Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

 

 
 
 


 

Szakosztályvezető: Egri Tímea

Üléselnök: Egri Tímea, Reményi Tamás

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: ADHD-s gyermekek hatékony fejlesztésében alkalmazott technikák és módszerek tanórai kereteken belül a Vadaskert Általános Iskolában

Előadó neve: Kocsis Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Vadaskert Általános Iskola

Összefoglalás: A Vadaskert Általános Iskola feladatának tekinti azoknak a pszichés problémával küzdő gyermekeknek az általános iskolai nevelését, oktatását, gyógypedagógiai ellátását, akik megoldatlan beilleszkedési, magatartási és/vagy tanulási zavarral küzdenek.

Tanulóink iskolai teljesítménye és szociális magatartása nem életkoruknak megfelelő, így beilleszkedésük nehézségekbe ütközik. A korábbi iskoláikban át- és megélt kudarcokból képtelenek előremozdulni, gyakran megrekednek egy adott tanulmányi és szociális szinten. A tanulási zavarok (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) és a magatartási problémák a gyermekhez igazodó nevelési-oktatási programmal javíthatók, fejleszthetők.

Különös figyelmet fordítunk azokra a nevelési módszerekre, amelyek a gyermek személyiségfejlesztését annak érdekében alakítja, hogy az egyéni siker, konstruktivitás olyan értéket jelenthessen, amelyek a tanulók és a közösség számára is egyaránt értékesek.

Iskolánkban vegyes diagnózissal járnak gyermekek, de mindegyikük sajátos nevelési igényű. Intézményünk szegregált, ám célunk az, hogy olyan értékeket, erkölcsi rendet adjunk át a gyermekeknek, mellyel a társadalom teljes jogú tagjává válhatnak.

Jelenleg a 4. osztály osztályfőnöke vagyok, kolléganőmmel naponta küzdünk az ADHD úgynevezett tipikus megnyilvánulási formáival:

A figyelem összpontosításának nehézsége, szétszórtság, rendezetlenség, ám vannak témák, melyekre „rákattannak”

Nyüzsgés, állandó pörgés fizikai és szellemi szinteken, tevékenységeiket gyorsan váltogatják, vagy gyakran a végtelenségig ismétlik

A kontroll hiánya, alacsony frusztráció-tolerancia, dühkitörések,

Figyelmet követelő magatartás, nem hatékony önirányítás

Mozgáskoordinációs és egyensúlyi problémák

Ellenálló, zsarnokoskodó magatartás, szabálykövetési és szabálytartási nehézségek

Emocionális hullámzások, önértékelés szélsőségességei, alkalmanként a belátás teljes hiánya

Napi szintű kihívást jelent számunkra az, hogy motiváljuk, keretek között tartsuk őket, de közben ne legyünk kellően spontánok, lágyak és érezzék szeretetünket a szigor mögött. Hiszen rengeteg erősségük van, melyek előrébb mozdíthatják személyiségük fejlődését, ha a pedagógus képes kellő figyelmet és energiát fordítani arra, hogy észrevegye.

Figyelembe véve az ADHD - sajátosságokat, egyéni igényeket, családi hátterüket, tehát bio-pszicho-szociális jellemzőiket megismerve, alakítottam ki azokat a módszereket, melyek napi szinten jelen vannak az életükben, ezáltal biztonságot teremtve és megadva a lehetőségét annak, hogy a hosszú távú memóriába kerülve személyiségükben létrejöjjenek azok a változások, melyek az eredményes és sikeres élethez szükségesek.

Legfontosabb célom az önismeret, önkontroll fejlesztése. Olyan technikák megtanítása, melyek által jobban megismerhetik és megérthetik valódi önmagukat.

Módszereim, eszközeim teljesség igénye nélkül:

1. Relaxáció a képzeleti folyamatok útján, vezetett vizualizációs gyakorlatok

2. Mozgásos és tartás-utánzó gyakorlatok, aktív mozgásos meditációk, jóga

3. Kreatív festés, alternatív művészeti pedagógiai módszerek.

4. Mesepedagógia, a mese terápiás jellegű alkalmazása

Előadásomban ezeket a módszereket, technikákat mutatom be részletesen, képekkel illusztrálva, és eredményekkel, melyek nem grafikonon mérhetőek. Célom annak a tapasztalati tudásnak az átadása, mely bizonyítja, hogy hatékonyan fejleszthetők azok a gyerekek, akik a mai magyar közoktatás által előírt haladási tempót nem tudják tartani, ezért ostobának, nehezen kezelhetőnek, társadalomba nem illeszkedőnek érzik magukat, s ettől vagy még jobban szorongnak, vagy agresszívvé válnak. Célom az, hogy bemutassam, elférnek az alternatív megoldások az iskolai kereteken belül is.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Dan Viktória

Előadó neve: A tükörterem műhelymunka megvalósítása a Vadaskert Általános Iskola autista csoportjában, „avagy kik is vannak a függöny mögött”

Delegáló intézmény, munkahely: Vadaskert Általános Iskola

Összefoglalás: A mai iskolarendszer, a hagyományos szerepek átalakulóban vannak, ezért kulcsfontosságúvá válik, hogy a megkövetelt tudástartalom kibővüljön olyan tevékenységekkel és normákkal, amelyek jelentősen csökkentik a diákok már meglévő hátrányait, lehetőséget biztosítva arra, hogy sikeresen integrálódjanak a társadalomba. Azoknál a gyerekeknél, akiket sorozatos környezeti-, szociális- és morális ártalmak érnek, fennáll a veszélye, hogy ez kudarcorientáltsághoz és negatív énképhez vezet.

Mindezek ismeretében egy olyan önismereti és személyiségfejlesztő, tanulás technikai kiscsoportos program megvalósítását tűztük ki célul, amely egy lehetséges út arra, hogy felcsillantsuk saját értékeiket, felszámoljuk a mindent tagadást és a mindent elutasító magatartást, ugyanakkor a gyerekek megtanuljanak felelősséget vállalni önmagukért. A foglalkozásokon, fejlesztő órákon túlmenően fontosnak tartjuk a kortárs csoport önnevelő hatását, amely a pedagógus irányító tevékenységével kiegészülve hozzájárulhat, hogy a gyermek felismerje saját hatóképességét és ezáltal reális énképet alakítson ki

A program kialakításához többek között a szociális kompetencia kialakításának feladataira helyeztük a hangsúlyt, melynek meghatározó elemei az énkép és az önismeret fejlesztése, a testi és lelki pozitív attitűdök kialakítása, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességének fejlesztése, a közösségbe való beilleszkedés, a normatudat.

A műhelymunka nemcsak a személyiség-, hanem a közösségfejlesztés kiemelt eszköze is lehet, megteremtve a közös munka feltételeit: egymás kölcsönös elfogadása, a társaikra való odafigyelés, helyes magatartási formák, a csoport kialakult szabályainak és hagyományainak elfogadása és alkalmazása. A közvetlen környezettől kapott pozitív megerősítések segítenek feloldani a „nem vagyok képes rá, nem vagyok jó semmire, nem felelek meg senkinek” attitűdöt. Az oktatási rendszerben az autista gyermekben a másság érzése sokféle reakciót válthat ki, amely megnehezítheti a társas kapcsolatok kialakítását és a beilleszkedést, tanulási kompetenciáit.

A programban megcélzott foglalkozások választási lehetőséget nyújtanak különböző viselkedésminták, illetve konfliktuskezelési stratégiák elsajátítására, mely beépülve személyiségükbe fejleszti problémamegoldó készségüket. A Műhelymunka során arra kerestük a választ, hogy az alapvető interaktív gyakorlatok (drámapedagógia különböző eszközei, manipulációs technikák, csoportépítési és stressz-kezelési technikák, önismereti játékok) milyen módon befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését, szociális kapcsolataikat, interakcióikat, tanulási stílusukat, iskolai teljesítményüket.

Az életritmus felgyorsulása, a család összetartó erejének gyengülése, a megnövekedett társadalmi mobilitás, fokozott alkalmazkodást és fejlődést kíván, amely egyre több terhet rak a szülők, s ezáltal a gyermekek vállára is. A szabadidős programokra kevés idő jut, az együtt töltött idő, napi egy-két órára zsugorodik. A gyermekek passzív neveltetése mutatkozik meg abban, hogy a mai elektronikus világban, a számítógépes játékok, a televízió, filmek világában, a szórakoztatóipar elsődleges célközönségeként vesznek részt az életben, amely labilis magatartás vonhat maga után. Ezért a Műhelymunka feladatának tekinti, hogy a céltalan időtöltés helyett, tartalmas, a gyermekeket játszva fejlesztő foglalkozásokat, terepmunkákat kínáljon fel mind az iskolában, mind az otthoni környezetben.

Tisztában vagyunk azzal, hogy gyerekenként változik, hogy kinek mennyi időre, milyen eszközökre és módszerekre, tapasztalatokra és élményekre van szüksége, ami meghozza a kívánatos változást. A játékos foglalkozások során a gyerekek „szembe találkoznak önmagukkal”, ki-ki a saját tükörképét láthatja meg a társainak önreflexióiban. Megtapasztalják és felismerik az eddig rejtve maradt értékeiket, viselkedésük mozgatórugóit, önvédelmi mechanizmusukat.

Előadásomban a gyerekekkel eltöltött három év fejlődési mérföldkövetit mutatom be sikereivel és buktatóival együtt.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Alkotó, fejlesztő meseterápia alkalmazása a pszichopedagógus munkájában

Előadó neve: Pechan Eszter1, Gereben Ferencné dr.2

Delegáló intézmény, munkahely: Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás: Dr. Boldizsár Ildikó alkotó, fejlesztő meseterápia módszerének bemutatása. Népmesék, klasszikus és kortárs mesék szerepe az iskolai foglalkozásokon. A meseterápia által fejleszthető területek ismertetése, különös tekintettel az érzelmi intelligencia fejlesztésének témakörére. A mesék jelentősége egyes fejlődési szakaszokban, kisgyermekkortól fiatal felnőtt korig. Foglalkozástervezetek különböző korosztályokkal végzett meseterápiás órákra.

