel. Az adatok statisztikai feldolgozását az Excel programmal végeztük.

Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulásban akadályozott tanulók teljesítménye jelentősen elmarad a tipikusan fejlődők átlagától a vizsgált területek mindegyikén. A vizsgált szóállomány nagysága (5097 vs. 8231 db.) különböző, osztályfokonként elemezve csak a 11. osztályosok teljesítménye hasonló szintű. A tanulásban akadályozottak az alacsonyabb osztályfokokon relatíve több főnevet, de hasonló számú igét használnak. Érdekesség, hogy a 11. osztályfokon a nyelvi profil a két csoport között nagyon hasonló képet mutat a szófajok relatív gyakorisága szempontjából. Az egyes helyragok használata a két csoportban különböző, csakúgy, mint a helyes és helytelen használatok aránya. Összességében feltűnő az -on/-en/-ön helyrag kevésbé gyakori használata. Az előadás áttekinti az egyes szófajokhoz és helyragokhoz tartozó teljesítményszinteket, és ajánlásokat fogalmaz meg a további kutatások irányát illetően.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 16.40 SZAKMAI FÓRUM

Törvényen túl ellátáson innen és túl - avagy logopédiai szűrés és ellátás az óvodáskor kezdetén

Összefoglalás: A fórum a logopédiai szakszolgálatok képviselőinek összefogásával valósul meg. Témája a köznevelési törvény módosítása nyomán 2017 szeptemberétől érvényes kötelező három éves kori logopédiai szűrés és az azt követő ellátás lehetőségeinek, eddigi tapasztalatainak és nehézségeinek bemutatása. A résztvevők megismerhetik a Budapesti mintaprojekt eredményeit csakúgy, mint a korábbi jó gyakorlatokat és a megújított szűrési protokollokat, valamint a fejlesztés főbb irányait.

Felkért előadók:

Dombóvári Ildikó okleveles-szakvizsgázott gyógypedagógus-logopédus FPSZ XIV. Kerületi Tagintézmény logopédiai szakmai vezetője
Szatmáriné Mályi Nóra logopédus, mester pedagógus, szakmai szakértő, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gárdonyi Tagintézmény intézményvezetője.

 

16.40 A szakosztályi program zárása