A papírszínház technikájának bemutatása, alkalmazási lehetőségei az oktató, nevelő folyamatban. Az előadás az alkotó, fejlesztő meseterápia a pszichopedagógiai munkába történő beemeléséhez nyújt ötleteket. Igény szerint ki lehet próbálni egy rövid saját élmény bemutatót is.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Önálló ismeretszerzés, a megértés öröme a betegágyban

Előadó neve: Réfi Oszkó Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola

Összefoglalás: A digitális oktatás tanévét zárjuk. Azonosulok Marshall McLuhan azon gondolatával, hogy „A Gutenberg galaxis” a digitális kultúrába beágyazódva él tovább.”

Témám az állandóan bővülő, mozgásban lévő internetes linkgyűjteményem hasznosításának bemutatása. Célom, hogy ezt megosszam a MAGYE 2017. évi XLV. Országos Szakmai Konferenciájának résztvevőivel, és felhívjam a figyelmet az e-learning széleskörű lehetőségeire. Nem kell félni az új szemlélettől, hiszen az értékek a régiek, csak a forma új.

Kitérek arra, hogy a hatalmas információözön feldolgozásában, tanításában miként segít a humor, az örömteli életfelfogás.

Amikor a 3 évvel ezelőtt Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola pedagógusa lettem, gyakorlatommá vált a távoktatás. Dr. Jókai Erika BME Egyetemi adjunktus cikke is ösztönzött, hogy megújítsam eszköztáramat, figyeljek a beteg, speciális igényű gyermek lehetőségeire, erre is ki fogok térni.

Egy kórházi tanár egész más munkafolyamatban dolgozik azokkal a gyerekekkel, akik egyszeri alkalommal kerültek be a kórházba, mint a kezelésekre rendszeresen visszatérő beteg tanulóival. A krónikus betegségekben szenvedő diákjaink vagy azok a gyerekek, akiknek a gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, hazamehetnek hosszabb-rövidebb időre. Más és más egyéni fejlesztési terv alapján oktatjuk őket. Hogyan segítsük hatékony tanulásukat az otthonlét alatt, más városokban esetleg országokban?

Vannak az Iskolaszanatóriumnak olyan diákjai, akiknek anyaiskoláikba számos projektfeladatot kell elküldeni szaktanáraiknak. e-mailen, miden félévben. Hogyan boldogul ezzel egy olyan magántanulónk, aki ortopédiai műtétei miatt mozgásában súlyosan korlátozott?

Az e-learning vagy m-learning fogalmával megismerkedve, teljesen új elvárásokkal szembesülünk. Rémisztő kifejezéseket fogunk megszelídíteni: virtuális tér, hipermediális, képernyőn generált rendszer, stb.

Iskolámban SMART-, LSK notebook szoftverek napi használatára van szüksége diáknak, tanárnak, orvosnak, szociálpedagógusnak egyaránt. Bemutatom, hogy ez hogyan segíti őket munkájukban.

Ezeknek a szoftvereknek az ingyenes verziói mindenki számára hozzáférhetők, a gyűjteményem ezek forrásait is tartalmazza.

Várhatóan segítség lesz ez a gyakorlatban hasznosítható virtuális ismerettár mindenkinek, aki digitális tananyagkészítésre szánja magát. 

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Kutyás terápia lehetőségei a szociális kompetencia fejlesztésében

Előadó neve: Pechan Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon

Összefoglalás: Az állatasszisztált foglalkozások rövid bemutatása: állatasszisztált aktivitás, terápia és oktatás. A kutya bevonása a fejlesztő foglalkozásba, a módszer tudományos hátterének összefoglalása. Hatályos törvények, vizsgakövetelmények ismertetése. Team munka a terápiás folyamatban, a team résztvevői, kompetenciáik, feladataik.

Kutyás terápia alkalmazása a szociális kompetencia fejlesztésében. A kutya, mint érzelmi támasz. Pozitív énkép kialakítása, konfliktuskezelési technikák javítása, kommunikáció fejlesztése a kutyás terápia segítségével.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Számítógépes játékok hatása az iskolai agresszióra. Számítógépes játékokkal játszó személyek önbevalláson alapuló játék élmény vizsgálata. 

Előadó neve: Delezsnyák Lilla1, Egri Tímea2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás: Az előadásban egy szakdolgozati kutatáson keresztül bemutatásra kerül a számítógépes játékok hatása az iskolai agresszióra.

A kutatásban összesen 80 fő vett részt, amelyből 40-en játszottak számítógépes játékokkal, további 40 fő pedig nem játszott ezekkel. A kutatáshoz önkitöltő kérdőív került összeállításra, amely három részből állt. A Buss-Perry Agresszió Kérdőívből, a Játék Élmény Kérdőívből, a harmadik rész pedig egy összeállított kérdésekből, amelyben a számítógépes játékok használatával és szabadidő eltöltéssel kapcsolatos kérdések kerültek felvételre.

A korábbi kutatási eredmények alapján feltételezésre került, hogy a számítógépes játékokkal játszóknak magasabb a vonás agressziójuk, mint a kontroll csoportnak és ez kihat az iskolai agresszióra. További hipotézis alapján számítógépes játékokkal játszók agresszívnek értékelik azt a játékot, amellyel a szabadidejüket töltik.

A kutatás eredményei alapján a számítógépes játékokkal játszók iskolai agressziójára hatással vannak a számítógépes játékok. A fenti feltételezés beigazolódott, mert a vonás agressziójuk magasabb volt, mint a kontroll csoportnak. A Játék Élmény Kérdőív eredményei alapján a játszók többsége agresszívnek értékeli a játékot, amellyel játszik. További érdekesség, hogy a válaszadók 1/3-a értékelte negatívnak és haszontalannak a játékot, úgy vélték, más elfoglaltságot is találhattak volna maguknak, mint a játék.
 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Inklúziós szemlélet bemutatása alcím Beszámoló egy amerikai tanulmányútról

Előadó neve: Bödös Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Gyakorló Óvoda és EGYMI

Összefoglalás: A Kansas Egyetem gyakorló intézményeiben és Kansas állam korai intervenciót folytató, illetve integrált óvodai es iskolai nevelést, oktatást folytató intézményeiben jártam, ahol sok gyakorlati tapasztalatot gyűjtve formálódott inklúziós szemléletem és nevelési gyakorlatom. Előadásomban kitérek a multikulturalizmushoz alkalmazkodás lehetőségeire, az inklúzió cél és eszközrendszerére, valamint a gyermekek támogatásának formáira, azok hazai lehetséges adaptálására.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Diagnosztika és terápia kapcsolata az ADHD gyermekek kutatási eredményei alapján

Előadó neve: Szabó Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Összefoglalás: Holland és koreai kutatók angol nyelvű orvosi és pszichiátriai szakfolyóiratban utóbbi három évben publikált tanulmányainak ismertetése.

A vizsgálatot végzők hipotézise szerint az ADHD diagnosztizált gyermekek testtartása és egyensúlyi helyzete EAAT /ló – asszisztált aktivitás és terápia/ megsegítéssel kedvezően befolyásolható és a terápia hatása az agyi aktivitás változásaiban is kimutatható. Az ADHD gyermekek emocionális reakcióit kutató vizsgálat arra keresi a választ, hogy mely legkorábbi életkorban tapasztalható az arckifejezéseket befolyásoló eltérő arcmimika. Mindkét kutatás esetében a vizsgálatok kutatási mintáinak kritériuma és a sokszínű kutatási módszerek alkalmazása is hozzájárul a kutatás eredményességéhez. Az ADHD gyermekek tevékenységbe, terápiába bevonása sikeresnek mondható, a vizsgálatok összefüggései mégsem tekinthetők lezártnak - további kutatás indítása felmerül. 

Az együttgondolkodás kérdései: Mennyire befolyásolja a kutatási eredmény az ADHD diagnosztizált gyermekek terápiás megsegítését? Milyen pedagógiai/gyógypedagógiai kompetenciát mozgósít? Milyen módon indukál újabb kutatást?

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Intenzív fejlesztőfoglalkozások ADHD-s gyerekeknél LEGO segítségével

Előadó neve: Sélley Anna1, Miksztai-Réthey Brigitta2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás

Bevezetés: A jelen szakdolgozati kutatásban ADHD-s gyerekekkel végeztünk Lego segítségével terápiás foglalkozásokat. Már a kereséskor túlnyomó többségben tehetséggondozásban találtunk anyagokat, hogyan hasznosítják a Lego előnyeit. Ha terápiáról van szó, akkor autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó szakirodalmak létezek. A jelen munka célja az volt, hogy megtudjuk a Lego hogyan vonható be a terápiás folyamatokba, főleg a terezés- szervezés terén, illetve szociális területen ADHD-s tanulók körében.

Anyagok és módszerek: A dolgozatban ismertetett kísérlet egy 8 alkalmas fejlesztés keretein belül, kiscsoportban zajlott, ahol 3 tanuló dolgozott együtt az adott foglalkozás feladatain. Budapesten, a Vadaskert Iskolája volt a befogadó intézmény, ahol folyt a foglalkozássorozat. A foglalkozásokon a LEGO Education WeDo készlettel dolgoztak a gyermekek a legtöbbet. A Scratch programmal programoztak és mozdították meg a szerkezeteket. Az órák megtervezése hosszas előkutatások eredménye, ahol az internet adta a változatos alapötleteket, illetve azok a szerkezetek, amiket a készletből meg lehet építeni. A foglalkozások tartalma és ideje tervezésekor figyelembe vettük az ADHD-s gyermekek jellemzőit mind a szakirodalmak ismerete és saját tudásunk alapján, és eszerint terveztük meg a feladatokat és az órák időtartamát is, ami átlagban 40 perc volt.

Eredmények: Azt tapasztaltuk, hogy mivel újdonság volt a tanulóknak, és érdekelték is őket, sokkal hosszabb ideig voltak képesek fenntartani a koncentrációjukat, mint a tervezett 40 perc. A foglalkozások előrehaladtával gyorsabban elő tudták hívni az előzőeken tanultakat és alkalmazták ezeket az adott szituációkban, a közös produktum létrejöttében pedig gördülékenyebben folyt a munka, egyre több interakció jött létre a csoport tagjai között.

Következtetés: A fejlesztőfoglalkozások intenzív volta miatt gyakrabban találkozhattunk a tanulókkal, és gyorsabban elő tudták hívni az előző órákon szerzett tapasztalatokat és tudást. A tanulók között is intenzívebb volt az együttműködés és várták is ezeket a foglalkozásokat és igényelték a heti 3 alkalmat.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A megváltozott életmód – különös tekintettel a digitális technika térnyerésére – és a neurológiai alapú teljesítményzavarok összefüggései

Előadó neve: Lehoczki Anna1, Reményi Tamás2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, ATIVIK

Összefoglalás: Az előadásban a szakdolgozatom eredményeit mutatjuk be. A mai digitális-információs korban eltérő képességekre van szükség, mint korábban. Változások következnek be az idegrendszer működésében, a gondolkodásban és a viselkedésben, átalakul a képességstruktúra. Mindez leginkább a digitális bennszülöttekre érvényes, de a digitális bevándorlók sem kerülhetik el a változást. Az oktatás és a diagnosztikai rendszerek nem alkalmazkodnak kellőképpen az új körülményekhez, és csak a lineáris-literális gondolkodáshoz szükséges képességeket értékelik pozitívan. A kutatás során tipikus fejlődésű és neurológiai alapú teljesítményzavarral élő tanulók médiahasználati szokásait vizsgáltam kérdőíves módszer alkalmazásával. A következő hipotéziseket vetettük fel: (1) A teljesítményzavarral élő tanulók szabadidős tevékenységei között nagyobb szerepe van a médiahasználatnak. (2) A teljesítményzavarral élő tanulók több időt töltenek el a digitális eszközökkel. (3) A teljesítményzavarral élő tanulók kevésbé ítélik meg reálisan a digitális eszközökkel eltöltött időt. Bár a három hipotézis közül csak az első nyert igazolást, a szakirodalom, a nagyobb mintán végzett kutatások és a gyakorlat azt mutatja, hogy van összefüggés a digitális technika és az egyre nagyobb számban diagnosztizált zavarjelenségek között. Ez pedig azt jelenti, hogy új módszereket kell alkalmazni az oktatásban, és a bizonyos tevékenységek háttérbe szorulása miatt gyengébben fejlődő képességeket más módon kell fejleszteni.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Képességek az iskolába lépés előtt

Előadó neve: Nagyné Klujber Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola

Összefoglalás: Az iskolába készülő gyermekek egy részénél képességeik felmérése a pedagógiai szakszolgálatokban történik. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez kifejlesztett egységes vizsgálóeljárás használata lehetőséget biztosít a gyermekek eredményeinek összehasonlítására.

Az előadás során a 2016/2017. tanévben, Észak-Magyarország egy járásában felmért gyermekek eredményei kerülnek bemutatásra. Az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósított kutatásban a statisztikai próbák által elemzett adatok az egyes képességterületek teljesítménye közötti összefüggéseket mutatják meg, különös tekintettel a mozgásos képességterületre.

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Scratch Junior – játékkészítés tableten olvasástudás nélkül

Előadó neve: Miksztai-Réthey Brigitta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, GYOPSZI

Összefoglalás: Az MIT Media LabScratch programnyelve régóta elérhető kisiskolások számára a programozás, algoritmikus gondolkodásfejlesztés, multimédiás alkotás eszközeként, mellyen nem csak online alkalmazásokat de LEGO robotokat is irányíthatnak a kisiskolások.

A szöveges utasításokból épített programkódok, azonban olvasni még nem tudok számára nem használhatóak önállóan. Ezért az 5-7 évesek igényeihez igazított iPad és tablet eszközökön elérhető Junior változat lehetővé teszi, hogy a még kisebbek számára is önálló alkotóeszköz lehessen a Scratch nyelv.

A könnyen használható ingyenes alkalmazás remek eszköz a súlyosan-, halmozottan sérült gyermekek számára, illetve az olvasni még nem tudó kisebb korosztály számára is, így valóban személyre szabott élvezetes játékokat játszva fejlődhetnek a gyermekek.

A beépített elemek, saját fényképek és saját hangok segítségével egyszerűen elkészíthető interaktív alkalmazások lehetőséget biztosítanak a motiváció fenntartása és az oktatási helyzetek mellett az önálló játékra, és más gyermekekkel való közös tevékenységre a közös játékkészítés segítségével.

A program bemutatása mellett kész alkalmazások, pedagógiai és alkalmazási lehetőségek is bemutatásra kerülnek az előadás során.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Kórházpedagógia, pedagógus a hospice ellátásban

Előadó neve: dr. Papp Gabriella1, Borbás Emese2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK1, Heim Pál Gyermekkórház és Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia, Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola második évfolyamos hallgató, Kórházpedagógusok Egyesülete, elnökségi tag, titkár2

Összefoglalás: Az előadás egy az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógiai Programjában folyó doktori kutatás részeként kívánja bemutatni a hazai kórházpedagógiát, ezen belül részletesen a palliatív és gyermek hospice ellátás jelenlegi helyzetét. Hazánkban a hospice szolgáltatás team-munkában valósul meg, ahol különböző területekről érkező szakemberek segítenek közösen a beteg gyermeknek és családjának. A multidiszciplináris team tagjai között megtalálhatóak pedagógusok is, így betekintést nyerhetünk a pedagógusi munka nem hagyományos értelemben vett területére. Ennek mentén bemutatásra kerül a krónikus beteg gyermekek kórházi oktatását, nevelését és integrációját segítő kórházpedagógusokat összefogó Kórházpedagógusok Egyesülete is, munkájuk, hitvallásuk, célkitűzéseik, jövőbeli terveik. 

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: Honnan jön, merre tart, aki világgá megy? A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szökés-csellengés prevenciós és intervenciós tevékenységének bemutatása

Előadó neve: Bíró Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Közép-Budai Waldorf Iskola

Összefoglalás: A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a nap 24 órájában nyújt ingyenes, telefonos lelkisegélyt 24 év alatti gyermekeknek, fiataloknak, valamint az ő ügyükben telefonáló felnőtteknek. A bejövő hívásokat nappal többszörös alkalmassági szűrésen átesett, képzett önkéntesek, éjszaka segítő szakemberek (pszichológus, pszichopedagógus, szociális munkás…) fogadják. A Kék Vonal missziója, hogy a gyermekeket meghallgassa és segítse őket, ha bajba kerülnek, a felnőtteket pedig abban támogatja, hogy minderre képesek legyenek. A beszélgetésekben alapértékként van jelen a gyermekközpontúság, a felelősség, a bizalom és az együttműködés. Az ügyelők állandó szakmai támogatás mellett végzik munkájukat. Az ügyeleti időben ügyeletvezető munkatársak állnak rendelkezésükre, azon túl pedig esetmegbeszélő valamint tematikus csoportokon és szupervízióban vesznek részt.

A 116-000 európai harmonizált hívószám az Eltűnt Gyerekek Segélyvonala. Ezen a hívószámon az alapítvány munkatársai nap 24 órájában fogadják szökésben lévő vagy szökést fontolgató gyermekek és fiatalok valamint a szökésben lévő gyermekekért aggódó, gyermekeltűnéssel kapcsolatban segítséget kérő felnőttek megkereséseit. Az esetkezelés során a Kék Vonal szorosan együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, illetve nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban élő gyermek esetén a szakellátásban dolgozó szakemberekkel. Célunk, hogy a szökés - eltűnés hátterében álló tényezőket feltérképezzük és elősegítsük a gyermek érdekében álló változásokat, ezzel is megelőzve az eltűnés ismétlődését.

Az alapítvány célja az évente közel 17.000 bejelentett eltűnés mögött a gyermeki sorsokat, a gyerekarcokat meglátni és megláttatni, valamint feltárni a gondok, a bántások elől menekülni kényszerülő vagy soha – sehol biztonságosan nem kötődő tizenévesek helyzetét, és több szintű segítséget nyújtani nekik és az értük aggódó családoknak, hozzátartozóknak vagy szakembereknek. Az alapítvány szolgáltatáscsomagjának új része az eltuntgyerekek.hu oldalon elérhető fényképes kereső, amely közösségi megosztások és nyomtatható plakátok kiállításával segíti a törvényes képviselő engedélyével a 18 éven aluli, rendőrség által is keresett gyermekek megtalálását, hogy minél kevesebb időt töltsenek az áldozattá válás veszélyének kitéve, ismeretlen helyen, bizonytalan helyzetben.

 

 

Érdeklődés esetén további pótelőadások: 

16.00 - 16.20

Előadás címe: Mi dolgunk a viselkedészavart mutató személlyel?

Előadó neve: Reményi Tamás

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE - BGGYK, ATIVIK

Összefoglalás: Az előadás a pszichopedagógus szemével tekint a viselkedészavart mutató személyek sajátos nevelési igényeire. A sokszor csak problémát jelentő helyzetek és személyek felszínen megjelenő nehézségei mögé kívánunk nézni. A viselkedészavarok mögött megbújó zavarjelenségek sorának bemutatását követőn megadjuk a választ a címben is szereplő kérdésre. Mi a dolgunk, feladatunk a viselkedészavart mutató személyekkel? Részletesen bemutatva a szükséges megsegítések három szintjét.

 

 

16.20 - 16.40

Előadás címe: Dohányzás és alkoholfogyasztás összefüggései tipikusan és atipikusan fejlődő serdülők körében

Előadó neve: Egri Tímea1, Matuszka Balázs 2, Bácskai Erika 3, Gerevich József 1,3

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, GYOPSZI1, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar2, Addiktológiai Kutató Intézet3

Összefoglalás:

Cél. A legális pszichoaktív szerek és az ADHD tüneteinek vizsgálata középiskolás és speciális középfokú intézményekben tanuló 9. évfolyamos serdülők körében.

Módszer. Az iskolai agresszió háttértényezőinek feltárására irányuló keresztmetszeti kutatás 9. évfolyamba járó középiskolás tanulók, illetve speciális gyógypedagógiai és integráló intézményekbe járó fogyatékos tanulók körében került lebonyolításra. A felmérés első lépése 944 fő, a második 503 fő részvételével zajlott Budapesten. A mintavételi keretet az állami, illetve önkormányzati fenntartású iskolák és speciális intézmények képezték, melyből szisztematikus, rétegzett mintavétellel kerültek kiválasztásra a résztvevő osztályok. A kutatási minta a vizsgált iskolatípusok tekintetében reprezentatívnak tekinthető. Jelen vizsgálat során felhasznált mérőeszközök: a Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavar (ADHD) Skála, valamint az EuroADAD kérdőív dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos tételei.

Eredmények. A dohányzás és az alkoholfogyasztás súlyossága a legfrissebb CDC definíciók alapján került meghatározásra. Eszerint a tipikusan fejlődő diákok körében 29,5% volt jelenlegi dohányos, míg 41,4% jelenlegi ivó. A két szer jelenlegi együttes fogyasztása a tanulók 21,6%-nál volt megállapítható. A legmagasabb ADHD pontszám a jelenleg dohányzó és egyidejűleg alkoholt fogyasztó fiataloknál volt mérhető. Az ADHD pontszám esetén a két főhatás interakciója nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét, de nominális különbség mutatkozott a két szert az elmúlt 30 nap során nem használó és a jelenlegi használók között (12,6 és 18,07). Az atipikus fejlődést mutató minta esetében a válaszadók 37,9%-a volt jelenlegi dohányos és 34,3%-a jelenlegi ivó. A két szer jelenlegi együttes fogyasztása a tanulók 24,8%-ra volt jellemző. A legmagasabb ADHD pontszám a többszörös szerhasználó fiatalok körében volt a legmagasabb, 19,37 átlagponttal.

Következtetések. A két szer együttes használatának prevalenciája jelentősnek tekinthető a vizsgált csoportokban. A szerek jelenlegi együttes használata és az ADHD tünetei között összefüggés volt kimutatható. Ezért fontosnak tartjuk olyan integrált, a szerhasználat mellett az agresszióra és az ADHD tüneteire is koncentráló prevenciós programok bevezetését, mely a speciális intézményekben, atipikus fejlődésmenetű tanulók körében is jól alkalmazhatók. 

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Őszi Tamásné

Üléselnök: Őszi Tamásné

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók fejlesztése a kaposvári Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben

Előadó neve: Hadi Karolina

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kaposvár

Összefoglalás: A kaposvári Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény háromtól huszonöt éves korig nyújt autizmus-specifikus ellátást, fejlesztést, nevelést-oktatást az óvodától a szakiskoláig. Gyógypedagógiai módszertani intézményünk szegregált autista csoportjainak száma folyamatosan bővül a növekvő gyermeklétszám következtében. Jelenleg három általános iskolai, valamint két szakiskolai csoport működik. A szegregált, illetve integrált keretek között fejlesztett tanulók számában az utóbbi években növekvő tendencia figyelhető meg. Az előadás célja a több éves tapasztalatok, valamint az intézményben működő azon jó gyakorlatok bemutatása, amelyekkel eredményesen és hatékonyan lehet fejleszteni az ASD-vel élő gyermekeket, tanulókat. A prezentáció fókuszában a következőkben felvázolt tematikai csomópontok állnak: 1. Az utazó gyógypedagógus szerepe az integrációban 2. A tehetséggondozás, mint a hátránykompenzáció eszköze. 3. Együttműködés a szülőkkel 4. Rendezvények a társadalmi integráció elősegítése érdekében 5.Jövőkép -Adaptálható jó gyakorlatok bemutatása a hatékonyság növelése érdekében.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Bemutatkoznak a vidéki AOSZ Info-Pont Irodák

Előadó neve: Kővári Edit

Delegáló intézmény, munkahely: Autisták Országos Szövetsége

Összefoglalás: Az AOSZ INfo-Pont irodák az Autisták Országos Szövetségének szolgáltatásait nyújtják az ország 6 pontján (Nagykanizsa, Székesfehérvár, Veszprém, Vésztő, Szeged, Salgótarján) a helyi környezetbe ágyazottan. Komplex szolgáltatást nyújtanak a családok és a szolgáltatók számára a korszerű autizmus ismeretek megszerzésében, információ áramoltatásban, kapcsolatépítésben, helyi együttműködések elindításában. Tevékenységüket az Autisták Országos Szövetségének szakértői támogatásával egységesen, megbízhatóan és magas szakmai színvonalon végzik. Az Autisták Országos Szövetsége az AOSZ Info-Pontok létrehozásával törekszik a családok támogatásában kulcsszerepet betöltő segítő szolgáltatások körének bővítésére és kiterjesztésére, a jó gyakorlatok átadására, a területi egyenlőtlenségek ellensúlyozására, a helyi igények, szükségletek feltárására, valamint az egységes és széleskörű érdekvédelmi tevékenység megvalósítására. A MAGYE éves konferenciája lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok, gyógypedagógusok autista tanulókkal végzett mindennapi munkája során összegyűjtött tapasztalatait, mutatkozó hiányosságokat, megoldásra váró feladatokat összegezve jelzést adjon az AOSZ számára a megalapozott érdekvédelmi tevékenység végzéséhez, valamint bemutassa az AOSZ a tervezett fejlesztéseit. A tavalyi évben megkezdett közös gondolkodás folytatásaként idén is szeretnénk a résztvevőkkel együtt összegezni az aktuális érdekvédelmi tennivalókat.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Bemutatkozik a MASZK

Előadó neve: Ábrahám András

Delegáló intézmény, munkahely: MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport

Összefoglalás: Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2016. szeptember 1-jével kezdte meg működését, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében elnyert - 2016-2020 közötti időszakra irányuló - kutatási támogatás segítségével. Szakmódszertani koncepciónk több diszciplína bevonásával dolgozik, célcsoportjának fókuszában az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő gyermekek és családjaik korszerű, evidenciákon alapuló támogatása áll.

Tervezett kutatási és intervenciós projektünk lényege a magas ASD populációs arányok mellett is hazánkban rendkívüli hiányterületnek számító, az érintett személyeket, családjaikat és pedagógiai környezetüket több lépésben támogató, bizonyítékokon alapuló komprehenzív-szupportív technikák kidolgozása.

Munkánk során célunk az ASD-vel élő személyek és családjaik erőforrásainak és nehézségeinek feltárása (reprezentatív mintán életminőségük felmérése), ezen túl célirányos, személyre szabott és szakszerű ellátási formáknak, elsősorban az intézményes nevelés keretein belüli működési jellemzőiknek a megismerése (integráció/ szegregáció és szociális háló digitális támogatással történő vizsgálatai). Továbbá a fentiek eredményeire épülő, több irányú, strukturált, befogadást támogató, az integratív kortársismeret- és szemlélet javítását célzó eljárás kidolgozása (digitális alapú, középtávú, befogadást segítő kísérleti szakmódszertan összeállítása és kipróbálása, hatékonyságának mérése).

A szakmódszertani fejlesztés munkacsoport tagjai a saját részterületükön hazánk kiemelt jelentőségű szakemberei, s a megvalósításba bevont pedagógusok releváns szerepkörrel rendelkeznek e projekt keretein belül (új, kísérleti módszer megismerésének és kipróbálásának aktív résztvevőivé válhatnak). Az előadás során a szakmódszertani koncepció ismertetésén túl rövid betekintést nyújtunk a kutatás jelenleg elérhető előzetes eredményeibe is. 

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: És (8)PONT? Hogyan tovább? A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai-és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése (EFOP-1.9.2.) c. projekt és az autista emberek ellátás-fejlesztésére vonatkozó feladatai

Előadó neve: Horvát Krisztina, Simó Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.

Összefoglalás: A címben nevezett kiemelt projekt az FSZK mint projektgazda gondozásában indult el 2017. áprilisban. Legfőbb célkitűzése az egyes fogyatékosságokból adódó igényekre reagáló közszolgáltatás fejlesztés és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. A cél két fő úton valósul meg, egyrészt naprakész információs rendszerrel és felkészült tanácsadókkal támogatott területi hálózat kialakításával, a megyei és két fővárosi Család- és Gyermekjóléti Központokban, másrészt egyes hiányszolgáltatások fejlesztésével, modellezésével és bevezetésével. A hiányszolgáltatások fejlesztése a beszéd- és nyelvi fogyatékos személyeket, a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyeket, a komplex kommunikációs igényű személyeket, valamint az autizmussal élő személyeket és családjaikat érinti.

Előadásunkban az autizmussal élő személyek és családjaik ellátását célzó fejlesztéseket mutatjuk be. A fejlesztési folyamat jelentős mértékben épül a korábbi – Nyolc Pont – projekt keretében megkezdett programokra, ugyanakkor számos új elemet is tartalmaz. 

  1. Intézményfejlesztési program – szakmai, módszertani, mentálhigiénés és intézményvezetői támogatás
  2. Területi autizmus munkacsoportok (TEAM) modellszintű kialakítása – a helyi szakmai hálózat és munka támogatása érdekében
  3. Az autizmussal élő felnőtt populációnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése, bővítése, részben a felnőttkori átmenet támogatásával, részben a diagnosztikai munka fejlesztésével.
  4. Az autista emberek és családjaik életminőségét javító (modell) programok kidolgozása és megvalósítása (pl. autizmus-barát családi programok, rendezvények, szülői programok, tehetséggondozás, kortárs-érzékenyítés, testvércsoport, önérvényesítő csoport) 

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Milyen kihívásokkal kell szembenéznie autizmussal élő tanulónak többségi iskolában?

Előadó neve: Vígh Katalin 

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Összefoglalás: Előadásomban számba veszem azokat a kihívásokat, amelyekkel munkám során, a ​2 - 12. osztályos autizmussal élő tanulók támogatása kapcsán ​találkoztam, és bemutatnám, milyen megoldási módokat sikerült kivitelezni a tanórákon. Szóba kerül például a frontális helyzet, kiscsoportos munka, szociális szabályok. Kitérek arra, hogy milyen fontos a szaktanárokkal való együttműködés, illetve a szülők, a szaktanárok és a gyógypedagógus együttműködése, és milyen formában valósulhat ez meg.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Spektrumtúra-avagy útjelzők az autizmus ösvényén

Előadó neve: Takács Ildikó, Kutyifa Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Összefoglalás: Az előadás fókuszpontjában a babzsák foglalkozás és a problémás viselkedés áll. Előbbi az autizmussal élők számára kidolgozott olyan kiscsoportos foglalkozás, amely a szocio-kommunikációs képességeket támogatja. Utóbbi a problémás viselkedések felismerésének módszerét, dokumentálását és a lehetséges beavatkozási technikákat foglalja magába.

Intézményünkben két olyan csoport is működik 2016 szeptembere óta, ahol csak autizmussal élő gyermekeket nevelünk. Munkánk alapja a struktúra, a vizuális támogatás, amelyek alkalmazásával az autizmusban elengedhetetlen bejósolhatóságot, előreláthatóságot és biztonságot teremtjük meg. Ezáltal sikerül elérnünk a problémás viselkedések számának és intenzitásának csökkenését.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Autizmussal élő felnőttek olvasási folyamatainak tekintetkövetéses vizsgálata – az első eredmények és a távlati perspektívák

Előadó neve: Dobó Dorottya, Győri Miklós

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: Az autizmussal járó sajátos neurokognitív fejlődés a komplex emberi viselkedés számos területén atipikus mintázatokat vonhat magával. Az olvasási folyamatokra irányuló kutatások azt mutatják, hogy autizmus esetén gyakran tapasztalható a dekódolási és szövegértési képességek disszociációja, illetve, hogy az érintett személyek sajátos stratégiák mentén dolgozzák fel az írott szövegeket.

Jelen kutatás célja egyrészt megtenni a kezdeti lépéseket ezen sajátos stratégiák feltérképezése felé, másrészt felmérni, hogy az olvasásban tapasztalható atipikus mintázatok milyen kognitív mechanizmusokkal állnak összefüggésben. Ezzel alapot kívánunk biztosítani az autizmus-specifikus intervenciók kialakításához az olvasási és szövegértési képességek fejlesztése terén.

Előadásunkban egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés alapján bemutatjuk a nemzetközi diskurzus jelen állását az autizmusra jellemző olvasási folyamatok vizsgálata terén, s emellett ismertetjük az általunk alkalmazott paradigmát, mely segítségével magasan funkcionáló autizmussal élő felnőttek olvasási és kognitív profiljának felmérését célozzuk, illusztratív jelleggel bemutatva az első mérések eredményeit is.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: A videómodellálás technikájának alkalmazása autizmus spektrum zavarral élő serdülők kommunikációjának fejlesztésében 

Előadó neve: Solymosi Eszter, Havasi Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Autizmus Alapítvány

Összefoglalás: Az autizmus kutatás egyik fontos területe a kommunikációfejlesztés hatékony módszereinek, technikáinak, eszközeinek a vizsgálata. A videómodellálás technikája egy lehetséges jó gyakorlata ennek (Sigafoos et al., 2006). A technikát két autizmus spektrum zavarral élő, magasan funkcionáló serdülő kommunikációfejlesztésében alkalmaztuk, gyógypedagógusaik közreműködésével 6 héten át.

A fiatalok szocio-kommunikációs képességeinek felmérése alapján 3 célviselkedést tűztünk ki. Az egyénre szabott forgatókönyvek mentén öt tipikusan fejlődő kortárs szereplésével készítettük el a videómodelleket. A videók bevezetése előtt és a tesztidőszak végén feladatanalízissel mértük a célviselkedés változásait. A tanulási időszakban a gyógypedagógusok egy ehhez összeállított adatgyűjtő íven dokumentálták a változásokat, érzelmi reakciókat, illetve velük félig strukturált interjú készült a tesztidőszak végén.

A beavatkozás végén három fő változó mentén értékeltük az adatokat: a célviselkedés megjelenése, az ehhez szükséges segítségadás mértéke és az általánosítás alapján. A célviselkedésekben jelentős pozitív változást mutatott mindkét fiatal, mindhárom szempont szerint. A pedagógusok a használhatóságot és eredményességet is pozitívan értékelték, a felmerült hátrányok és korlátok egy részét kiküszöbölhetőnek tartják.

Vizsgálatunk eredményei alapján – összecsengve a korábbi nemzetközi vizsgálatokkal ­– bíztató technikának találtuk a videómodell alkalmazását, emellett alap lehet a további vizsgálatok számára.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: IKT eszközök a kommunikáció szolgálatában:két év használat tapasztalatai egy szegregált autista osztályban

Előadó neve: Mándoki Noémi

Delegáló intézmény, munkahely: Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Kollégium 

Összefoglalás: A Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Kollégium jelenleg negyedikes osztályában két éve kezdtük el bevezetni IKT eszközök használatát a mindennapi fejlesztésbe, oktatásba ágyazva. Előadásomban az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat szeretném megosztani: a hátrányokat és előnyöket, nehézségeket és az osztályon belüli használat körülményeit, feltételeit, kapcsolatát a ’hagyományos’, nem IKT eszközök alkalmazásával.

Az osztály összetétele heterogén: a hat autizmus spektrum zavarral élő gyermekből négynél jelen van társult intellektuális képességzavar, három gyermek az ’aktivitás és figyelem zavarai’ diagnózissal is rendelkezik, négy gyermek nem beszélő. Az IKT eszközöket többféle funkcióra differenciáltan, személyre szabva, az adott gyermek egyéni szükségleteihez és képességszintjéhez, illetve az egyéni tanmenetekben és egyéni fejlesztési tervekben megjelenő célokhoz illesztve használjuk. Bár nem tudjuk kiszűrni az egyéb fejlesztések és autizmus-specifikus módszerek alkalmazásának hatását, a fél évente történő felmérések alapján jelentős fejlődés figyelhető meg főként a szociális és kommunikációs készségek területén. Többek között nőtt a spontán, funkcionális kommunikációs kezdeményezések mennyisége; bővült a spontán használt kommunikációs funkciók és a kommunikációban használt szemantikus kategóriák köre, könnyebben és adekvát módon teremtenek egymással is kapcsolatot. Fejlődött a gyermekek önmagáról való tudása, a múltbeli eseményekről való beszámolás képessége, saját érzelmeik felismerése. A főként androidon (egy esetben iOS-on) futó applikációkat több pedagógiai funkcióra is használjuk: a kommunikáció támogatására (NikiTalk, TouchChat, PictoVerb alkalmazás); én-tudatosság, saját élményekre való rálátás és arról való beszámolás fejlesztésére, napló vezetésre (rendhagyó módon erre nekünk bevált a Niki Agenda – ami eredetileg napirendi – és Niki Diary applikáció is); motivációra (a gyerekek számára élvezetes, érdeklődésüknek megfelelő játékok); nyílt végű tevékenységeknél az idő láthatóvá tételére (Time Timer vagy Kids Timer); kognitív készségek, tantárgyi oktatáshoz (és tantárgyi előkészítéshez) kapcsolódó készségek fejlesztésére (pl. Niki Words, Ablak-Zsiráf, Series, Matrix Game, ChildMath, Sort It Out, OkosDoboz digitális feladatgyűjtemény); szociális készégek fejlesztésére (Autimo, videók készítése és elemzése). A kommunikációt támogató alkalmazások bevezetése előtt már mindegyik gyermek rendelkezett bizonyos szintű rutinnal a képcserés kommunikáció használatában, tehát nem volt számukra ismeretlen, illetve a ’papír’ alapú eszközöket nem váltotta ki teljesen a táblagépes kommunikáció, ezeket máig egymás mellett alkalmazzuk (vannak olyan szituációk – pl. ebéd-, amikor a gépek biztonsága érdekében a nyomtatott változatnál maradtunk). A használat tanítása során igyekszünk követni a képcserés kommunikáció tanításának lépéseit, így van olyan gyermek, aki a PictoVerb applikációval a csere vagy megkülönböztetés fázisában tart és van olyan, aki már képes bővített mondatok alkotására (erre a NikiTalk inkább alkalmas). Hasonló módon változik, hogy ’csupán’ kérésre, szükséglet kifejezésre vagy elutasításra, válaszadásra, információ kérésre, élmény megosztásra is használja a tanuló a kommunikációt támogató programot. Előadásom során rövid videókkal szemléltetném azokat a tanítási helyzeteket, melyek során a fent említett applikációk használhatók a mindennapi oktatás, fejlesztés során (babzsák foglalkozás, kézműves tevékenység, olvasás és matematika, étkezési helyzet, strukturált játék). Emellett megosztanám, hogy milyen nehézségekkel szembesültünk az IKT eszközök használata kapcsán és ezekre milyen megoldási módokat találtunk hatékonynak. 

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Szobatisztasági tréning autizmus spektrum zavarban-esettanulmány

Előadó neve: Szilágyi Anna

Delegáló intézmény, munkahely: Autizmus Alapítvány Általános Iskolája, ELTE BGGYK

Összefoglalás: Munkám során egy autizmus spektrum zavarral élő gyermek, Levente szobatisztasági tréningjének bemutatásával, eredményeinek összegzésével foglalkoztam. A tréning nyolc hónapos időszaka alatt az egyéni szükségletek, a szempontok folyamatos alakulásával, alakításával igyekeztünk minél pontosabban megvalósítani a módszertani kritériumokat.

A kialakított szobatisztasági tréninget két oldalról szeretném bemutatni és elemezni, mivel vizsgálatomat is vegyes kutatási stratégiával végeztem.

Az egyik oldalról kvantitatív megközelítéssel pedagógiai felmérésekkel, kódolt adatok elemzésével és a Vineland Adaptív Viselkedés Mérő Skála eredményeivel szeretném megmutatni a tréning hatékonyságát, Levente fejlődését.

A másik kvalitatív megközelítés során pedig félig strukturált interjú segítségével szereztem szubjektív szülői véleményt a tréninggel kapcsolatban.

Mindezen adatok alapján szeretnék minél teljesebb képet adni az említett szobatisztasági tréninggel kapcsolatban

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Autizmussal élő nembeszélő, általános iskolás gyermekek iskolai szabadidős tevékenysége

Előadó neve: Szabó Ágnes, Havasi Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK

Összefoglalás

Háttér: Az autizmus spektrum zavar az autisztikus diád, tehát a reciprok szociális interakció és kommunikáció, illetve a rugalmas viselkedésszervezés területén tapasztalható minőségi eltérésekkel jellemezhető. Ezek a különbségek a szabadidős tevékenységekhez szükséges készségekkel szoros összefüggésben állnak. A szabadidő minőségi eltöltése ugyanis egy sor autizmusban eltérően működő vagy hiányzó készséget kíván meg. Kutatásomban szűkebben a játéktevékenységgel foglalkozok, mert a gyermekeknek, életkorukból fakadóan legjellemzőbb szabadidős tevékenységének ez tekinthető.
A nembeszélő gyermekek játéktevékenységével kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre pontos, átfogó leírás. A szociális képességek területén viszont jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a populációban, a játék pedig szintén a szociális képességek megnyilvánulási területe. Kutatásom legfontosabb felmerülő kérdései, hogy melyek a nembeszélő gyermekek játéktevékenységeiknek főbb jellemzői, hogy a szabadidős tevékenységekben mennyire vannak jelen a strukturált oktatás és annak részét képező protetikus környezet elemei, és hogy milyen nevelési, oktatási célok jelenhetnek, illetve jelennek meg ezekben a helyzetekben.

Módszer: Strukturált megfigyelést alkalmaztam iskolai szabadidős helyzetekben készült videófelvételek alapján. A megfigyeléshez előre összeállított szempontsort használtam. N=49
Eredmények: A videófelvételeken megfigyelt nembeszélő autizmussal élő gyermekek lényegesen kevesebb alkalommal vesznek részt szociális játékban (63%), mint magányosban (22%). A megfigyelt helyzetekre a struktúra alacsonyabb szintje volt jellemző. Játéknak nem minősülő viselkedések alacsony strukturáltság mellett többször jelentek meg (54%), mint magasabb strukturáltság esetén (14 %). Önállóság tekintetében alacsonyabb és magasabb struktúra esetén sem találtam lényegi különbséget. A tanítási célok közül az önálló szabadidő, valamint a relaxáció és feltöltődés voltak a leggyakoribbak. A szociális és kommunikációs területek fejlesztése és a cél nélküli cselekvések egyenlő arányban voltak jelen. Az érzelmi reakciók túlnyomó többségben, 60%-ban pozitívak, 10 %-ban egyértelműen negatívak, és 29 %-ban semlegesek voltak. A váltás, választás legtöbb esetben (17 eset) tanári instrukcióval történt.
Konklúzió: További, nagyobb elemszámú vizsgálatok szükségesek, amelyek a gyermekekről szóló előzetes információkat (egyéni fejlesztési tervek) is figyelembe veszik. Az eredmények alapján az önállóság kérdéskörét érdemes lehet a későbbiekben az életkorral, az iskolában eltöltött évekkel is összevetni.

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Autizmus specifikus intézményfejlesztés lehetőségei a mesterpedagógus minősítés által – zalaegerszegi példa

Előadó neve: Sulyok Eleonóra

Delegáló intézmény, munkahely: Zalaegerszegi Nyitott Ház EGYMI

Összefoglalás: A pedagógiai minősítési rendszer szabadon választott lehetősége a mesterpedagógus kategória. A mester minősítés alapfeltétele a pedagógus négydimenziós tevékenységein kívül az intézményi fejlődésére, fejlesztésére gyakorolt hatása.

Munkahelyemen az Autizmus Koordinációs Iroda honlapról letöltető Önértékelési szempontrendszer: Gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák számára című kiadvány alapján végzünk intézményi fejlesztést. A mesterprogram 5 éves időtartamra szól, a pályázatban megfogalmazott elképzelésről együttműködési megállapodást kell kötni a programot támogató, befogadó, felhasználó szakmai közösség között. Ez intézményem esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete volt.

Az Önértékelési szempontrendszer alapján, ebben a tanévbe három területen jelöltem ki egy – egy célt: a személyi környezetre vonatkozóan: rendszeresen szervezünk belső esetmegbeszéléseket, konzultációkat; a fizikai környezetre vonatkozóan: zárt végű, látványból érthető játékeszközök biztosítása a gyermekek számára; a tevékenységre vonatkozóan: Quill - féle készségleltárt autizmus-specifikus felmérési és értékelő eszközök megismerése.

Ugyan ezek nem tűnnek nagy lépéseknek, mégis az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint, az intézményünk vezető testületének biztosítania kell, hogy az általam kitűzött célokat meg tudjam valósítani. Vagyis jelen esetben minden héten konzultációs időkeret van az ASD munkaközösség számára, az eddiginél többet használhatjuk a színes nyomatatót, laminálót. Ez nagy lehetőségeket rejt nem csak a saját, de más autizmussal élő gyermekeket nevelő-oktató intézmények számára is.

Ezen felül pedig hiányainkat korrigálva a mai kor szellemének megfelelő autizmus ellátást tudunk biztosítani a fejlesztésben részt vevő gyermekek számára.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Az autizmus spektrum zavarral élő gyermek élménymegosztó viselkedésének fejlesztése

Előadó neve: Filiczki Anita, Havasi Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Pivár Ignác Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a Cházár András EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon tagintézménye, ELTE BGGYK

Összefoglalás: Az autizmus spektrum zavar (ASD) a társas kommunikáció és a szociális interakciók folyamatosan, több helyzetben is fennálló hiányosságával- valamint a korlátozott, ismétlődő viselkedésmintázatok, érdeklődés vagy tevékenységek területén mutatott atipikus mintázatokkal jellemezhető. Az ASD-vel élő gyermekek korlátozottan képesek a spontán, intencionális kommunikációra és a kommunikációs funkciók rugalmas használatára. Az élménymegosztó funkció használata az alapvető társas és kommunikációs készségek használatát feltételezi. Esettanulmányomban bemutatom, hogy ez a komplex funkció hogyan alakítható autizmus specifikus módszerekkel.

Egy 17 éves autizmussal élő, magasan funkcionáló kamasz (IQ: 86, átlagos nyelvi képesség) 6 hónapos, az élménymegosztó viselkedésekre irányuló fejlesztési folyamatát vizsgáltam egy készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés 9. osztályában. Az intervenció teljes folyamatában (felmérés, tervezés, kivitelezés, általánosítás) evidencia alapú technikákat alkalmaztam. Az interjú, a dokumentumelemzés és strukturált megfigyelés módszereit alkalmazva mértem fel a fiatal készségeit, erre alapozva tűztem ki a fejlesztési célokat. A beavatkozás eszközei a Szociális Történetek, a személyes napló és a videómodellálás voltak; a célzott fejlesztés átlagosan heti 2 órában történt. A folyamatos adatgyűjtés mellett a vizsgálati időszak végén az élménymegosztó viselkedésekre irányuló multidimenzionális megfigyeléseket végeztem hétköznapi és fejlesztési helyzetekben.

A spontán élménymegosztó viselkedések száma 6-ról 137-re nőtt a két mintavétel szerint.

A forma dimenziójában az élménymegosztó viselkedésben a három vagy több szavas mondatok mennyiségének jelentős növekedését (6/107) regisztráltam.

Minőségi és mennyiségi fejlődést mértem az alapvető szociális-kommunikációs formákban is: (1) az ellenőrző mintavétel során a leíró gesztusok és mutatás magas arányban voltak jelen az élménymegosztáskor (az előzetes mintavétel alkalmával nem jelent meg); (2) a szemkontaktus használata hétszeresére nőtt az előzetes mintavétel időszakához képest; (3) megjelent egy új forma: a megmutatás.

Az élménymegosztó funkció nem csupán mennyiségében, de komplexitásában, minőségében is fejlődött, jól megtervezett intervencióval, alacsony tanítási óraszám mellett is. A Szociális Történetek, a napló és a video-modell optimális lehetőséget kínálhat az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek támogatásához egyben örömforrást, szabadidőben szívesen végzett tevékenységet is biztosíthat számukra.

 

 

15.40 - 16.00

A szekcióülés lezárása

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Melegné Steiner Ildikó

Üléselnökök: Melegné Steiner Ildikó, Bíró Rita Zsófia

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Együttműködési formák és lehetőségek a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kaposvári Tagintézmény korai fejlesztés gyakorlatában

Előadó neve: Csíkvárné Takács Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kaposvári Tagintézménye

Összefoglalás: Bemutatásra kerül a korai fejlesztés gyakorlata a Kaposvári Tagintézményben, a szakmai team és a szakmaközi együttműködések tükrében. Az elmúlt évek tapasztalatai és a bevált együttműködési formák ismertetése mellett teret kap a folyamatos fejlődést biztosító intézményi jövőkép is.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Mozgásterapeuta szakemberek együttműködése a korai fejlesztés gyakorlatában

Előadó neve: Veresné Tar Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kaposvári Tagintézménye

Összefoglalás: A korai komplex mozgásfejlesztés bemutatása a különböző szakterületen dolgozó szakemberek  team munkáján keresztül. Az együtt gondolkodás, tervezés, fejlesztés sajátos, folyamatosan fejlődő módszertani modelljének hatékonysága az elmúlt évek tapasztalatai alapján.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Etetés- és evészavarok terápiája a korai megsegítésben. Tünetek és megoldások egy eset bemutatásán keresztül

Előadó neve: Csatos Brigitta

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siófoki Tagintézménye

Összefoglalás: Az evés nem csupán a táplálék felvételét jelenti. Kezdetben az anya-gyerek kapcsolat alapja, majd örömöt adó szociális esemény, kellemes élmény. Emellett fontos szerepet játszik érzelmi, viselkedési, sőt kommunikációs képességeink megalapozásában is. Abban az esetben, ha az evés vagy az etetés problémát okoz a gyermeknek és a családnak, segítséget kell nyújtanunk számukra.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A barcsi szociális és gyermekotthonban élő gyermekek korai fejlesztése, sajátos helyzete, a szülők bevonása nélküli lehetőségek

Előadó neve: Domonkosné Rippel Éva

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Barcsi Tagintézménye

Összefoglalás: A szakszolgálat szociális és gyermekotthonban végzett tevékenységének, mint többszereplős ellátás gyakorlatának bemutatása. A gyógypedagógus sajátos helyzete a szociális intézményben, a fejlesztés tartalma, sajátosságai, a kölcsönös segítség útjai, együttműködési lehetőségek, a kommunikáció formái, gyakorlata.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: „Gyermekút a korai intervencióban” a Marcali Tagintézmény gyakorlatában

Előadó neve: Dr. Gergőné Babina Jusztina, Szalay Miklós, Harangozó Renáta, Szabóné Panyi Éva, Tamasiánné Csobod Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Marcali Tagintézménye

Összefoglalás: A korai intervenció, mint preventív tevékenység a tagintézményi feladatok kiemelt területe, amely 20 éves múltra tekint vissza. Az előadás az elért eredmények mögötti szemléletet és gyakorlatot mutatja be, kiemelve a család és a közvetlen környezet megsegítését, a gyermek állapotához választott terápiák sokszínűségét (pszichológia, gyógypedagógia, logopédia és mozgás területén).

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: „Gyermekút a korai intervencióban” a Marcali Tagintézmény gyakorlatában

Előadó neve: Dr. Gergőné Babina Jusztina, Szalay Miklós, Harangozó Renáta, Szabóné Panyi Éva, Tamasiánné Csobod Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Marcali Tagintézménye

Összefoglalás: A korai intervenció, mint preventív tevékenység a tagintézményi feladatok kiemelt területe, amely 20 éves múltra tekint vissza. Az előadás az elért eredmények mögötti szemléletet és gyakorlatot mutatja be, kiemelve a család és a közvetlen környezet megsegítését, a gyermek állapotához választott terápiák sokszínűségét (pszichológia, gyógypedagógia, logopédia és mozgás területén).

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: „Gyermekút a korai intervencióban” a Marcali Tagintézmény gyakorlatában

Előadó neve: Dr. Gergőné Babina Jusztina, Szalay Miklós, Harangozó Renáta, Szabóné Panyi Éva, Tamasiánné Csobod Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Marcali Tagintézménye

Összefoglalás: A korai intervenció, mint preventív tevékenység a tagintézményi feladatok kiemelt területe, amely 20 éves múltra tekint vissza. Az előadás az elért eredmények mögötti szemléletet és gyakorlatot mutatja be, kiemelve a család és a közvetlen környezet megsegítését, a gyermek állapotához választott terápiák sokszínűségét (pszichológia, gyógypedagógia, logopédia és mozgás területén).

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció megvalósításának lehetősége a Pedagógiai Szakszolgálat feladatellátása során

Előadó neve: Siteri Erika

Delegáló intézmény, munkahely: Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Móri Tagintézménye

Összefoglalás: Az előadásban az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció megvalósításának lehetőségeiről szerezhetünk tudomást. A koragyermekkori harmonikus pszichés fejlődés, valamint a családok mentálhigiénés támogatása mellett olyan prevenciós tevékenységet mutat be esetismertetéssel, mely egy Pedagógiai Szakszolgálati Tagintézményben, a Fejér megyei Móron valósult meg képzett integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens közreműködésével.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Új utakon…együtt - egy lehetséges együttműködési lehetőség a korai fejlesztésben

Előadó neve: Bíró Rita Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A „gyermek útját” követhetik nyomon a jogszabályok őserdejének rengetegében a korai fejlesztés szempontjából, multidiszciplináris megközelítésben a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézményében. A különböző ellátórendszerek szakemberei közötti együttműködésre helyezve a hangsúlyt. Ezáltal áttekinthetőbbé, láthatóvá válnak a közös kapcsolódási pontok, valamint az ehhez kapcsolódó feladatok közös célunk, a gyermek fejlődése érdekében.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Mozgásfejlesztés a korai fejlesztésben

Előadó neve: Schlick Mónika

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi Tagintézményében, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakfeladat ellátásában, gyógypedagógusként dolgozom. Végzettségem szerint pszichopedagógus-szomatopedagógus tanár vagyok. Előadásom bevezetőjében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás céljairól, feladatairól és általános módszertani elveiről kívánok beszélni. A Fröhlich-Haupt modell segítségével mutatom be, hogy a kora-gyermekkori képességfejlődés alapja a motoros viselkedés és a motoros észlelés. A személyiséget alkotó alapképességek rendszert alkotnak - az egyik területen lévő deficit befolyásolja a többi terület fejlődését, ezért a rehabilitációs- habilitációs-prevenciós célú munkánk során a pszichomotorium egészére ható tevékenységet folytatunk. A koordinált mozgás fejlődését követve, rövid filmfelvételek segítségével mutatom be az általam végzett fejlesztőmunkát.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: 2-4 éves, beszédben megkésett gyermekek intellektuális képességvizsgálatának gyakorlata a Gézengúz Alapítványnál

Előadó neve: Vörös Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Gézengúz Alapítvány Győri Intézet

Összefoglalás: Az elmúlt évek egyik fontos szakmai kihívásává vált a beszédprodukciójukban érintett gyerekek pszihodiagnosztikája. A Gézengúz Alapítvány Győri Intézetéhez heti rendszerességgel fordulnak szülők azzal a panasszal, hogy gyermekük "nem beszél". A 2-4 éves gyermekek intellektusának feltérképezéséhez több eszköz is rendelkezésünkre áll. Előadásunkban vizsgálati protokollunk és eszközeink bemutatásán túl, mindennapi nehézségeinkbe, sikereinkbe, kudarcainkba engedünk bepillantást, ami reményeink szerint elindít egy szakmai diskurzust, hiszen ezen gyermekek esetén még nagyobb hangsúlyt kap a vizsgálatvezető szakmai tapasztalata, "éles szeme".

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: 2-4 éves, beszédben megkésett gyermekek intellektuális képességvizsgálatának gyakorlata a Gézengúz Alapítványnál

Előadó neve: Vörös Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Gézengúz Alapítvány Győri Intézet

Összefoglalás: Az elmúlt évek egyik fontos szakmai kihívásává vált a beszédprodukciójukban érintett gyerekek pszihodiagnosztikája. A Gézengúz Alapítvány Győri Intézetéhez heti rendszerességgel fordulnak szülők azzal a panasszal, hogy gyermekük "nem beszél". A 2-4 éves gyermekek intellektusának feltérképezéséhez több eszköz is rendelkezésünkre áll. Előadásunkban vizsgálati protokollunk és eszközeink bemutatásán túl, mindennapi nehézségeinkbe, sikereinkbe, kudarcainkba engedünk bepillantást, ami reményeink szerint elindít egy szakmai diskurzust, hiszen ezen gyermekek esetén még nagyobb hangsúlyt kap a vizsgálatvezető szakmai tapasztalata, "éles szeme".

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Állat-asszisztált terápia a korai fejlesztésben gyógypedagógus és gyógytornász szemmel

Előadó neve: Schuchné Rumpli Henriette, Burai Gréta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Összefoglalás: Az előadásban bemutatjuk az ELTE Gyakorló Óvoda és EGYMI-ben folytatott korai fejlesztés rendszerét, kiemelve az állat-asszisztált terápia alkalmazásának lehetőségeit. Szót ejtünk a foglalkozás folyamatos átalakulásának okairól. Megosztjuk a halmozottan sérült gyermekek és a megkésett beszédfejlődésű gyermekek kutyaterápiájával kapcsolatos tapasztalatainkat, élményeinket.

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: Így fejlesztünk... így fejlődünk (filmbemutatás)

Előadó neve: Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló Tagintézménye

Összefoglalás: A FPSZ Látásvizsgáló Tagintézményében folyó korai fejlesztés bemutatása. Témái: Egyéni fejlesztés: látásnevelés, mozgásfejlesztés, manipuláció - finommotorika, kompenzáció (érzékszervek fejlesztése), kommunikáció; csoportos foglalkozás: rehabilitációs úszás, mozgás, óvoda-előkészítés.

 

 

16.00 A szekcióülés lezárása

 

 

 

 

Szakosztályvezető: Cserti-Szauer Csilla

Üléselnök: Cserti-Szauer Csilla, Katona Vanda, Sándor Anikó

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: A kiváltási folyamat tapasztalatai

Előadó neve: Dr. Nagy Zita Éva

Delegáló intézmény, munkahely: FSZK Nonprofit Kft., kutatási munkacsoport vezető

Összefoglalás: Az előadás az intézményi férőhely kiváltás első körében (TIOP 3.4.1.”A”-11/1 pályázat) résztvevő 6 intézmény vezetőinek, szakembereinek, lakóinak, társadalmi környezetének kiköltözést követő tapasztalatait összefoglaló kutatás eredményeit ismerteti. Az előadás alapjául szolgáló, kvalitatív módszereket alkalmazó kutatássorozat során azonosításra kerültek azok a kulcsterületek, amelyekkel „foglalkozni érdemes”, annak érdekében, hogy a lakói életminőséget valóban javító és a dolgozói minőségi munkavégzést támogató lakhatási forma jöjjön létre támogatott lakhatás keretein belül.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: "Az intézetben nem hagyták őket felnőni..." - támogató személyek tapasztalatai az önrendelkezésről

Előadó neve: Sándor Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet, tanársegéd

Összefoglalás: Az előadás a magas támogatási szükségletű személyek önrendelkezésének jellemzőit mutatja be a támogatók szemszögéből, egy magyarországi participatív szemléletű, kvalitatív kutatás alapján. Vizsgálatunk eredményei alapján arra következtetünk, hogy a csoport önrendelkezésének egyik legfőbb korlátja, hogy a támogató személyek, lakhatási formától függetlenül, önállóságként és függetlenségként értelmezik az önrendelkezést. Előadásunkban utalunk azokra a rendszerszintű anomáliákra és hatalmi eltolódásokra, amelyek jelentősen megnehezítik a támogatók számára a professzionális támogatás megszervezését és kivitelezését.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Inkluzivitás a felsőoktatásban és kutatásban

Előadó neve: Futár András, Dr. Katona Vanda, Sándor Anikó

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK oktatói

Összefoglalás: Könnyen érthető előadásunkban ismertetjük az inkluzív módszertan felsőoktatásban alkalmazható gyakorlatait. Bemutatjuk a participatív oktatás és kutatás terén szerzett tapasztalatainkat és kitekintünk a lehetséges fejlesztési irányokra. A téma fontos, mert példát mutat a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv megvalósítására az egyetemi közegben.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Támogatott lakhatási szolgáltatások támogatása a felsőoktatás eszközeivel

Előadó neve: Cserti-Szauer Csilla, Losoncz Mária

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK oktatói

Összefoglalás: A gyógypedagógiai szakterület együttműködése a szociális szférával a kiváltási folyamatot és az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatásokat tekintve meghatározó lehet az ENSZ Egyezmény hazai megvalósulása szempontjából. Ebben az előadásban azokat a felsőoktatási fejlesztéseket mutatjuk be, amelyek az elmúlt években az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon széles szakmai partneri kör bevonásával valósulnak meg és támogathatják ennek a hálózatnak az erősödését.

Ismertetjük a PODIUM (Path Of Deinstitutionalisation – Urgent Moves ) projekt felsőoktatás-fejlesztéshez kapcsolódó eredményeit, valamint ennek illeszkedését az ELTE BGGYK kari szintű innovációihoz. 

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Támogatott lakhatás személyes megközelítése

Előadó neve: Iván Zoltán, Kalányos György, Lózsi József

Delegáló intézmény, munkahely: Veszprém Megyei ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesülete Tapolca, tapasztalati szakértők

Összefoglalás: A tapolcai ,,Kulcsos” fiúk 2011-ben költöztek nagy férőhelyszámú bentlakásos intézményből, egy 3 fős támogatott lakhatásba. A költözést megelőzte egy elméleti és gyakorlati felkészítés. 6 év alatt sok mindent tanultak, és az élet több területén lettek önállóbbak. Az életükről, mindennapjaikról mesélnek most ők.

„Úgy élünk, mint bárki más, dolgozunk is, annyi segítséget kapunk, amennyit kérünk. Bízunk segítőinkben és ők is bíznak bennünk.”

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Támogatott lakhatás és a Kulcsprogram

Előadó neve: Horváthné Somogyi Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Veszprém Megyei ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesülete Tapolca, elnök 

Összefoglalás: Az ÉFOÉSZ-nak 1981-es megalakulása óta kiemelt célja, hogy valamennyi értelmi fogyatékos személy számára szükségleteinek, igényeinek megfelelő, magas minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítse. 2011-ben az „Értelmi sérültek önálló életének, otthonának megteremtését” tűzte zászlajára szervezetünk, amikor kidolgozta a Kulcsprogram elnevezésű modelljét. Célunk, hogy az értelmi fogyatékos embereknek is olyan lakhatási körülményeket biztosítsunk, amely a társadalom többségéhez hasonló, társadalmi befogadásukat erősíti, segíti, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el az önállóság terén, és lehetővé válik, hogy az egyének közösségben éljenek, ne mint egy lakó, vagy páciens, hanem mint egy polgár és egy közösség megbecsült tagja.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: A súlyos fogyatékossággal élő emberek komplex ellátását biztosító szociális szolgáltató rendszer elemei

Előadó neve: Dr. Hegedüs Lajos

Delegáló intézmény, munkahely: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete, elnök

Összefoglalás

1. A bentlakást, életviteli segítséget, gondozási, felügyeleti feladatokat biztosító ellátó rendszer elemei.
2. A nappali szociális ellátást, fejlesztést nyújtó intézmények.
3. Fejlesztő foglalkoztatást biztosító intézmények.
4. Támogató szolgálatok.

A komplex ellátó rendszer alapelemei, a jogi szabályozás szintjén, rendelkezésre állnak, azonban igen jelentős a differenciálódás az ország településein és egyéb területein, továbbá kifejezetten elégtelen a működtetésükre rendelkezésre álló forrás.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Önrendelkezés és könnyen érthető kommunikáció - a KÉK hazai fejlesztésének lehetőségei

Előadó neve: Horváth Péter

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet, tanársegéd

Összefoglalás: Az értelmileg akadályozott gyermekek és felnőttek társadalmi életben való részvételének egyik fontos feltétele, hogy képesek legyenek tájékozódni az őket körülvevő világban; így megérthessék az információkat. Az információk egyúttal segítenek a mindennapi élethelyzetekben szükséges döntések meghozatalában. Az értelmi sérült gyermekek kommunikációs képességeinek fejlesztése hagyományosan része a gyógypedagógiai tevékenységnek. A korszerű gyógypedagógiai emellett kínál egy másik megközelítést is: a megoldást az értelmi sérült személy társadalmi részvételét akadályozó külső tényezők felszámolása jelentheti. Ilyen akadály az, ha az információk bonyolultak, nehezen értelmezhetők. A Könnyen Érthető Kommunikáció (KÉK) egy olyan módszertan, amivel éppen ezen lehet segíteni.

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Az EFOP – 1.9.2. –VEKOP -16.  MONTÁZS projekt  A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése című kiemelt projekt szakmai fejlesztése

Előadó neve: Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin

Delegáló intézmény, munkahely: FSZK Nonprofit Kft. munkatársai

Összefoglalás: A projekt négy területen valósít meg szakmai fejlesztéseket, az autizmussal élő gyermekek és felnőttek, a felnőtt beszéd- és nyelvi fogyatékosok, a speciális kommunikációs szükségletű személyek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Központok tanácsadói által a fogyatékos családtaggal élő családok számára.

A projekt keretében hiánypótló módszertanok, protokollok kerülnek kidolgozásra, valamint széleskörű szakemberképzések, továbbképzések, szülői kompetenciafejlesztő tréningek és mindezek mellett nagylétszámban tudásmegosztó, érzékenyítő programok a közszolgáltatásban dolgozók számára. Speciális szolgáltatások kialakításával és működtetésük modellezésével alapozzuk meg a fenntarthatóságot.

 

 

14.00 - 16.00

Kerekasztal beszélgetés a támogatott lakhatásról - közös program az Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szakosztállyal

Moderátor: Horváth Péter

Résztvevők:

Dr. Juhász Péter, EMMI, Fogyatékosságügyi Főosztály vezetője

Dr. Vályi Réka, EMMI, Fogyatékosságügyi Főosztály fogyatékosságügyi referens

Dr. Sziklai István, FSZK, szakmai tanácsadó

Szőke József, Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon, igazgató

Kolutácz Györgyné, Kölkedi Református Társult Egyházközség Pándy Kálmán Otthona, igazgató

Dr. Gruiz Katalin, Down Alapítvány, elnök

Milanovich Dominika, TASZ, fogyatékosságügyi referens

 

16 óra után látogatás a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete meghívására az Egyesület által működtetett szolgáltatásokban.